2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A történelem terhe: Berlinale 2007

Gyenge Zsolt 2007. február 10. 13:10, utolsó frissítés: 13:09

A világ talán #b#legtöbb filmjét vetítő#/b# fesztiválja egy Edith Piaf mozival kezdődött el Berlin belvárosi plázakomplexumában. A versenyprogramból ajánljuk.





A tavalyi díjkiosztó ünnepség után mindenki arról beszélt, hogy mennyire eluralta a politika a fesztivált, a jelentős díjakat szinte kivétel nélkül a jelenkor társadalmi és politikai problémáit nyíltan feldolgozó filmek kapták.

Az idén a szervezők mintha már előre garantálni akarnák, hogy ezúttal sem lesz másképp: a versenyprogramba válogatott rengeteg történelmi vagy társadalmi indíttatású film szinte lehetetlenné teszi a zsűri számára, hogy más jellegű műveket emeljen piedesztálra tíz nap múlva.

A fesztivál-megnyitó műsorvezetője, Charlotte Roche és a zsüri elnöke, Paul Schrader a Berlinale Palast színpadánA fesztivál-megnyitó műsorvezetője, Charlotte Roche és a zsüri elnöke, Paul Schrader a Berlinale Palast színpadán


Na igen, a zsűri:

már az összetétele is sokat elmond arról, hogy miként képzeli Dieter Kosslick fesztiváligazgató és csapata a filmek világát. A zsűri elnöke immár sokadszorra Amerikából származik, Paul Schrader Scorsese forgatókönyvírójaként kezdte, mára pedig néhány kevésbé ismert saját filmet is jegyez; mellette az amerikai független vonal képviselőjeként vesz részt a karizmatikus Willem Dafoe is.

A globális politikai és a nemi egyensúly biztosítása érdekében a zsűriben megtalálhatjuk a Paradise Now -ban feltűnt palesztin színésznőt, egy kínai producernőt és Közép-Amerika képviselőjeként Gael Garcia Bernal-t is. Európából természetesen nem hiányozhat a német zsűritag, valamint Lars von Trier legfontosabb filmjeinek vágója. ( A zsűri fesztiválnyitó sajtótájékoztatója itt nézhető meg)

Arthur Penn rendezőt (jobbra) fogadja a tegeli reptéren Dieter Kosslick, a fesztivál igazgatója. A Bonnie és Clyde, a Missouri Breaks és az Alice`s Restaurant alkotóját teljes életművéért tüntetik ki Arany MedvévelArthur Penn rendezőt (jobbra) fogadja a tegeli reptéren Dieter Kosslick, a fesztivál igazgatója. A Bonnie és Clyde, a Missouri Breaks és az Alice`s Restaurant alkotóját teljes életművéért tüntetik ki Arany Medvével


De térjünk vissza a filmekhez és a társadalmi mondanivalóhoz: igazi szenzációnak számít Robert de Niro második rendezése, amelyben a hírek szerint a személyes hangvételű Bronxi történet után egy második világháborús sztorit dolgoz fel egy ifjú egyetemistáról, akit beszervez az amerikai titkosszolgálat (The Good Shepherd ).

Hasonló címmel (The Good German ) és megszokott színészével (George Clooney-val) szinte hazaérkezik a berlini fesztivál nagy kedvence, Steven Soderbergh. A filmben egy amerikai újságíró gyilkossági összeesküvésbe keveredik a háború utáni Berlinben – egy ilyen sztorinak ne lenne helye a Berlinálén?

Második világháborús történetet dolgoz fel továbbá Clint Eastwood Oscar-jelölt alkotása (Letters from Iwo Jima ) valamint a német-osztrák koprodukcióban készült The Counterfeiter . A sokszorosan díjazott dán Bille August arról a fehér börtönőrről készített filmet (Goodbye Bafana ), aki két évtizeden keresztül Nelson Mandelát őrizte, és akinek életét teljesen megváltoztatta ez a tapasztalat.

A zsüri a megnyitó utánA zsüri a megnyitó után


A politikai-társadalmi elkötelezettséget felvállaló filmek

persze nem mindig esnek egybe a legizgalmasabb alkotások kategóriájával. A filmes csemegék közül mindenképpen kiemelkedik az Oldboy -jal rajongótábort szerzett dél-koreai Park Chan Wook legújabb munkája: az I Am A Cyborg But That’s Ok főhőse egy pszichiátriai intézet szerelembe esett nőbetege, aki történetesen cyborg-nak képzeli magát. A francia film mindig ünneplőbe öltözik, mikor Jacques Rivette veszi kezébe a kamerát, hiszen az ő szellemi sziporkázással párosuló érzékenysége valódi ínyencséggé változtatja a mozgóképet. Rivette egy újabb Balzac adaptációval érkezik a Potsdamer Platzra.

A fiatal Saverio Costanzo néhány éve Private című elsőfilmjével hívta fel magára a figyelmet, amelyben egy izraeli katonák által megszállt palesztin ház és család történetét mesélte el megdöbbentő hitelességgel és emberséggel. Második munkájában (In memoria di me ) egy fiatalember lemond a világi életről és kolostorba költözik, ám ott hamarosan kétségek kezdik gyötörni. A versenyprogram titkos ígérete lehet ez a film!

Az Edit Piaf-film (Mome / La vie en rose) sztárja, 
<br />
Marion Cotillard és Olivier Dahan rendezőAz Edit Piaf-film (Mome / La vie en rose) sztárja,
Marion Cotillard és Olivier Dahan rendező


A fesztivál zárófilmjét a mindig különleges munkákkal előálló Francois Ozon jegyzi egy Angliában forgatott angol nyelvű mozival (Angel ), amelyben újra kedvenc színésznője, Charlotte Rampling került a középpontba. Az előzetes hírek alapján


egyetlen igazi szuperprodukció szerepel

a hivatalos fesztiválválogatásban, a versenyen kívül vetített 300 . A kultuszhorrorrá előlépett Dawn of the Dead -et jegyző Zack Snyder Frank Miller képregényéből forgatta le virtuális helyszíneken a hősi spártaiak thermopülai csatáját – a kiszivárgott trailerek alapján ítélve elképesztő látványvilág vár a berlini közönségre.

A politikailag korrekten kiegyensúlyozott versenyprogramban talán csak az afrikai kontinensről nem szerepel film, ám Berlinbe elsősorban nem a hivatalos válogatás miatt járunk. A Panorama és Forum szekciókban vetített temérdek izgalmas, emberi és művészi határokat feszegető alkotás, a késő éjszakai vetítések utáni alkotói beszélgetések, valamint a Talent Campus laza, újító miliője jelentik azt a különleges, egyedi fílinget, ami nélkül a Berlinale nem lenne az, ami.

Willem Dafoe és Mario Adorf, a zsüri tagjaiWillem Dafoe és Mario Adorf, a zsüri tagjai



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS