2019. december 14. szombatSzilárda
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Gărâna: rétegzene 1000 méteren

Gregus Zoltán 2019. július 20. 12:21, utolsó frissítés: 12:21

Az éjszakai hideg és a gyakori eső ellenére a közönség idén is jobbnál jobb zenéket hallgathatott a térség egyik legizgalmasabb fesztiválján.


Az idén 23-ik alkalommal rendezték meg július 11–14. között a Szemenik-hegységben a Gărâna Jazz Fesztivált, ami a térség egyik legizgalmasabb fesztiválja, évről évre visszatérő emberekkel és zenészekkel. Bár az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek, az éjszakai hideg és a gyakori eső ellenére a közönség lelkesen hallgatta a farönkökön a jobbnál jobb zenéket. Több előadó még gratulált is kitartásáért a nagyérdeműnek.



Az első napot egy igazán nagy név, a norvég Jan Garbarek csapata nyitotta meg, akit gondolom, nem kell bemutatni, de sajnos erről lemaradtunk. Garbarek korábban 2007-ben lépett fel ezen a fesztiválon.

Pénteken elsőként Horea Crișovan és a temesvári JazzyBIT lépett fel. Zenéjükben a jazz mellett rock és funky hatások keverednek. Ezt követte a nagyrészt olasz zenészekből álló Giovanni Guidi Quintet, akik az idén megjelent Avec Le Temps albumukat mutatták be. Egyik számukat a tavaly elhunyt lengyel trombitásnak és zeneszerzőnek, Tomasz Stańkonak dedikálták, akivel 2017-ben Giovanni Guidi is fellépett a gărânai fesztivál idején.

Horea Crişovan Horea Crişovan

A nagyrészt olasz zenészekből álló Giovanni Guidi Quintet.A nagyrészt olasz zenészekből álló Giovanni Guidi Quintet.


Az aznapi menüből leginkább Per Mathisen (bőgő), Ruggero Robin (gitár) és Borlai Gergő (dobok) alkotta trió fogott meg leginkább. Energikus zenéjük feldobta a hangulatot.

A Per Mathisen (bőgő), Ruggero Robin (gitár) és Borlai Gergő (dobok) alkotta trió.A Per Mathisen (bőgő), Ruggero Robin (gitár) és Borlai Gergő (dobok) alkotta trió.


Az ambient eletronikus zenében utazó, többféle zenei stílust ötvöző Petre Ionuțescu és Daniel Dorobanțiu duója zárta az estét. A látványosságra hajazó füstfelhő és a kivetített, Dorobanțiu által készített videómunkák szerintem csak rontottak a meditatív zenei élményen, hiszen több esetben a giccs határát súrolták.

Ahogy az egyik ismerősöm jellemezte, szombat volt a „legbőgősebb” nap. Elsőként a katalán származású, de Párizsban született Renaud Gracia-Fons (bőgő) és a spanyol David Dorantes (zongora) lépett fel. Renaud Gracia-Fons már visszatérő vendégnek számít Gărânán, legutóbb 2015-ben lépett fel egyedül. Zenéje elsősorban a flamenco hagyományából táplálkozik, de beépít más mediterrán hangzásokat is. Érdemes belehallgatni:



Másodikként a francia Grégory Privat Trió lépett fel és rendesen megénekeltették a közönséget. Ezt követte a Jacky Terrasson Trió, amelynek zongorista frontembere virtuozitásával és játékosságával lenyűgözte a közönséget, de ugyancsak sokat hozzátett az élményhez a francia Sylvian Romano sajátos játéka a nagybőgőn.

Sylvain RomanoSylvain Romano


Az est fénypontja talán mégis a svéd Lars Danielsson (bőgő) és az olasz Paolo Fresu (trombita) érzékeny és végletekig leegyszerűsített játéka volt. Ők a Summerwind című 2018-as, vinylen is megjelent lemezüket mutatták be. A közkedvelt klasszikus sztenderdek mellett, mint például az Autumn Leaves, még egy Bach-darab átirata is megszólalt az előadásban.

Vasárnap elsőként egy európai turné keretében a Bobby Previte’s Classic Bump Band lépett fel az Amerikai Egyesült Államokból. Zenéjük profizmusról tanúskodott, sok improvizációval megtűzdelve, valahol a jazz-sztenderdek és a free jazz között. Mivel a banda frontembere és dobosa, Bobby Previte két nap múlva töltötte a hatvannyolcadik életévét, ezért a mindenkori bemondó, Florian Lungu kérésére a végén a közönség is köszöntötte a szokásos szülinapi énekkel.

A 68 éves Bobby Previte.A 68 éves Bobby Previte.


A Maciej Obara Quartet ismét bizonyította, hogy a lengyel és a skandináv vonal erős mezőnyt jelent a jazzben. Elképesztően szabadra vették a játékot, bonyolult ritmikai és zenei struktúrákra építkezve, és mégsem esett szét az egész. Ettől volt igazán nagyszerű, és csak ámulni lehetett, hogy hogyan lehet így játszani.

A Maciej Obara Quartet.A Maciej Obara Quartet.


Ezt követőenaz az angol szaxofonista és klarinétos John Surman triója lépett fel Nelson Ayres (zongora) és Rob Waring (vibrafon) kíséretében. Az Invisible Threads című 2018-as albumról játszott dallamos, lírai zenéjük kellemesen „elringatta” a közönséget. Ezt követően az amerikai Moshulu együttes következett, erősen blues-rockos hangzásokkal. (Lungu, akit becenevén mindenki csak Moșunak szólít, a felkonferálásban viccesen panaszkodott, hogy ellopták a nevét.)

John SurmanJohn Surman

Az amerikai Moshulu együttes.Az amerikai Moshulu együttes.


Mivel már későre járt az idő, és hiába osztogattak ingyen pokrócokat a hideg ellen, itt már kezdtek megindulni az emberek a sátrak felé. Pedig még mindig nem volt vége. Mivel késett a repülőjük, a faluban található vendéglő programjából átrakták a nagyszínpadra a szervezők a német Philipp Gropper’s Philm bandát, akik egészen újszerűen használják a jazz zenei nyelvezetét.

Szokás szerint nem csak a nagyszínpadon zajlottak a koncertek. Délelőtt a közelben, Gărânától körülbelül 12 kilométerre található Văliug (Ferencfalva) római katolikus templomában szerveztek koncerteket. A kolozsvári születésű Rodion G.A., az elektronikus zene úttörője is itt lépett fel szombaton. Kora délután viszont a fesztivál szervezői a faluban található La Răscruce vendéglő udvarán biztosítottak teret a tehetséges hazai együttesek számára.

Bár egy gumicsizma elkelt volna, összességében jó hangulatban telt a fesztivál, és még a közeli tavakban is volt esély megmártózni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS