2017. július 22. szombatMagdolna
43°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Liber TV és a szaporodó romániai YouTube-klónok

B. P. E., S. G. 2007. június 08. 16:39, utolsó frissítés: 16:28

Mit csinál egy független művészeti csoport, hogy alkotásait a tévék megszorításai nélkül eljuttassa a nézőkhöz? Indít #b#egy internetes HD-tévét#/b#. Európában az elsőt.





Szinte hihetetlen, hogy ezt még senki nem csinálja Európában. Márpedig a romániai Liber TV azt állítja magáról, hogy ők a földrész első internetes high-definition (nagyfelbontású) internetes televíziója. A teljességgel hazai fejlesztésű szolgáltatás-alkalmazás koncepcióját leegyszerűsítve úgy lehet elképzelni, mintha a YouTube-ot összekötnénk a torrentezéses filmletöltéssel. Az eredmény: percek alatt letöltődő,


teljes képernyős, jogtiszta tartalom.


A felhasználó a nettévé honlapjáról letölti a szükséges alkalmazást, majd többszáz film, műsor, videóklip közül válogathat. A tartalom letöltődik a felhasználó gépére – netkapcsolattól függően akár iszonyú gyorsan is (mi egy Kim Ki-Duk filmet próbáltunk, 11 perc kellett hozzá), és a beépített lejátszóval máris nézhető teljes képernyőn.

Florin Brăghiş, a Planeta Moldova egyik alapembere, a Liber TV-t működtető TorrentMedia igazgatója (jobbról). A cég 100 ezer eurós befektetéssel indította el a szolgáltatást


A Liber TV-vel ezen kívül rengeteg külföldi podcastra is fel lehet iratkozni, így sportműsoroktól az Onionig bármit nézhetünk.

A Liber TV gondolata úgy született meg, hogy az egyik leglököttebb hazai médiaművész és médiahacker-csoport, a Planeta Moldova projekt tagjai alternatív lehetőséget kerestek műsoraik terjesztésére. Az alapkoncepció, hogy a független román művészeket segítsék alkotásaik terjesztésében, népszerűsítésében – magyarázta a csütörtöki, a kolozsvári TIFF filmfesztivál keretében tartott sajtótájékoztatón Florin Brăghiş ötletgazda, Planeta Moldova-tag.

A Liber TV hivatalos debütje különben péntek este lesz a kolozsvári művészeti múzeum, vagyis a Bánffy-palota udvarán – szintén a Transilvania filmfesztivál keretében. A szolgáltatást azonban már egy éve elindították, az utóbbi hat hónap a beta-verzió tesztelésével telt, és máris 16 ezer felhasználójuk van.



Úgy tűnik, a Liber TV nem a mennyiségre,

hanem a minőségre helyezi a hangsúlyt: bárki feltölthet bármit, de az üzemeltetők megszűrik a tartalmat: gyenge minőségű, webcames marhaságokat vagy nem jogtiszta tartalmakat nem engednek fel. Fő szempont a tartalmak elkülönítése, kategorizálása a könnyebb keresés érdekében.

Célközönségük egyértelműen a független romániai tartalomgyártók (filmesek, zenészek) és az ő nézőik-hallgatóik – kérdés, hogy ez az irány mennyire tartható, mennyire telik fel a Liber TV ezekhez nem kötődő és külföldi tartalmakkal.

Letöltéseknél jelenleg a Tarkovszkij Solarisa vezet több mint 1200-zal, előzve például a Casblancát és olyan B-szériásokat, mint a Thor és az amazon nők, az Élőholtak éjszakája vagy a Horror Express; de akár François Truffaut Fahrenheit 451-ét is.

A Liber TV csatornái


A hazai produkció között a Három moldvai nő vezet több mint 1500 letöltéssel, de a topban több Planeta Moldova-produkció is benne van. A dokfilmeknél egyértelmű a szex fölénye: az első tízből nyolc helyet az Egy lány útmutatója a 21. századi szexhez című nyolcrészes sorozat epizódjai foglalnak el (átlagban több mint ezer letöltéssel), a tizedik pedig a 101 megalázó szexuális baleset.

A külső podcastokra nem kaptak rá a libertévézők: a Realitatea TV műsorát több mint háromszázan nézték, de a harmadik helyezett Onionnak


még száz nézője sem volt.

A Liber TV-n egyelőre minden műsor ingyenes, de hamarosan fizetős műsoraik (pay-per-view) is lesznek – mondta a sajtótájékotatón Florin Braghis. Elsősorban filmekért, dokumentumfilmekért kell majd fizetni, hogy mennyit, azt egyelőre még az üzemeltetők sem tudják.

Az összképhez tartozik, hogy az utóbbi félév egyáltalán nem volt unalmas a romániai webkettes piacon. Öt kolozsvári netes vállalkozó – cégeik outsourcing alapon többek közt malajziai és szingapúri szoftverfejlesztői megbízatásokból élnek – tavaly novemberben elhatározta, hogy 30 ezer eurós befektetéssel létrehozza a második romániai YouTube-klónt, a triluliu.ro-t.

A szájt január végén indult, és a trafic.ro-s nézettségmérő adatai szerint az utóbbi héten máris 127 ezer látogatója volt a 2004 augusztusában indult korábbi hasonló szájt, a 220.ro 82 ezres látogatottságához képest.



A Triluliu tipikus startup-vállalkozás: az alapítók, Segiu Biriş, Andrei Dunca, Vlad Gorgan, Bogdan Colceriu és Bragoş Bîrlea abban reménykedik, hogy egy kockázatitőke-alap, vagy valamelyik romániai netes- illetve távközlési vállalat felvásárolja az oldalt. A második legnézettebb romániai portált, a Neogent működtető, hasonló nevű cég ajánlkozott is, de az öt alapító szándékosan túlzó összeget, félmillió eurót kért YouTube-klónjukért, amit persze a tavaly 40-50 ezer eurós profitot elért Neogen nem volt hajlandó kifizetni.


Hogy meddig bírja a Triluliu mögött álló öt vállalkozó

fizetni a cég havi 4000 eurós szerverhoszting-számláját, az kérdéses, tekintve, hogy a reklámstratégia sincs még pontra téve.

A hagyományos médiában évente körülbelül 300 millió eurós reklámbüdzsét költenek el a hirdetők, de ha hirtelen a tévéreklámokra költött összegek 5%-át romániai szájtokon elhelyezett hirdetésekbe szeretnék ölni a marketingesek, egyszerűen nem lenne hol elhelyezniük ennyi reklámot. A romániai weben egyszerűen szegényes az eredeti, saját gyártású tartalom – jegyzi meg Felix Tătaru, az International Advertising Association Romania elnöke, a Business Magazin kérdésére nyilatkozva az ügyben.

A Triluliu főoldala a harapós krokodillal


A YouTube-klón alapítói elismerik, hogy a hirtelen növekedés finanszírozására sürgősen tőke kell, mert hiába ugrik meg a nézettség, ha a Triluliu működtetői nem tudnak egyre nagyobb sávszélességet vásárolni vagy szerverbővítésbe beruházni – azaz folyamatosan lépést tartani a látogatottság növekedésével. Ha a szájt működése, a videólejátszás sebessége a szűkös erőforrások miatt akadozni kezd, azonnal elkezdenek elpártolni a most még lelkes felhasználók.

A szájt működtetői amúgy azzal igyekeznek meggyőzni a kritikusaikat – minek lekoppintani a YouTube-ot, ha már egyszer ott van az eredeti? – hogy a hazai videómegosztókon inkább van specifikus romániai tartalom, és ez vonzza a közönséget. (Ennek ellentmond, hogy az amerikai videómegosztón is bőven találni romániai filmecskéket.) Látványban ezzel együtt nem rossz a Triluliu: a brand a zöld színre és egy krokodil-karikatúrára épül, olyan kis cselekkel, hogy az animált kabalállat le akarja harapni az egérkurzort, ha a felhasználó a rajz fölé viszi.


A videómegosztó-piacon további kis és nagyhalak is

meg akarnak élni: áprilistól sugároz eredeti gyártású tartalmat az EvoTV is, melyet Sorin Stoica üzletember alapított abból a pénzből, melyet mobiltelefon-forgalmazó vállalkozása, a GSM Dasimpex eladásából szerzett. A 90 ezer eurós befektetéssel működő szájt célja havi kétmilliós látogatottságot elérni – ami azért számít nagyon ambíciózus tervnek, mert a leglátogatottabb romániai portál, a Softpedia nézettsége havi 3 millió.

A GetLoaded a piaci pozícióit a fiatalok körében egyre inkább elveszítő távközlési vállalat, a Romtelecom új szolgáltatása, melybe 100 ezer eurót ölt a görög OTE tulajdonában levő cég. A szájtra egyrészt a Romtelecom által megrendelt tartalmakat töltenek fel, másrészt a felhasználók is bővíthetik a kínálatot. Akinek a filmecskéjét sokan nézik, annak a szolgáltató részesedést fizet.

A terep mindenesetre adott. A romániai tévék nézettsége fokozatosan csökken – az áprilisban megjelent országos nézettségmérés (SNA) szerint az utóbbi 12 hónapban körülbelül egymillió romániai polgár hagyott fel a rendszeres tévézéssel. Ehhez képest decemberben 136%-kal több szélessávú netkapcsolat üzemelt, mint egy évvel azelőtt. A mobilos szélessávú előfizetőket leszámítva legalább egymillióan tudják használni a YouTube-típusú szolgáltatásokat.

Piaci elemzők szerint elképzelhető, hogy a romániai videómegosztók közül is az lesz a befutó, amely először szerzi meg stratégiai befektetőnek a távközlési nagyvállalatok, a RDS-RCS, a Romtelecom vagy a UPC valamelyikét. Hogy hasonló súlyú vállalatok évek óta profitálnak a tartalomszolgáltatási bizniszből is, arra a France Telecom vagy a Magyar Telekom lehet a példa.



MultikultRSS