2019. október 17. csütörtökHedvig
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Olyan, mint egy Jókai-regény, csak ez a valóság”

G. L. 2019. szeptember 27. 09:27, utolsó frissítés: 2019. szeptember 30. 09:37

Várady Tibor legújabb történelmi dokumentumregénye Erdélyről is szól, nem csak Bánátról.


A címként választott mondatot nagyjából a könyvbemutató közepén jegyezte meg, szinte csak úgy mellékesen Markó Béla, akit arra kért fel a Sapientia EMTE jogtudományi intézete, hogy bemutassa Várady Tibor legújabb, Mi történt Écskán? című dokumentumregényét. Pedig a könyvbemutató alapján talán ez a mondat foglalja legjobban össze a regényt, aminek a bemutatása előtt van még néhány kérdés, amit érdemes megválaszolni.


Ki is Várady Tibor?

Egyáltalán nem véletlen, hogy ezt a könyvbemutatót jogászok, és nem irodalmárok szervezték. Várady Tibor jogtudósként igazán neves, nemzetközi magánjog és a nemzetközi választott bíráskodás volt a szakterülete a tudományos pályája során. Az újvidéki egyetemen kezdte a pályafutását, majd több amerikai egyetem és később a Közép-Európai Egyetemen is tanított. Jelenleg a CEU és az amerikai Emory Egyetemen professor emeritusa, Budapesten él. Közben rövid ideig volt az egykori Jugoszlávia igazságügyminiszter is.

Várady TiborVárady Tibor


Emellett foglalkozott irodalommal is, és ahogyan Markó fogalmazott, nem csak egy jó író a jogászok között. Egyike a rendszerváltás előtt Vajdaságban megjelenő Új Symposion irodalmi, művészeti folyóirat alapítónak, szerkesztette is a lapot, amelynek a munkatársai közül olyan nevek kerültek ki, mint Domonkos István vagy Tolnai Ottó. A jogászi pálya mellett viszont az irodalmat halasztotta - ahogyan ő fogalmazott a könyvbemutatón -, és csak az oktatói tevékenységének az alábbhagyásával fordult ismét felé.

"Amikor úgy láttam, hogy megpróbálok a jog titkos csatornáján keresztül visszatérni az irodalomhoz, akkor ezt láttam meg" - mondta arról a nagyjából 8000 dokumentumot (periratokat, levelezéseket) tartalmazó csomóról, amelyet még édesapja válogatott ki a családi ügyvédi iroda érdekesebb eseteiből. Ezek alapján eleveníti fel a történeteit.

A családjának (nagyapjának, apjának és testvérének) 1893-2014 között működött ügyvédi irodája Nagybecskereken. "Nem ez volt Vajdaság legfontosabb ügyvédi irodája, tisztességes, jól menő iroda volt, helyi viszonyok között fontos is" - mondja a "kincsesbányát" jelentő helyről, de sokkal fontosabb, hogy egyedülálló módon a vidéken irataik átvészelték a 20. századot. Ez már a harmadik dokumentumregénye volt, amit ezek alapján készített, az első még 2014-ben jelent meg Zoknik a csilláron, életek hajszálon címmel, míg a másodikat Libatoll és történelem címmel 2017-ben adták ki.


Hol van Écska?

A kérdésfelvetésből (és a címből) sejthető, hogy Écska egy vajdasági település, a Béga bal partján. Manapság többségében szerbek lakják, de jelentős számban élnek (30 százalék körül van az arányuk) románok, és jelentősebb számban éltek valamikor magyarok is, akiknek manapság az aránya 5 százalék körül van.

Écskát és a hozzá tartozó 30 000 holdas birtokot 1781-ben az örmény származású Lázár Lukács jószágkereskedő vásárolta meg egy bécsi árverésen, és szerzett vele grófi címet is. A Lázár család felügyelete alatt a mocsaras, jórészt lakatlan vidék felvirágzott, néhány évtized alatt az écskai uradalom neves mintagazdaság lett. Fiú örökös hiányában az uradalom irányítását a Lázár Mariannát feleségül vevő Harnoncourt Félix gróf veszi át, aki a házassággal tőkét inkább kapott, mint hozott, és Écskára költözött.

Tovább már nem mondom, mert innen már az említett valóságos Jókai-regény sztorija következik, Lázárokkal, Harnoncourt grófokkal és grófkisasszonyokkal. Az iratok között nagyjából 100 olyan ügy volt a 1895-1946 közötti időszakból, amelyek valamilyen formában kötődtek a birtokhoz, ezekből válogatott a szerző.

És hiába nem ismerjük Écsakát (és úgy egyáltalán a különböző régiók magyarjairól is keveset tudunk), ahogyan Markó Béla fogalmaz, "ez mélyen a mi világunk, a maga viharaival, szerelmeivel, kicsinyességeivel és mulasztásaival, amelyek arra taszítják a történelmet, amerre végül ment". És amelynek a következményeit végül is a mai napig viseljük.


"Nekem többet mond a mi világunkról ez a groteszk, bizarr regény, mint, amit mi tudunk elmondani"

- mondta Markó a könyvbemutatón, majd meg is indokolta, hogy miért gondolja ezt. "Az az érzésem, hogy amikor mi Erdélyről beszélünk, akkor a romantikának és az érzelmes nosztalgiának egy olyan ködével borítjuk be, hogy emiatt az a sok-sok konfliktussal, feszültséggel és abszurddal telített valóság homályba borul számunkra, miközben ez a Bánátban, Várady Tibor világában mindannyiunknak egyértelmű" - mondta a korábbi kulturális miniszter, és tovább szőtte a gondolatmenetét a téma körül.

Markó Béla magyarázMarkó Béla magyaráz


"Ma már dokumentumot szinte szívesebben olvasok, mint fikciót. Azt hiszem, nekünk ma hiányzik a múltnak a dokumentumokban való fölmutatása, akár Trianonról beszélünk, akár a 19. századról. Sok elmondani valónk van az akkori valóságról, amit a legjobb íróink fikciói sem mondtak el igazán" - tette hozzá.

Várady Tibor szinte kizárólag az ügyvédi iroda levéltárára támaszkodik, nem lép túl dokumentumokon, nem fogalmaz meg feltételezéseket. Egy jogász elhivatottságával kutat, próbálja előrevetíteni, hogy mi történhetett, de ahogyan Markó fogalmaz: "Fikcióval soha nem helyettesíti be a valóságot, arra hajlandó emlékezni, amire van bizonyíték". Írói leleményként lehet felvázol végkifejleteket, de az olvasóra bízza a döntést, hogy melyiket tartja valószínűbbnek.

"Nem tudok mást tenni, mint a bizonytalanságot teszem valósággá. Nem tudok dönteni, és nem akarok eltérni a dokumentumprózától, amit én itt dokumentálni tudok, az a bizonytalanság" - válaszol rá megjegyzésként a szerző.

Pedig ebben az esetben volt lehetőség kutatásra is: Délvidék legnagyobb pere is az esetek között van, a monarchia időszakából, mai pénzbe átszámolva 5 milliárd forint (nagyjából 71 millió lej) felett pereskedtek. "Hacsak nagy pénz lett volna, az nem érdemelt volna dokumentumregényt, de látszanak a mindennapok, a szerelmi összekapcsolódások" - jegyzi meg a szerző, és azzal is kiegészíti, hogy ez egy olyan per volt, amire nemcsak pesti lapok figyeltek, hanem még New Yorkba is eljutott a híre. És mindez úgy, hogy közben zajlik a történelem is, éppen omlik össze a fennálló világrend.

A címlapfotó részlet a borítóból.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS