2019. december 5. csütörtökVilma
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Ebben a könyvben benne van a világ alapképlete: Láng Zsolt a Bolyai régényéről

G. L. G. L. 2019. november 20. 17:47, utolsó frissítés: 2019. november 23. 14:36

Nemrég jelent meg Bolyai címmel Láng Zsolt legújabb regénye, amit a szerző szerint sok vásárhelyi nem feltétlen fog szeretni.


Valószínűleg nem csak Láng Zsoltnak, hanem a legújabb regénye "másik" főszereplőjének, Bolyai Jánosnak is szólt az a jelentős érdeklődés, amivel a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban a kedd este szervezett a közönség fogadta. A nemrég megjelent és Erdélyben először a Marosvásárhelyi Könyvvásáron bemutatott kötetben két párhuzamos szálon fut a történet. Egyrészt van egy jelenkori író, Herr Láng, aki a matematikus kéziratos hagyatékát tanulmányozza ösztöndíjasként egy svájci kolostorban, másrészt megelevenedik a Bolyaiak kora is, amikor János hazatért Marosvásárhelyre. Egy bonyolult apa–fiú kapcsolat kibontakozása mellett tanúi lehetünk egy meg nem értett gondolkodó mindennapi tépelődéseinek is.

"Az volt érezhető, hogy nem vásárhelyiként inkább ne nyúljak Bolyaiékhoz"

- mondta Láng Zsolt arra vonatkozóan, hogy miként reagáltak, amikor szóba került, hogy Bolyai több mint 12 ezer lapból álló kéziratát olvasgatja. Pedig elmondása szerint sokáig fel sem merült benne, hogy regényt írjon Marosvásárhely kultikus matematikusáról, csupán bő két évvel ezelőtt gondolt először arra, hogy tényleg regényt ír Bolyairól, akinek a kéziratait viszont már korábban is látta, lapozgatta.

"'90-ben, amikor Marosvásárhelyre költöztem, a Teleki Téka egy oázis volt számomra. Akkor Szatmárhoz képest Vásárhely kicsi, szűk város volt, viszont a Teleki Téka egy világot jelentett, és én rengeteget ültem bent. Egyszer Réka, aki ott könyvtáros volt, bevitt a raktárba, ahol egy hosszú asztalon két óriási papírlapokból álló torony állt. Mondta, hogy akkor fénymásolták le a Bolyai kéziratos hagyatékát, és több mint 12 ezer kéziratos papírlap van ott. Ahogy ezt elmondta, az egyik torony elkezdett dőlni a másikra és az egész szétszóródott.


Kezdtük szedegetni és én közben olvasgattam ezeket. Valami fantasztikus kéziratok voltak, grafikailag is" - idézte fel az első találkozását, de akkor még nem merült fel egy regény megírásának az ötlete. Miután '92-ben Esterházy Péter egy marosvásárhelyi látogatása során megtudta tőle, hogy ő is egy Bolyai-regény megírását tervezi, "már csak ezért sem juthatott eszembe, hogy előállok egy Bolyai-regénnyel". Végül egy másik véletlen is közrejátszott abban, hogy mégis megírta a regényt.

A könyvtár egy munkatársa megkérdezte, hogy nem akarja-e a jegyzeteket digitálisan is, mert a fénymásolt lapokat digitalizálták. Így kapta meg a kéziratokat egy pendrive-on, nem sokkal azelőtt, hogy egy ösztöndíjjal Svájcba indult volna. Amikor megkérdezték, hogy milyen tervei vannak arra fél évre, a Bolyai-kéziratok tanulmányozását említette. Így kezdődött, de ami ezután következett, az már mind benne van a regényben.

A vásárhelyiekről pedig még nem lehet tudni, hogy megbékéltek-e azzal a ténnyel, hogy valaki regényt írt a "szent" Bolyairól, de Láng úgy gondolja, ha jól sikerült megírnia, akkor lesznek páran, akik utálni fogják ezt a könyvet, mert Bolyait is utálták, amiért megmondta a véleményét, amit gondolt. Láng szerint nem véletlen, hogy egyedül élte le az élete végét egy olyan nyomorúságos albérletben, ami rendszeresen beázott.

"A jegyzetlapjait olvasgatva egyértelművé vált számomra, hogy Bolyai a kortársunk.

Olyan gondoltai vannak, hogy a tér alakját a térben benne lévő dolgok határozzák meg, vagy az, hogy egyszerre létezik a nem-euklideszi tér és az euklideszi tér" - idézte fel Láng, hogy miként alakult a vásárhelyi mitikus Bolyai-képe, amikor elkezdte a kéziratokat tanulmányozni.

Láng Zsolt magyaráz a könyvbemutatójánLáng Zsolt magyaráz a könyvbemutatóján


Láng Zsoltot a Bolyai Üdvtannak vagy Világtannak nevezett enciklopédikus nagy munkája foglalkoztatta, amit 30 éven át próbált megírni, és amiben a világ működését próbálja leírni olyan egzakt módon, mint egy matematikai képlet. "Egy képletbe akarta megfogalmazni a világot. Az irodalom is valami ilyesmit csinál, egy könyvbe ír bele egy egész világot" - teszi hozzá, majd még egy kicsit mesél Bolyairól, aki szerint ugyanazok a törvények érvényesek mindenre ebben a világban, ezért írható meg ez a nagy Világtan.

"Bolyai a Világtanát úgy írta meg, hogy abban minden tudomány benne van, pedig ő nem értett mindenhez. Tudta, hogy kell legyen benne kémia, matematika, társadalomtudományok, nyelvészet és zene, de nem értett mindegyikhez. Viszont nagyon erős volt az intuíciója, mint az impresszionista festőknek, akik távolodva a képtől tudták, hogy oda még kellene egy kis sárga. És attól a kép teljesen megváltozik. Valahogy Bolyai is így írta meg ezt a tanát, hogy tudta, még kellene írjon a zenéről. Illetve a különböző területek közti viszonyokról. Szerintem ez is mai gondolat, hogy milyen a viszony a matematika és a nyelv között, hogyan tudom a nyelvemen kifejezni azt az összefüggést, amit a matematikai szemlélet mutat nekem" - magyarázta.

"Ebben a könyvben a világ alapképlete is benne van"

- jegyzi meg, szinte csak mellékesen, már a beszélgetés végén Láng Zsolt, amikor a moderátor arra kéri, hogy ajánlja a könyvét. Megijedni viszont biztosan nem kell az esetleges felmerülő matematikától, mert ahogyan a szerző magyarázta, nulla matematikai tudással is el lehet olvasni, végül is ő sem ért annyira a matematikához, hogy kérkedjen vele.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS