Miről is szól a Petőfi Irodalmi Múzeum és a külhoni irodalmi műhelyek megállapodása?
Horváth-Kovács Szilárd 2019. június 11. 17:06, utolsó frissítés: 2019. június 12. 10:30A kortárs irodalmi élet szervezésére 2022-ig biztosított a költségvetés, tudtuk meg Demeter Szilárd PIM-főigazgatótól.
Amint arról a múlt héten a sajtó beszámolt, a Nemzeti Összetartozás Napján a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) együttműködési megállapodást kötött a külhoni irodalmi szervezetekkel.
Megkeresésünkre Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) elnöke elmondta, hogy a megállapodás aláírói lényegében abban egyeztek meg, hogy együtt fognak működni abban, hogy „az a magyar irodalom, ami a Kárpát-medencében létrejön és jelentős értéket képvisel, elsősorban a Balkánon és Közép-Kelet Európában, a súlyának megfelelő mértékben legyen jelen a különböző kulturális terekben és közegekben.”
Az irodalmi műhely elnöke kiemelte, hogy ez az Erdélyi Magyar Írók Ligája számára is egy fontos kezdeményezés, „ami az erdélyi magyar szerzőknek is valószínűleg több bemutatkozást ígér, illetve a különböző határon túli szervezeteket is összekapcsolja, erősíti.”
A megállapodás tartalmára vonatkozó további kérdésünkre figyelmünkbe ajánlotta a megállapodás szövegét:
EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS
"»Nincs minden irodalomnak irodalmon túli feladata. A mienknek van, mindig is volt. […] Ágazhatnak reménységek és bizodalmak erre és arra, de a magyar ma igazán arról ismerszik, hogy bizalma magában van. Aki túl sokat vár a külső erőktől, az a maga képességét gyöngélli, egy kicsit saját sorsát adja fel. Meg kell találnunk helyünket nagyon is Európában, de a magunk erejéből, amiben az is benne foglaltatik, hogy olyan helyünk lesz, amilyen erőnk…« - írta Illyés Gyula 1942-ben.
Ma ezek a gondolatok aktuálisabbak, mint valaha.
Éppen ezért a magyar irodalom Kárpát-medencei erőinek egybegyűjtése céljából jelen megállapodás aláírói együttműködnek abban, hogy a magyar irodalmat népszerűsítsék Közép-és Kelet-Európában, valamint a Balkán régióban. Fontosnak tartjuk az összmagyar irodalom egységben történő felmutatását Európában és a nagyvilág számára.
Az élő irodalom képlete legfontosabb elemének az olvasót tekintjük. Ezért a Petőfi Irodalmi Múzeum által létrehozandó Petőfi Irodalmi Ügynökség munkáját hiánypótlónak tartjuk, segítjük abban, hogy minél szélesebb körben, minél több magyar olvasóhoz jussanak el kortárs magyar szerzők, a magyar irodalom alkotásai.
Valljuk, hogy az anyanyelvi kultúra megtartó erővel bír.
Köttetik:
2019. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján, helyszín: Széphalom, Kazinczy-kert”
A konkrétumokra vonatozó kérdéseinkkel
megkerestük Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatóját is, hogy több részletet tudjunk meg a projektről.
Demeter Szilárd elmondása szerint ennek keretében több program is létezik. "A legszélesebb merítésű a klasszikus „ügynökség”: egy online rendszerben regisztrálják a szerzőket (kiadók, írószervezetek, az írók saját magukat), ez egyfajta portfóliót eredményez, ahonnan a megrendelők kiválasztják azokat, akikkel találkozni szeretnének. Nekik kifizetjük az utat, a fellépési díjat, cserébe kérünk egy irodalmi naplót. Ezen kívül szervezünk irodalmi karavánokat. Kárpát-medencei rezidensprogramot is szeretnénk, ösztöndíjjal néhány hónapos alkotói szabadságra küldjük egymáshoz a nemzetrészek íróit: székelyeket Kassára, budapestieket Borsodba, ilyenek" - fejtette ki.
Kiemelten foglalkozunk a gyermekirodalommal - tette továbbá hozzá. Ennek kapcsán még kifejtette, hogy nemsokára útjára indul a mesebusz. "A múzeumpedagógusainkat nyári fesztiválokra is delegáljuk. Az A38 Hajóval hasonló együttműködésekre készülünk, keressük az együttműködési lehetőségeket a társművészetekkel. Meg kicsimillió más programot kezdtünk összerakni. A fordítástámogatást is újragondoltuk, most véglegesítjük azt a modellt, ami 2020-tól jóval több pénzből szélesebb merítésű „irodalmi exportot” fog eredményezni. Mindez hatalmas meló, lépésről-lépésre haladunk, de ha harminc évig elvolt úgy a magyar irodalmi élet, hogy esetlegesen, szekértáborok logikája mentén szerveződött, akkor még pár hónapot tudunk várni a rendszerszintű segítségre."
A főigazgató az együttműködés kapcsán azt is elmondta, hogy „nem akarja jobban tudni, hogy mi hogyan működik a Vajdaságban, mint a vajdaságiak”, ezért a külhoni irodalmi műhelyeket konkrét ötletekkel, programokkal várják, a mostani megegyezés értelmében.
Megemlítette, hogy ebben az ügyben több nagyobb magyarországi írószervezettel és kiadóval zajlik folyamatos egyeztetés. „De mindenkinek jelzem: az együttműködés nem kényszer, csak lehetőség, az él vele, aki akar” - tette hozzá. Ami a konkrét szervezeteket illeti, elmondása szerint a külhoniak közül jelenleg "az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága, a kárpátaljaiak, a vajdaságiak vannak benne, de szeretnének nyitni további nagyobb lélekszámú magyar közösségek irányába is. Nyilván, a diaszpóráról sem feledkezünk meg" - szögezte le. Megjegyezte, hogy az írószervezetek mellett az általuk létrehozott Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lapcsalád szerkesztőinek a segítségére is számítanak.
„Ezek összecsiszolása egy rakás érdeksérelemmel, esetleg hibával is fog járni, de addig gyúrjuk, amíg működőképes nem lesz” - értékelte Demeter Szilárd az előttük álló feladatot, ami szerinte „nem lesz könnyű menet”.
A költségvetésre vonatkozó kérdésünkre azt a választ kaptuk az intézet vezetőjétől, hogy a kortárs irodalmi élet szervezésére 2022-ig biztosított a költségvetés, amelyet a most alakulóban lévő Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. fog kezelni. Hozzátette, hogy itt külön igazgatóság foglalkozik a kárpát-medencei programokkal, külön alegység a fordítástámogatással és külön igazgatósága lesz a kiadványozásnak is. „A nonprofit kft. élére egy közgazdászt szeretnék, csábítom erősen, mert oda olyan ember kell, aki fogja a pénzt” - válaszolta még Demeter.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda