Egyik szemünk nevet, a másik sír, a kezünk tapsol
P. E. É., S. Z. 2006. november 13. 19:20, utolsó frissítés: 19:06Metrószörny flipperezik az utasokkal, Kengyelfutó Gyalogkakukk reloaded, Ada Milea pedig majd' belehal, úgy élvezi A szigetet. #b#Alter-Native 2006#/b#
Az Ada Milea és Alexander Bălănescu A sziget című koncertje volt a fesztivál egyik fénypontja; sokan csak emiatt jöttek el. A két zenész Gellu Naum román szürrealista drámaíró Robinson-történetének a feldolgozását adta elő 70 percben, illetve a kétszeri visszatapsolásra is jutott még néhány szám. A páros hatalmas sikert aratott a darabbal Nagy-Britanniában, és a nyáron Romániában is turnéztak vele.
A Bălănescu Quartet alapítójának tekintélyes, kalapos/színescsíkos bársonyzakós alakja jelent meg elsőként a színpadon: a hegedűművész néhány saját dalt adott elő bemelegítésképp. Ada Milea - szürke, sovány kis nő sötétkék pulóverben, egyszerű fekete nadrágban és bakancsban – is előadott néhányat jellegzetes, megzenésített versikéiből. Milea nonkonformista és fittyet hány minden színpadi szabálynak:
show nincs, csak egy szék,
az énekesnő és a hangszerei – a gitárja meg a hangja(i). Ezután A sziget következik: „belehalok, úgy élvezem” - nyilatkozott egyszer erről a művésznő.
>>Alter-Native: ki nem hagyja a kutyát pasziánszozni?>>
>>Nehéz Trabantnak lenni Kiscsillagéknak>>
A téma Robinson élete egy olyan lakatlan szigeten, amely tele van magányos emberekkel, és ahonnan bármikor el is mehetne, mégsem teszi. Komikus elemek, frenetikus humor, szatíra ötvöződik egy jó adag tragédiával – nem tud hidegen hagyni. Egyik szemünk nevet, a másik sír, a kezünk tapsol. Bălănescunak kell egy új vonó meg néhány húr.
Az Alter-Native rövidfilmfesztivál másik „fénypontja” a Fekete kefe, Vranik Roland első filmje. A fekete-fehér film tavaly a 36. Magyar Filmszemle fődíját söpörte be, Pohárnok Gergely pedig a legjobb operatőrnek járó díjat vihette haza érte – ennek megfelelően a képkompozíció nem sok kívánnivalót hagy maga után.
Négy srác kéményseprőnek áll,
de nem ám olyan egyszerűen, hogy elmegyünk a tetőre, és kitisztítjuk a kéményt, aztán bevasaljuk az átalánydíjat! A drogok, a vallás és a szerelem közbelépnek, a baj pedig (tudjuk), nem jár egyedül.
Egy nagyobb megrendelőnek kezdenek dolgozni, de a kéménybéleléshez szükséges anyag ára elmegy kakasviadalra. Nyernek a lottón, de a drogot „gyártó” kecske (hasisolajjal kevert növénnyel táplálkozik, és a bogyóit fogyasztva el lehet révülni), megeszi az egyik srác jogosítványát, a nyerő lottószelvénnyel együtt.
A fiúk másik biokecske után néznek a krisnásoknál, hogy levághassák a jogsit megevő állatot, és kivehessék belőle a szelvényt. De a kecske gyomrában csak egy slusszkulcsot találnak, a krisnások autójának kulcsát. A lopott autóért épp csak a kéménybéleléshez való anyagot kapják meg. Ekkor eldöntik, felhagynak a kéménysepréssel.
Persze közben szerelmesek is lesznek, Zoli például a szektás lányba, aki visszavárja, csak közben
erősíti még egy kicsit az auráját.
Döfi egy festőnővel találkozik, amikor leesik a telefonja a tetőről az erkélyre.
A díjnyertes rövidfilmek
A zsűri a lódzi filmakadémia végzős hallgatójának, Filip Marczewskinek ítélte a nagydíjat a Melodráma című filmért: a 19 perces alkotás már több mint 20 díjat söpört be különféle fesztiválokon. A főszereplő egy 14 éves, nagyvárosi gettóba zárt srác, aki két lány – nővére és egy vele egykorú lány közt őrlődik.
A film talán legemlékezetesebb jelenete az, amikor a néző számára egyértelműen kiderül a fiú szexuális vonzalma nővére iránt: miután játékosan táncolnak, a srác nem tudja megállni, hogy ne nyalja le a lány hasáról az izzadságcseppeket. A rendező szépen meg tudta jeleníteni az ezután következő kínos pillanatokat, a botrány előtti csendet.
Mahmood Soliman Piros és kék című alkotása – melyért Marosvásárhely város díját kapta – a párkapcsolat problémáját dolgozza fel a liberalizálódó, de még nem liberális Egyiptomban.
A szűk, szegényes kis szobában játszódó filmben egy, szülők által tiltott szerelem drámája játszódik le – kiindulópontja, hogy a félresikerült aktust követően a fiataloknak nincsen lehetőségük beszerezni fogamzásgátlót. A barátok, ismerősök és szociális intézmények egyaránt elutasítják a fiatalok segítségkérését, akik számára egy esetleges terhesség egyértelműen
abortuszt jelent, ami – mivel tiltott – igen veszélyes.
Alexander Isert diszkrét humorú animációjában egy „metrószörny” flipperezik az utasokkal, akik számára természetesen halálos, ha a szörnyeteg „talál”. A Metrópontszám nagyon bonyolult nevű díjat nyert, a sajtóanyag szerint idézzük: Simó Sándor Emlékdíj a legjobb diákfilmnek, a MADISZ felajánlásában, a Román Nemzeti Filmintézet támogatásával és Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott Ted Lapidus töltőtoll.
Ashvin Kumar indiai rendező A kis terrorista című filmje India és Pakisztán határvidékén játszódik: egy aknamezőn eltévedő pakisztáni kisfiú véletlenül a határ másik oldalán találja magát, Indiában. A kis távolság egyszersmind nagy kulturális különbséget jelent – az őt ideiglegesen befogadó indiai család számára a gyerek muszlim mivolta nem kis probléma.
A Duna Televízió különdíját Kenyeres Bálint vihette haza Mielőtt a hajnal kel című alkotásáért. A film búzatáblák közt játszódik a hajnal előtti félhomályban, valahol valamilyen határ közelében, a sztori röviden annyi, hogy a határőrség lefülel egy illegális
bevándorlókat csempésző kamiont.
A kameramozgás teszi remekművé ezt a filmet, ugyanis teljes hossza - 13 perc – egyetlen snittből áll. Az ide-oda svenkelő kamera nagytotáltól close-upig mindent felvesz ez alatt az idő alatt.
A Román Rádiótársaság díját Jose Maria Goenaga kapta Hullámhossz című munkájáért, mely egy igazi autós love-sztori: a dugóban araszolgató férfi rádiós kívánságműsorban kezd üzengetni egy hölgynek, aki a vele párhuzamos sávban vesztegel.
Jean-Yves Chalengeas és Fabrice Mathieu Doktor Gyilkos és Szerencse Úrja a zsűri különdíját nyerte el: a fergeteges humorú alkotásben a „legjobb” bérgyilkos azt a feladatot kapja, hogy tegye el láb alól a világ legszerencsésebb emberét. A Kengyelfutó Gyalogkakukk-sorozatra emlékeztető filmben az akció nem sikerül, Doktor Gyilkos minden esetben saját maga csapdájába esik.
A Félsziget fesztivál díját Belen Lemaitre vihette haza A nagy ugrás című filmjéért: a 12 perces alkotás egy tinipár első, meghiúsult szeretkezését örökíti meg.
Darko Bakliza animációja, az Egy találka a Román Nemzeti Filmintézet díját kapta meg: a néha groteszkbe hajló alkotás egy nő gyötrelmeit mutatja be, amint épp a randin viselendő ruhát próbálja kiválasztani.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!