2019. szeptember 19. csütörtökVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Egyelőre csak 550 160 oldal a múltból: elindult a DigiTéka

G. L. 2019. szeptember 05. 17:50, utolsó frissítés: 2019. szeptember 09. 11:04

A 20. század erdélyi magyar napi- és hetilapjait lehet megtalálni digitalizálva. Idővel lehet, hogy az összes jelentőset.


Azon a napon, amikor megszülettem a szentgyörgyi mozikban többek között A virágok magányossága című román, és Veréb a jégen című szovjet filmet vetítették. A Megyei Tükör éppen arról számolt be a címlapján, hogy az RKP Központi Bizottsága Nicolae Ceaușescu főtitkár elnökletével tartott plenáris ülést, de még a vargyasi bányászoknak is jutott hely, akik közel 25 ezer tonna lignitet termeltek terv felett addig az évben, 7286 tonnát a mélyművelésű fejtésben dolgozók és 16543 tonnát a külfejtésben dolgozók. Ahhoz képest, hogy még csak kora tavasszal voltunk, nem is rossz teljesítmény ez részükről.

Ez a cikk viszont nem rólam szól, ezért megnéztem mást is. 80 évvel ezelőtt szeptember 5. keddre esett, a kolozsvári Ellenzék címoldalán pedig arról számol be, hogy "megkezdődött" a II. világháború, ami a történelemkönyvek tanítása szerint ugye már 4 nappal korábban kitört, de az újság csak ekkor nevezi így nevén. Már a szóhasználatból is sejthető, ott volt akkor a levegőben, hogy ki fog törni a háború. Az Ellenzék már korábban is rendre címoldalon foglalkozott a Németország és Lengyelország közötti helyzettel, sőt szeptember 3-án már leírják, hogy háborúban áll a két ország, de a világháború kitörését csak napra pontosan 80 évvel ezelőtt jelentik be. Ehhez az is kellett, hogy a németek ekkor már nem csak a lengyelekkel, hanem szeptember 4-én délelőtt 11 óra óta az angolokkal, délután 5 óra óta pedig a franciákkal is hadba álljanak. Annyira nem lephette meg Kolozsvár lakosságát a háború kitörésének ténye, lévén a szeptember 3-i, vasárnapi számban arról írnak, hogy a városi tanács a légi támadások elleni védekezésről adott ki rendeletet.

Mindezt az Iskola Alapítvány és a Jakabffy Elemér Alapítvány által közösen létrehozott DigiTékából tudtam meg nagyjából egy fél óra alatt. Ahhoz képest, hogy korábban előfordult, hogy napokat kellett várjak egy-egy újságra, ameddig egyáltalán csak kihozták nekem, ez nem rossz teljesítmény. Az erdélyi magyar sajtótermékek és folyóiratok megőrzéséről szóló projektről már korábban is lehetett hallani, de hivatalosan csak csütörtökön jelentették be, hogy megnyílt a DigiTéka, amely az RMDSZ által kezdeményezett 1000 év Erdélyben 100 év Romániában program keretében működik. Az alapítvány 2018-ben indította el a digitalizálási programot Erdélyi Digitális Tudománytár – Digitéka címmel, amelynek elsődleges célja olyan magyar nyelvű napi- és hetilapok, illetve folyóiratok közkinccsé tétele, amelyek az erdélyi, és később

a romániai magyarság nyilvánosságát jelentették a 19. és 20. század folyamán.


Hozzáférhető jelenleg többek között 1926. évi első megjelenésétől a Korunk folyóirat, amely nem pusztán az erdélyi irodalom, tudomány és ismeretterjesztés kulturális műhelye, de az összmagyarság egyik legjelentősebb folyóirata is egyben. A kínálat részét képezi a Magyar Kisebbség politikatörténeti folyóirat is, vagy a TETT, amely az erdélyi elméleti és alkalmazott tudományok jelentős fóruma volt a 70-es és 80-as években. Digitálisan elérhető a már említett Ellenzék, amely már 1880-tól Kolozsvár egyik vezető napilapjának számított, mellette pedig a Keleti Újság és a Brassói Lapok is, amelyek a két világháború között a régió magyar lakosságának legfontosabb hírforrásai, továbbá több jelentős irodalmi szemle (Igaz Szó, Napkelet, Pásztortűz, Utunk), közéleti és ismeretterjesztő folyóiratok a kommunista időszakból (A Hét, Művelődés), napilapok a 20. és 21. század fordulójáról (Háromszék, Székely Hírmondó). A program keretében a sajtótermékek mellett olyan ritka könyvek és forráskiadványok is digitalizálásra kerülnek, melyek egy adott erdélyi város, régió vagy intézmény történetét dolgozzák fel, vagy épp közismert személyek életrajzát mutatják be az 1989. évi fordulatot megelőzően.

"A 20. századi erdélyi magyar sajtó jelentősebb címeit akartuk digitalizálni. Idővel viszont nem zárkózunk el attól sem, hogy visszanyúljunk a 19. századba, és onnan emeljünk át fontos címeket. Ezek elsősorban a központi napi- és hetilapokat, illetve a megyei sajtót jelentik. Ezek vannak fókuszban. Ezek mellett nyilván jöhet bármi, ami vidéki sajtó, vagy ami szaksajtó, tehát szépirodalmi, közgazdasági, mezőgazdasági tematikájúak is. Ha lett volna az erdélyi pincéreknek lapja, akkor az is jöhetne. Alapvetően mindent szeretnénk digitalizálni, ami felelhető és hozzáférhető, és aminek van állománymegőrző, állománymentő jellege is" - magyarázta megkeresésünkre Ferenczi Szilárd történész, a projekt-koordinátora.

Elmondta, az elkövetkező két évben jelentősen szeretnék bővíteni a projektben elérhető lapok számát, és részben már a forrásuk is megvan erre. Összességében mindenképp szeretnék elérni, hogy a lezárásáig legalább megkétszerezzék a jelenleg elérhető 550 160 oldalt, és valamivel több, mint 1 millió oldalt töltsenek fel a honlapjukra. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nyilván a 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában projekt lejárta után is szeretnék szinten tartani az oldalt, amennyiben lehetséges, újabb lapszámokkal bővíteni azt.


Az adatbázis jelenlegi nagy hiányzója a Román Kommunista Párt magyar nyelvű központi pártlapja, az Előre,

illetve az utódjának számító Romániai Magyar Szó. Ferenczi szerint ezzel mindenképp szeretnék bővíteni a DigiTékát. Ugyanakkor terveben van a jelenleg csak töredékesen elérhető Keleti Újság bővítése, illetve minél több megyei lapot is elérhetővé szeretnének tenni, mert jelenleg csak a bevezetőben emlegetett Megyei Tükör, illetve az utódja, a Háromszék elérhető. Ahogyan a projekt-koordinátora mondta, ez volt most a könnyen bedigitalizálható számukra. Maros megyéből például a Vörös Zászló, Hargita megyéből a Hargita, Kolozs megyéből pedig Igazság mindenképp nagyon hiányzik.

A Megyei Tükör utolsó digitalizált lapszámának fejléceA Megyei Tükör utolsó digitalizált lapszámának fejléce

A Háromszék első digitalizált lapszámának (összességében a 8. szám) fejléceA Háromszék első digitalizált lapszámának (összességében a 8. szám) fejléce


"Annak, hogy mit digitalizálunk, technikai korlátai is vannak. Ezen kívül az is korlátozza a digitalizálást, hogy mihez lehet szabadon hozzáférni, mi megtalálható. Könyvtárakat kell meggyőzni arról, hogy engedjenek a lapok közelébe. Pedig alapvetően a könyvtáraknak is fontos, hogy legyen egy állománymentés, mivel a jelentősebb lapok iránt nagy az érdeklődés az olvasók részéről, és nagyon rongálódnak. Vannak olyan könyvtárak, amelyek érdeklődnek, és vannak olyanok, amelyek elzárkóznak a lehetőségtől. Egyelőre itt tartunk, és reméljük, hogy minél több könyvtárat, múzeumot és olyan intézményt, amelynek a gyűjteményében van sajtó, sikerül meggyőzni arról, hogy ez fontos és szükséges" - mondta Ferenczi. A jelenleg elérhető anyagok nagyobb része a magyarországi gyűjteményekben fellelhető állományokból származnak, az Arcanum adatbázis fejlesztőivel dolgoznak együtt.

Ezen kívül a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi napilapok kiadóinak tulajdonosait sikerült beszervezniük, így kapták meg a Megyei Tükröt, a Háromszéket és a Székely Hírmondót. Ugyanakkor már sikerült a Kolozsvári Egyetemi Könyvtárral is együttműködést kötniük idén, annak eredményei viszont csak a későbbiekben fognak látszani. Van már szóbeli megegyezésük a vásárhelyi lapok kiadónak tulajdonosával is, és reményeik szerint a Teleki Tékával is sikerül egy hasonló akciót lebonyolítaniuk a közeljövőben. A lapok válogatásában, illetve a gyűjtemények tulajdonosainak a meggyőzősében, hogy digitalizálhassák az MTA Kisebbségkutató Intézetének osztályvezetője, Bárdi Nándor segíti a DigiTékát.

fotó: rmdsz.rofotó: rmdsz.ro


A gyűjteményben jelenleg könyvek is elérhetőek, de többségük csak külső hivatkozásként, tehát nem a DigiTéka szerverein vannak, kivezetnek az oldalról. Ferenczi szerint remélik, hogy sikerül majd ezeket úgy bővíteni a különféle nagy repozitóriumokból, hogy hozzájuk kerülnek, és kereshetőek is lesznek az erdélyi vonatkozású kiadványok a 19-20. századból.

"Én személyesen szeretném, hogy azokat, amit külső hivatkozásként betettem, azokat tárolhassuk is a honlapon, és kereshessünk is bennük. Nyilván egy kutatónak és erdélyi története iránt érdeklődő felhasználónak, az lenne az előnyösebb, ha a teljes állományban tud keresni, és nem csak abban a kevésben, ami fent van a honlapon, és a többit csak külső linken éri el" - tette hozzá a történész, megjegyezve ugyanakkor azt is, hogy a külső hivatkozásokkal lehetőség szerint hetente bővítik a gyűjteményt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS