2019. október 22. keddElőd
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bérgyilkosok, tanúk, friss levegő

szerk. 2007. június 06. 18:14, utolsó frissítés: 18:14

Nem csak a szexről szólnak a TIFF-es filmek. A családi élet legalább annyira viharos, mint egy orgia, csak kevesebben látják. A filmfesztiválon viszont a családi drámák is teltházasak.




Amikor a sötétség leszáll (svéd dráma, eredeti cím: Nar mörkret faller; rendező: Anders Nilsson), 133 perc

Anders Nilsson: Amikor a sötétség leszáll (2006)Anders Nilsson: Amikor a sötétség leszáll (2006)

Három történet az erőszakról a hagyományosan liberális – és toleráns svéd társadalomban: egy muzulmán lány életével fizet amiatt, hogy mobiltelefonjára egy hangüzenet érkezik. A híres újságírónő erőszakos férje áldozata, egy éjszakai klub vezetőjét pedig egy lövöldözés után megfenyetik: ha tanúskodik, megölik.

Nem a témaválasztása miatt válik emlékezetessé a film – hasonló “sokkoló” és “tabu” történetek feldolgozása már-már futószalagon történik. Ellenben a cselekmény pörgős, a három, párhuzamosan futó szál között ugrálva a néző szinte két órán keresztül markolássza a karfát.



A csapda (szerb thriller, eredeti cím: Klopka; rendező: Srdjan Golubovic) 106 perc

Srdjan Golubovic: A csapda (2006)Srdjan Golubovic: A csapda (2006)

A gyermek súlyos beteg, a műtét drága, nincsen pénz, viszont van Balkán, ahol ki-ki úgy boldogul, ahogy tud. Mladen (Nebojsa Glogovac) úgy szegődik el bérgyilkosnak, hogy közben ember – „jó” ember – próbál maradni abban a Szerbiában, ahol a pénzen kívül semmi más nem számít.

Úgy rémlik, ezt az alaphelyzetet, illetve az innen induló bonyodalmakat többször láthattuk. A kusturicás fordulatok, illetve a rendezői fogások miatt azonban a film kihagyhatatlan.


Friss Levegő (magyar, 2006, rendező: Kocsis Ágnes) 109 perc

Kocsis Ágnes: Friss levegő (2006)Kocsis Ágnes: Friss levegő (2006)

A magányos vécésnéni és divattervezői pályáról álmodó tizenéves lánya szinte teljesen elszigetelten él együtt. Egyetlen közös tevékenységük az esti tévézés, de ezalatt sem szólnak egymáshoz. Angéla tüntetően kinyitja az összes ablakot, amint anyja, Viola hazaér a munkából. Viola kínosan próbálja elnyomni a kellemetlen szagot, hosszasan sikálja testét és egész gyűjteménye van a különböző illatú sprayekből.

A film a kettejük történetén kívül egy kicsit a világról is szól, ahol élnek. A várost egy olyan társadalmi réteg szemszögéből mutatja be, melyben a budipucolói munka is értékes, mert legalább van, mit az asztalra tenni. Ebbe a képbe teljesen beleillik a 80-as évek stílusában berendezett lakás, a világító akvárium, a videokazettáról nézett Polip sorozat és a Megtalált szívek társkereső táncegyesület.

Lassú, nyomasztó film, hatásosan érezteti a szereplők fuldoklását a kilátástalan helyzetben. A Magyar Filmszemlén megkapta a legjobb elsőfilmes rendezőnek, Brüsszelben pedig a legjobb filmnek járó díjat.


Offscreen (dán film, 2006, rendező: Christoffer Boe) 93 perc

Christoffer Boe: Offscreen (2006)Christoffer Boe: Offscreen (2006)

Nicholas Bro színész elhatározza, hogy mindent filmre vesz, ami a környezetében történik. Mániájának egyre súlyosabbak a következményei: elhagyja a felesége, kirúgják a színházból, lassan mindenki lekopik a környezetéből. Végül már az egész lakását bekamerázza, s szkopofíliája perverzióba, majd gyilkosságba fordul.

A film Bro felvételeiből áll össze, ezért a képek szinte a nézhetetlenségig imitálják az amatőr felvételeket. Összevissza rázkódó kamera, félbevágott, zsíros arcok naturalisztikus megvilágításban, hihetetlen látószögek. Ennek ellenére a klasszikus elbeszélési sablonokat alkalmazó montázs a film alapos megszerkesztettségéről árulkodik. A kérdés csak az, hogy elég jó-e a sztori, ahhoz, hogy indokolttá tegye a képeknek ezt a fajta anti-esztétizálását? Mert ha nem kattansz rá, akkor nem bírod sokáig nézni.


Tanúk (francia film, eredeti cím: Les temoins; rendező: Andre Techine) 112 perc

Andre Techine: A tanúk (2007)Andre Techine: A tanúk (2007)

Könnyed film a szerelem különböző formáiról. Egy kamaszfiú és egy idősebb férfi homoszexuális kapcsolata, egy nyitott házasság, melyet a felek a kalandokkal együtt éreznek teljesnek, majd egy új szerelem a férj és a kamaszfiú között. Mindez a nyolcvanas évek elején, az AIDS elleni küzdelem legkeményebb időszakában.
Az eseményeket a feleség meséli, aki megírja a betegségnek áldozatul esett fiú élettörténetét. A fájdalmas momentumok ellenére a film nem depis, nem fakaszt könnyekre, és távol áll a hatásvadászattól. Az élet megy tovább.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS