2019. szeptember 19. csütörtökVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mumusnak állítják be a roma közösség tagjait a megismerés helyett

Tőkés Hunor 2019. szeptember 06. 14:55, utolsó frissítés: 2019. szeptember 09. 11:04

Összehívta a harmadik Manus Őrkői Cigánytalálkozót a Lármafa Egyesület, hogy kapcsolatot teremtsen Sepsiszentgyörgy roma közössége és többi nemzetisége között.


Most már csak egy hatalmas társadalmi szakadék tátong az Őrkői romák és Sepsiszentgyörgy többi városlakója között, de 2007-ben állt még egy 200 méter hosszú, két méter magas, berlini-falnak csúfolt betonfal is.

Ezt a nyolcvanas években húzták az Őrkői roma negyed köré, és nem véletlenül vált a szegregáció és diszkrimináció jelképévé. A közösségek közötti szakadék olyan mértékű a főleg magyarok lakta Sepsiszentgyörgyön, hogy szakemberek, civil szerveztek, és a városháza kezdeményezései ellenére a mélyszegénység, a sztereotípiák, a kulturális különbségek mentén kialakult egy másik fal is. Egy belső. A lakosok félnek a roma közösség tagjaitól, akik az Őrkőn elzárva élnek több száz éve.

Sepsiszentgyörgy lakosai tudatában vannak a problémáknak, de azok komplexitása miatt sokan feladják a reményt arra, hogy a roma közösség valaha is teljes értékű része lesz a városnak.

A Manus Őrkői Cigánytalálkozó mibenléte


Az Aranyélet című magyar sorozatban is játszó Fekete Lovas Zsolt színművész, Csernátoni Loránd és Bilibók Anita azonban nem a kényelmes kizárást választották. Három éve szervezik a Lármafa Egyesület égisze alatt a Manus Őrkői Cigánytalálkozót. Platformot szeretnének biztosítani a közösségnek, ami a peremen kívül rekedt. Ezen a kulturális héten a városlakók találkozhatnak a roma közösség tagjaival, egyedi zenéjükkel, táncukkal és élettörténetükkel.

Manus koncert a Szimplában. Fotó: Bán József Manus koncert a Szimplában. Fotó: Bán József


Megkeresésünkre Csernátoni Loránd, aki a három főszervező közül az egyik, a projekt indulásáról elmondta, hogy Fekete Lovas Zsolt is roma származású, és miután elkezdett az Őrkőre járni, az ottani gyerekekkel játszani, és foglalkozásokat tartani nekik, összeült a barátaival és 2016-ban megszervezték az első találkozót. Azóta a Manus helyszínekben, kommunikációban és programnapokban is bővült. Ennek ellenére nem a tömegek bevonzásán van a hangsúly, eredményeket akkor tudnak elérni ugyanis, ha résztvevőik személyesen élik meg a találkozást.

Az augusztus 26. és szeptember 1. közötti rendezvénysorozat a nyitásról szólt. A roma közösség tagjai eljöttek a belvárosi programokra, más nemzetiségűek pedig elmentek az őrkő szívébe, hogy részesei legyenek a programoknak.

Csernátoni szerint kiemelkedő volt a franciaországi Nedere cigányzenekar fellépése, akik a Sugásfürdő felé vezető út melletti tisztáson egy nomád sátoros szekérről muzsikáltak. Fekete Lovas Zsolt is fellépett a Szimpla Kávézóban egyéni előadással. Jónás Tamás költővel is szerveztek irodalmi estet, aki a szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet. „A Manus, Roma kulturális hétnek is nevezhető egy adott perspektívából, azonban szól a sztereotípiák lebontásáról, a szakmai beszégetésekről, a közösségépítésről a szociális és kulturális különbségek észrevételéről, az elfogadásról” – fejtegette a találkozó mélységeit Csernátoni.

Fotó: Tóth CsongorFotó: Tóth Csongor


Hozzátette, voltak olyanok, akik magyarországi szlenggel „cigánysimogatóknak” nevezték őket. Akik nem értették, hogy mit akarnak ezzel, mit „romantizálják” a cigányságot. Ez alatt azt értették, hogy egyesek pozitív sztereotípiákkal élnek a roma közösség tagjairól, minthogy születésük óta tudnak táncolni, zenélni, szabadelvű gondolkozású nép, akik nem akarnak a normáknak megfelelni. Ez ugyanolyan sztereotípia Csernátoni szerint, mint amikor a közösség meg nem értéséből eredően letolvajoznánk, vagy negatív jelzőkkel általánosítanánk. Az egyik ugyanis a félelemből ered, a másik pedig mitizál.

Csernátoni szerint mi vagyunk a legjobb példa önmagunk számára, ha meg akarjuk érteni a saját kisebbségünk helyzetét. A többség viszonya ugyanis a magyarul beszélő roma nemzetiségűekkel bizonyos szinten olyan szakadékot próbál betömni, mint ami a románok és magyarok között is van.

Nem a válaszokat keresik a rendezvénysorozat alatt, hanem mint A cigányok nem szeretnek dolgozni (?) című kerekasztal-beszélgetés alatt, hanem ahogyan a fotókiállításokkor és a filmvetítések alkalmával is, kérdéseket szeretnének feltenni, hogy arról értekezve a megértést szorgalmazzák kész válaszok helyett, amik sokszor nem előre visznek.

Azt viszont tudatosítanunk kell a szervező szerint, hogy az őrkői cigányságnak mély tradíciói vannak, külön folklorisztikus tánca és éneke. Mély gyökerekre nyúl vissza történelme, például az első írásos dokumentum a romák őrkői ott létére a 17. századból származik.

Résztvevői vélemény és helyzetleírás

Minden eddigi Manus találkozón részt vett a Sepsi Rádió szociális hálójának műsorvezetője, a szintén roma etnikumú Majláth Szabó Attila véleménye szerint a rendezvény hidat épít a romák és a magyarok között. A rádiós újságíró azonban felhívta arra a jelenségre is a figyelmet, hogy a roma közösség élethelyzetére és életstílusa is kulcskérdés ez ügyben.

„Ez egy nagyon szép kezdeményezés. Lehetőség arra, hogy jobban belelássunk a cigányok kultúrájába, és megértsük őket, mert jelenleg inkább félni szoktak tőlük” – ecsetelte Majláth. A Sepsi Rádió munkatársa úgy véli, különbözőek a cigányok, hol gazdagabbak, máshol szegényebbek, más-más meghatározásuk van a manustól, sátorostól, a gáborokon át, de a műsorvezető szerint - aki egykor maga i szervező volt - egyik sem akarja elfogadni a földhöz ragadt gondolkozást, szabadon akarnak élni.

Majláth Szabó Attila jobbra, Máthé László mesekönyvíróval a Sepsi Rádió Szociális háló műsorában.Majláth Szabó Attila jobbra, Máthé László mesekönyvíróval a Sepsi Rádió Szociális háló műsorában.


Az őrkői romák között vannak olyanok, akiknek sikerül bekapcsolódnia a társadalmi életbe, mert elfogadták a világ berendezkedését. Kifinomultan beszélnek, úgy öltözködnek, mint mások és normakövetőek. Azonban ehhez az kell, hogy megadják nekik az esélyt, hogy elfogadják, hogy ők is a társadalom részei és hozzá tesznek a közösséghez -meséli Majláth.

Az újságíró úgy fogalmaz, a sztereotípiák miatt a cigány szó félelemkeltővé vált. Ezzel riogatják gyermekeiket, azt hiszik minden rosszért a romák a felelősek. Megoldást ez ellen a társadalom csak akkor talál, ha sikerül a világnak levetkőzni ezt a félelmét és együtt tud élni a más hagyományokkal és kultúrával rendelkező nemzettel. A szociális háló rádiósa szerint a közösség össze zár a félelemnél, de ezzel ki is zár egyben másokat. Ez egy védelmező mechanizmus.

„Ez történt Magyarországon is, ahol a kormány mumust keresett, hogy szavazóit összefogja” – mondta Majláth. Hozzá tette ugyanígy mumusként állítják be a cigányságot is és integrálni akarják, amitől pont úgy ódzkodnak, mint amikor a románok akarják integrálni különböző módszerekkel a magyarokat.

Ne mutogassunk addig nagy dolgokra, amíg az apró cigány társadalmat nem tudjunk elfogadni. Mert a világot nem a cigányok teszik tönkre, hanem az emberek gondolkozása. Ezért jó a Manus találkozó, mert elgondolkoztat és megmutatja a fekete-fehéren kívüli sokszínűséget” – hangsúlyozta az újságíró kolléga.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS