2020. április 5. vasárnapVince
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tíz mondat egy életérzésről

Balázs Imre József 2020. március 06. 14:14, utolsó frissítés: 2020. március 08. 21:19

A Petőfi Csarnokot bemutató könyvet mutatunk be.


A Petőfi Csarnok. Ifjúsági kultúra és szabadidő-politika, 1985‒1993. Szerk. K. Horváth Zsolt ‒ Ignácz Ádám. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2019.

Szín: ligetzöld
Szó: csillagfény
Ennivaló: hotdog
Film: Dirty Dancing
Zene: Allen Ginsberg: Gospel Noble Truths




1. Amikor a kortárs emlékezetkutatók munkába lendülnek, jó esetben formává is tud válni az, amiről szó esik ‒ és ez most jó eset.

2. A magyarországi rendszerváltás közvetlen előzményeiről, mindennapjairól való beszédhez kellenek a támpontok ‒ és az ifjúsági kultúra, illetve ennek korabeli intézményesülése kifejezetten releváns összefüggések megtalálásához vezethet el.

3. Kilenc szerző mond el egy-egy történetet a leginkább emblematikus koncerthelyszínként és szocializációs terepként ismert budapesti Petőfi Csarnok működéséről, kiemelten az 1985‒1993 közti időszakról, mindegyik más részkérdést ragad meg (a szocialista ifjúságpolitikáét, a plakátokét, a Csillagfény diszkóban csúcsra járatott diszkókultúráét stb.) ‒ s ezekhez a történetekhez kisebb szövegtörmelékek, képdokumentumok, a célirányosabb történetmesélést oldó és megtörő elemek illeszkednek.

Petőfi Csarnok, büfé, a felvétel egy performansz alkalmával készült. (fotó: Fortepan/ Urbán Tamás)Petőfi Csarnok, büfé, a felvétel egy performansz alkalmával készült. (fotó: Fortepan/ Urbán Tamás)


4. Statikus formai keretben dinamikát is kínál a kötet: ha végigpörgetjük a lapokat, a páratlan oldalakon futó tényközlő, kronologikusan szerkesztett hasáb bemozdul, és végigvezet a lázadásokkal, izgalmas underground kulturális kísérletekkel teli korszakon.

5. Az egyik történet a magántulajdon újrafeltalálásának késő-kádári logikáját tárja fel: ennek a nyomait az ifjúsági kultúra megszervezésén keresztül követhetjük ‒ a bevételcentrikus ifjúsági intézmény bizonyos értelemben a korszak tipikus képződménye.

6. Egy másik elem a Kelet-Nyugat átjárásokról szól: mi az, ami átjuthat a Vasfüggönyön, mi az átjárás tétje mindkét irányra figyelve, milyen megnevezéseken, milyen barkácsolt változatokon lemérhető adaptáció és újraértelmezés zajlik a kelet-európai színtereken, amilyen maga a Petőfi Csarnok is.

A Petőfi Csarnok 1985-ben (fotó: Fortepan/Urbán Tamás)A Petőfi Csarnok 1985-ben (fotó: Fortepan/Urbán Tamás)


7. Mindezzel összefüggésben a tárgyi kultúra változásai is jelentésesek, Frazon Zsófia bolhapiac-elemzése meggyőzően ágyazza bele a tárgyakhoz való viszonyulás, a tárgyak használatában tetten érhető érzelmi interakciók jellegét a rendszerváltás környéki társadalmi kontextusba.

8. De maguk a testek is beszédesek: Oltai Kata a kötet Petőfi Csarnokhoz talán legkevésbé kapcsolódó írásában a korabeli öltözködés, hajviseletek, nemzetközi trendek lokális változatainak ismertetését végzi el, a budapesti csövesek, punkok és egyéb korabeli szubkultúrák résztvevőinek énstilizálásait figyelve.

9. A kötet a maga sokféleségében jelöl ki módszert egy komplex intézmény és jelenség leírásához: a résztvevő megfigyelés, az oral history, a médiaelemzés, a levéltári források használata, az elméleti szakirodalom kritikai ismertetése egyaránt megjelennek a könyv írásaiban.

A kötet borítójaA kötet borítója


10. Ritkán látjuk a kötetben a színpadot, sokszor vagyunk a kulisszák mögött: a menedzserek, roadok, dizájnerek, hivatalnokok ‒ és persze és főleg a közönség könyve ez.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS