2019. november 21. csütörtökOlivér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Irodalom és politikum mezsgyéjén: Kolozsváron járt Demeter Szilárd

Kovács Bea Kovács Bea 2019. június 19. 18:49, utolsó frissítés: 2019. június 21. 12:51

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója elszórt pár személyes infót, de sok újdonsággal nem gazdagodtunk.


A Planetarium Talks beszélgetéssorozat harmadik kiadásán Demeter Szilárddal, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával Mostis Gergő beszélgetett politikáról, irodalomról, kultúrharcról, és az ezek közti átjárásról, átfedésekről.

A beszélgetésre megtelt a kávézó, mégis úgy tűnt, viszonylag kevesen vettek részt ahhoz képest, hogy Demeter személye és főigazgatói kinevezése milyen heves vitákat váltott ki a magyar sajtóban, illetve a közösségi médiákon. Meghökkentően kevesen voltak viszont jelen a kolozsvári magyar irodalmi élet képviselői közül, ami jóindulattal is arra enged következtetni, hogy vagy a kíváncsiság, vagy a párbeszédre való nyitottság, vagy a figyelem hiányzik azokból, akik valamilyen módon érintettek az irodalom intézményes működésében.

A közönség, Demeter Szilárd és Mostis Gergő. Nyitókép és fotók: Serar Szabolcs/PlanetariumA közönség, Demeter Szilárd és Mostis Gergő. Nyitókép és fotók: Serar Szabolcs/Planetarium


A beszélgetés legelején a Székely és Szórvány Szituacionisták alakulat három képviselője két nyomtatott lapot tett le a közönség asztalaira: egy „Üdvözlet a győzőknek (Dzsanagáth tehenei)” című verset (strófába tördelt vádbeszédet), illetve egy politikai-kulturális állásfoglalást. A lapokból a meghívott és a beszélgető asztalára nem került, az alakulat tagjai a lapok kiosztását követően pedig távoztak az eseményről.

A Székely és Szórvány Szituacionisták szórólapja a helyszínenA Székely és Szórvány Szituacionisták szórólapja a helyszínen


Első körben Mostis Gergő elmondta, hogy közös múltra tekint vissza Demeter Szilárddal, aki tanára is volt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen. A beszélgetés ettől függetlenül megmaradt a pártatlanság talaján: a kérdezőnek alkalma nyílt kényesebb kérdéseket is feltenni a meghívottnak, így arra kaptunk közvetlen vagy közvetett választ, hogy van-e meleg barátja Demeter Szilárdnak (van), mondhat-e bármit, szabadon a magyar kormányról (nem feltétlenül), és hogy milyen is az eladható, fogyasztható irodalom („Olvasható és érdekes írásokat kell közölni, nem nagy művészet.”).

A közönség élőben és a menti.com oldal közvetítésével is feltehette kérdéseit, és javarészt ez utóbbi lehetőséggel éltek a jelenlevők. Az anonim kérdések a román és magyar sajtóra, illetve az erdélyi magyarok médiafogyasztására vonatkoztak (Demeter szerint az itthoni magyarok sajtópreferenciáik szerint tulajdonképpen Magyarországon élnek), a politikum és az alkotás kizárólagosságára, illetve arra is rákérdeztek, kétszer, hogy a főigazgatónak melyek a kedvenc női szerzői. Ez utóbbi kérdés kapcsán Demeter Márton Evelin, László Noémi, Tompa Andrea, Ugron Zsolna nevét említette, nem olvasandó szerzőként pedig Karafiáth Orsolyát nevezte meg a főigazgató. Azt is megtudhattuk, hogy nemrégiben három női krimiszerzőt ajánlottak neki, de neveiket egyelőre nem jegyezte meg. Egy közönségkérdésre reagálva arról is értesültünk, hogy bár Demeter saját bevallása szerint munkamániás, az utóbbi időszakban próbál visszavenni a hajtásból, hogy minél több időt tölthessen családjával és kisfiával.



Mostis Gergő a meghívottat egykori kampányvezetői munkásságáról, a pártok jelenlegi helyzetéről, az RMDSZ-ről, és az aktuálpolitika és a kultúra összefüggéseiről is kérdezte. Demeter egyes mondatai a magyarországi sajtóorgánumok számára adott interjúkból már ismerősek lehetettek a hallgatóknak. A főigazgató beszélt a PIM-hez kötődő terveiről, az irodalom olvasócentrikusságának fontosságáról, a Kárpát-medencére kiterjedő irodalomnépszerűsítés feladatáról. Szó esett a Székelyhon Vállalkozói Fórumról és az Erdélyi Médiatér Egyesületről: míg előbbi a helyi gazdasági élet és kommunikációs infrastruktúra fellendítését tűzi ki célul, utóbbi a helyi tartalmak egységesítésére törekedik.

A beszélgetésben többször is érintették az irodalmi művekben történő politikai állásfoglalás, valamint az aktuálpolitikai utalások helyénvalóságát. Demeter elmondta, hogy szerinte nem az író feladata a politizálás, és utalt rá, hogy maga a politikum kontra alkotás kérdése egy igen régi problematika.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS