2019. november 19. keddErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Drága, hol is tart most a román filmipar?

S. G. 2006. június 13. 10:26, utolsó frissítés: 2006. június 12. 20:48

Egyre kevesebb mozi, kaotikus állami háttér, kritikusokkal civakodó rendezők: #b#vígjátéki#/b# vita a hazai filmgyártásról.





A szigorú, másfél órás időkorláton kívül semmi más szabályt nem tartottak be a romániai filmgyártás jelenéről szóló beszélgetés díszmeghívottjai és további résztvevői péntek délben Kolozsváron. A palávert a TIFF stábja szervezte, és amíg mindenki elhelyezkedett a Fullton hotel szűknek bizonyuló teraszán, kiderült, hogy ez a fesztivál keretén belül zajló román filmnapok legfontosabb nyilvános beszélgetése.

Az A fost sau n-a fost, Corneliu Porumboiu groteszk '89-es tvshow-komédiája a román film nagy sikere Cannes-ban. A produkció költségvetése mindössze 180 ezer euró voltAz A fost sau n-a fost, Corneliu Porumboiu groteszk '89-es tvshow-komédiája a román film nagy sikere Cannes-ban. A produkció költségvetése mindössze 180 ezer euró volt


A vita részvevői: Gabriela Bodea, a Romaniafilm mozivállalat erdélyi igazgatója, Eugen Cadaru, a Nemzeti Filmközpont (CNC) munkatársa, Tudor Giurgiu, a TVR főigazgatója, Cătălin Mitulescu rendező, Bogdan Moncea, a Castel Film egyik producere, Corneliu Porumboiu rendező és Alex Leo Şerban filmkritikus.



A Dilema Veche hetilap kritikusának

már rögtön az elején sikerült úgy megosztania a vitapartnereket, hogy egy kérdésben sem sikerült konszenzust kialakítani, félig-meddig sem. Şerban fő állítása az, hogy jórészt szerencsés véletleneknek, és nem egy működő filmiparnak köszönhetők az elsőfilmes rendezők idei cannes-i sikerei.

Mi lesz a sorsa az A fost sau n-a fost-tal debütáló Porumboiu, illetve a Cum mi-am petrecut sfârşitul lumii-val debütáló Mitulescu második filmprojektjének? Şerban álláspontja az, hogy csupán néhány jelentős rendezőszemélyiség kiállásának és munkabírásának köszönhetők a fesztiváldíjak.

A kritikus kritikusa szerepkörben Cătălin Mitulescu rendező lépett fel, aki moziját francia koprodukcióban gyártotta. Mitulescu szerint evindensen létezik a román film új hulláma, de ha a szakma nem fog össze, akkor az egész szétfolyik a mellékes túlbeszélések mentén. A rendező itt a szintén 30-as éveikben járó elsőfilmes


magyar rendezők összefogását említette.

Véleménye szerint őket a szakma rendszere segítette, de román kollégáik csak a rendszer ellen harcolva érhették el azt, amit elértek. A rendszert kell megváltoztatni, mert különben csak fesztiválfilmeket gyártunk – figyelmeztetett Mitulescu, aki az összefogás-tematika felvetése után azért keveredett hosszan tartó szópárbajba Alex Leo Şerbannal, mert kifogásolta, hogy a kritikus egy cannes-i telefoninterjúban "jónak, de nem kiválónak" minősítette a rendező első nagyjátékfilmjét.


A romániai mozik gazdasági helyzete számokban (forrás: Romanian Film Promotion. *Az Europa Cinemas az EU médiaprogramjának támogatásával kiemelt arányban mutat be európai filmeket)A romániai mozik gazdasági helyzete számokban (forrás: Romanian Film Promotion. *Az Europa Cinemas az EU médiaprogramjának támogatásával kiemelt arányban mutat be európai filmeket)


Te nem látod már be végre, hogy mekkora név vagy a szakmában, mennyit számít, amit írsz? – vágta Şerban fejéhez a rendező, a kritikus meg a műbírálat feltétel nélküli szabadsága mellett állt ki, hozzátéve, hogy senki se keverjen össze egy pár perces tévényilatkozatot egy mértékadó hetilapban megjelent szöveggel.

A filmgyártás jelenéről szóló beszélgetés ezután azzal a szópárbajjal folytatódott, hogy a tavalyi Cannes-on miért vonult el tüntetően a kritikus a Mitulescu-házaspár mellett anélkül, hogy beszédbe elegyedett volna velük.

Miután a szóváltást "Alex, Cătălin, nyugodjatok már le" beszólásokkal a hallgatóság egyes tagjai lecsendesítették, Valerian Sava filmkritikus csapott le egy mikrofonra. Véleménye szerint a hazai filmgyártásra eddig úgy tekintett a szakma, hogy egyes csúcsteljesítmények körül csak a Sergiu Nicolaescu szupergiccseivel jellemezhető semmi vesz körül.


A kritikus szerint a szakma még nem szembesült azzal,

hogy fontos alkotásokból álló, egész sorozatnyi film készült el az utóbbi években. Sava szerint jellemző, hogy a Marfa şi banii-val (A zseton és a beton) debütáló Cristi Puiu csak négy év négy hónapos szünet után tudta bemutatni a szintén Cannes-ban díjazott Moartea domnului Lăzărescut.

– Beszélünk a mozitermekről, rendben, de hogy lehet, hogy Romániában egyetlen filmes lap sem működik? Hogy alakulna ki akkor az a szakmai légkör, amiben fel lehetne tárni a rendszer hibáit? Hogy lehet az, hogy a CNC tavaly valóban kompetens forgatókönyv-bíráló bizottságának döntését a kulturális minisztérium mindenféle, előre tudhatóan bukott produkcióknak adott támogatásokkal írja felül? – tette fel a délelőtt egyik költői kérdését Sava.

A CNC nevében Radu Gabrea rendező csapta le a magas labdát azzal, hogy a Svájcból hazatérő Puiu abszolút kezdőként kapott támogatást öt évvel ezelőtt, tehát nem igaz, hogy a Központ nem állt volna mellé.


Hogy a Lăzărescu támogatását elutasították,

arra azt válaszolta, hogy az "új hullám" által delegált CNC-bizottsági tag, Bogdan Dumitrescu pontozta le a leginkább a forgatókönyvet. De nemcsak emiatt úszott el a támogatás – vágott közbe Leo Şerban. Nem, de Leo, drága, ne ismételjük el folyton ugyanazokat a dolgokat – válaszolt vissza Gabrea. Szerte a világon sokat kell harcolni egy film elkészültéért, magyarázta az idős rendező, mire a kritikus azzal riposztozott, hogy az A fost sau n-a fost-ot a rendező saját pénzéből volt kénytelen leforgatni.

Ha már szóba került a téma, Corneliu Porumboiu arra szeretett volna felszólalásában választ kapni, hogy az idén egyáltalán mikor ír ki a CNC forgatókönyv-pályázatot, mert jelenleg erről semmit sem tudni. A válasz: amint a parlament elfogadja a filmtörvényt, amit azért kellett a T. Ház asztaláról visszavonni, mert eredetileg olyan finanszírozási konstrukciókat építettek bele, melyek egyes EU-előírásoknak nem felelnek meg.


Jakabffy Samu, a Filmtett mozgóképes havilap volt ügyvezetője és a művészfilmek forgalmazásával foglalkozó Klorofilm Kft. igazgatója Bosznia-Hercegovina moziiparával példálózott, mely kiemelten figyel a bosnyák filmek nemzetközi sikereire. A Lăzărescut Románia 2,8 millió mozinézője közül 30 ezren látták – Boszniában egy hasonló hazai produkciónak 200 ezres közönsége lett volna, mondta.

Radu Mihăileanu rendező szerint – aki szintén Franciaországban futott be, előbb másodrendezőként, majd az Életvonat című filmmel – az állami finanszírozás korrektségét úgy lehet biztosítani, hogy évente cserélni kell a CNC kuratórium tagjait.

A rendező előbb a minél teljesebb demokratizmus és a "virágozzék ezer virág" modell mellett érvelt, majd a hazai filmipar felvirágoztatására a dél-koreai modellt ajánlotta, ahol törvény kötelezi a mozikat, hogy a vetítőtermek felében hazai alkotások legyenek láthatók. Mihăileanu emellett filmes szakmai egyesület bejegyzését is javasolja.


A koreai példát

azért volna meglehetősen nehéz itthon gyakorlatba ültetni, mert folyamatosan csökken a mozik száma (lásd táblázatunkat), egész régiók maradnak vetítőtermek nélkül – ez Gabriela Bodea területi Romaniafilm-igazgató ellenérve. Elmondása szerint a kolozsvári Republica mozi nyeresége tart el számos veszteséges termet Erdély-szerte.

A román filmekről szólva Bodea véleménye az, hogy az alkotók egyszerűen megfeledkeznek a PR-ról, a promócióról és a terjesztésről. Ezalól csak a Lăzărescu, illetve Tudor Giurgiu Legături bolnăvicioase c. filmje a kivétel. Cornelia Palos producer, jelenleg a kulturális minisztérium illetékesének viszontválaszából az derült ki, a mozitermek működtetői pályázhatnak állami támogatásra, ha román és európai filmeket mutatnak be, de Bodea szerint a tárcának fogalma sincs arról, reális árakon mennyibe kerül egy terem működtetése.


A végképp szerteágazó beszélgetésből

még az is kiderült, hogy az állam egyáltalán nem támogatta azt, hogy 15 éves szünet után ismét saját standdal mutatkozzon be Románia a Cannes-hoz kapcsolódó vásáron. A projekt teljes költségét magánpénzekből a Romanian Film Promotion fedezte.

A CNC jelen levő illetékese, Eugen Cadaru – aki amúgy felhatalmazás hiányában EU-támogatási kérdéseken kívül más vitatott ügyekhez nem szólhatott hozzá – az utolsó perceket felhasználva még elmondta, hogy Románia uniós előcsatlakozási megállapodásai közt nem szerepelt a tagság EU médiaprogramjában.

Ezért nem lehetett jelentős összegű támogatásokat kapni uniós gyártású filmek terjesztésére, és többek közt ezért árasztották el a mozikat ilyen nagy számban az amerikai filmek – magyarázta Cadaru. Ezzel a másfél órásra meghirdetett beszélgetés villámcsapás-szerűen véget ért, a sejthetően évek óta tartó szakmai-baráti paláver pedig hivatalos keret nélkül folytatódott.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS