2019. október 18. péntekLukács
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Elvitte a víz: amikor Shrek találkozik Gromitékkal

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2007. február 12. 10:53, utolsó frissítés: 02:05

Lesz okom arra, hogy nyugodtan aludjak az Oscar-gála éjszakáján: mivel a #i#Flushed Away#/i#t nem jelölték, a legjobb animáció kategóriában nincs kinek szurkolni.




Az Aardman az utóbbi évek legszínesebb foltja volt animációs filmek terén: a mainstream CGI-animációk helyett gyurmafilmeket és brit humort hoztak a nagyközönségnek a Chicken RunCsibefutam és a Wallace és Gromit és az Elvetemült Veteménylény képében. Most is ugyanezzel a technikával dolgoztak volna, hacsak nem egy vizes sztorit visznek filmre, vízen pedig jelenlegi tudásunk szerint lehetetlen stop-motiont felvenni. Itt jön be a képbe a DreamWorks és a számítógépes animáció.


Kár lenne azonban azt hinni, hogy a CGI tönkretette az Aardman egyediségét, szerencsére erről szó nincs: a karatkterek pont olyan őrültek maradtak, és a humor is pont olyan brit, mint eddig volt. Mondhatnám, hogy évek óta nem nevettem ennyit egy filmen, de nem használhatom a múlt időt, mert még mindig nevetek.

Roddy egy londoni család kedvence, egy aranyos egér, akinek ideális az élete, csak éppenséggel teljesen egyedül van. Egészen addig a pillanatig, amíg a punk-csatornapatkány, Sid be nem költözik a lakásba, és le nem húzza a budin. Itt kezdődnek az igazi kalandok Roddy számára, aki mindent megtesz, hogy hazajusson, egészen addig, amíg haza nem jut, és felteszi a kérdést: miért vagyok én itt?



A mondanivaló tök egyszerű: az embernek/patkánynak nem kényelemre, luxusra, hanem barátokra van szüksége a boldogsághoz. Persze nem ettől az eléggé szájbarágós mondanivalótól lesz jó film a Flushed Away, hanem a nagyszerű karakterektől és a remek humortól, na meg a rengeteg finom filmes és irodalmi utalástól.

A szereplők – vagyis hangjaik – összeválogatása nagyon tudatosnak tűnik, és önmagában is utalás-értéke van: a főhős Roddynak Hugh Jackman (az X-Men Wolverine-je) kölcsönöz hangot, míg a főgonosz Varangyot Ian McKellen (az X-Men Magnetója) személyesíti meg. McKellen a Gyűrűk Urában Gandalf alakítója, és itt van Gollum (Andy Serkis) is, ezúttal a Varangy Tüske nevű segítőjeként. A sztori nagyrésze a kanálisokban zajlik, és ha már vizes történetről van szó, miért is ne minden idők legnépszerűbb vizes mozijának (Titanic) főszereplője, Kate Winslet (Rita) legyen a női főhős hangja. A többi hang se semmi: Jean Reno (Le Béka), Bill Nighy (Albínó) és Shane Richie (Sid).


Nem áll szándékomban túl sok poén lelövése, de néhány finom utalást csak meg kell említenem: Roddy a film elején ruhákat válogat, és szinte úgy dönt, hogy a Wolverine szuperhős-göncöket veszi fel. Ritáék túlzsúfolt házában előbukkan egy csótány, aki egy karosszékben ül és a Metamorfózist olvassa. Legalább egy tucat hasonló utalásra lehet bukkanni a filmben, sajnos, a gyerekek nem ezeken fognak kacagni.

Az animációs filmek íratlan törvénye, hogy a humor egyik fő forrása egy olyan mellékszereplőtől származik, akinek egyébként nincs sok köze a sztorihoz. Nos, itt a csóré csigák ezek a szereplők, és igenis van közük a sztorihoz, ugyanis rájuk osztották a filmzene és zenei effektusok szerepét. Röhejes például, amikor Roddy bemegy egy sötét, baljós hangulatú terembe, x-file-os idegtépő zenére, majd a kamera rásvenkel a sarokban kórusozó csigákra. Két további poén: a rémülten menekülő csigalassú csiga, illetve a két csiga, akik pacsit akarnak adni egymásnak.


A Flushed Awaynek egyetlen hibája van: Roddy nem elég erőteljes szereplő a többiekhez képest, néha úgy érezzük, csak azért van a filmben, hogy valami összekösse a remek karaktereket és szituációkat. Ennek ellenére ez egy olyan film, amit kár lenne kihagyni, már csak azért is, mert kellemes érzés felfedezni magunk számára a rejtett utalásokat.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS