2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mellőzve érzi magát a Balkan Fanatik

kérdezni próbált:Balázsi-Pál Előd 2008. július 24. 22:09, utolsó frissítés: 21:37

"150 éve nem létezik magyar kulturális zene. Megölték." Amikor két zenész kultúrfilozofálni kezd, az újságíró ritkán jut szóhoz: Jorgosz viszi a prímet, Lepe kontrázik. #b#Csak fanatikusoknak.#/b#



A Balkan Fanatik két alapemberével, Lepével és Jorgosszal, Félsziget-fellépésük előtt, a turnébuszukba zsúfolódva beszélgettünk. Mint kiderült, a duó (Lepés Gábor és Georgios Tzortzoglou) a jórendőr-rosszrendőr taktikát alkalmazta. Szegény kollégánk csak kapkodta a fejét.

Az utóbbi években új erőre kapott a balkáni zene...

Jorgosz: Dehogyis, már az 1960-as évek óta, csak ti nem figyeltek oda. A ti bajotok, persze, nem baj, folytatjuk.


Született egy újabb hullám, amely a rockzene, illetve a punk felől közelíti meg...

Jorgosz: A hullámok akkor is megvoltak, csak ti fiatalok vagytok. (Jórendőr, továbbiakban Lepe nevet.) Szerinted én mióta nyomom?


20-25 éve...

Lepe: Á, dehogy.

Jorgosz: 35.

Bocs, elrontottam.

Lepe: Semmi baj.

Jorgosz: Csak korrigálunk dolgokat.

Jorgosz és Lepe a Félszigeten
<br />
<i>fotók: Félsziget.ro / Bethlendi Tamás</i>Jorgosz és Lepe a Félszigeten
fotók: Félsziget.ro / Bethlendi Tamás


>> Még több Félsziget-extra >>

Úgy látom, ti egészen különböző személyiségek vagytok.

Jorgosz: Egyáltalán nem.

Lepe: Sziámi ikrek.

Jorgosz: Akkor nem jöttünk volna össze. Mert ő 25, én pedig 35. Aztán van itt, mittudomén, kettő.


Hogy lehet veletek interjút készíteni?

Jorgosz: Így. Miért, nem jó? Szerintem imádni fogják a fiatalok.

Lepe: Jövök, és átveszem az irányítást. Jó napot, jó estét kívánok, kedves hallgatóság, ez itt a Balkan Fanatik zenekar, ez itt Jorgosz, ez Lepe, Szonja és Gaultier és János. Ja, és Lóri is itt van.

Jorgosz: Lóri is itt van? Gyere, drágám. Ő a népi kultúrát képviseli. Velem együtt.

Lepe: Mutatkozz be.


Sziasztok, Előd vagyok...

Lepe: Köszöntjük Elődöt is a riportban.

Jorgosz: És folytatjuk a műsorunkat.

Lepe: Maradjatok csendben. Előd fölteszi a kérdéseket.

Jorgosz: De ha nem így adod le, nem érvényes.

Előd: Így lesz leadva... de asszem ki is szállhatok a buszból...

Lepe: A kérdéseid nélkül nem tudjuk megválaszolni a válaszainkat.

Előd: Az lett volna az első kérdésem, a hullámmal...

Lepe: Megmondom a frankót. Minket a hullám egy kicsit sem segített, minket a Prodigy segített 1996-ban világra jönni. Az ő jelenlétük, az elektronikus zenében történt paradigmaváltásuk által és a ránk tett benyomásokkal keletkezett az ötlet, hogy Jorgosz, aki száz éve foglalkozik folklórzenével...

Jorgosz: Nyugdíj előtt állok.

Lepe: ...illetve különböző zenei műfajok párosításával, megtalált engem, Lepét, aki viszont az elektronikus zenei műfajokban tevékenykedtem.

Jorgosz: Nagyon járatos lehetsz.

Lepe: És a kettőnk zenei gondolatainak a társításából jött létre a Balkan Fanatik, mint olyan. Azért említettem a Prodigyt, mert azóta nem született ilyen igazán jelentős váltás...

Jorgosz: Mert előtte volt a Sex Pistols, a Jethro Tull, a Bitlis meg a Rolingstóns.

Lepe: A Beatles meg a Rolling Stones, igen.

Jorgosz: Még előtte volt Elvis Presley.

Lepe: Így gondoltuk, hogy a zenei történelem folyamán így alakultak a dolgok. Jöhet a következő kérdés.

Balkan FanatikBalkan Fanatik




Előd: Teljesen zavarban vagyok...

Jorgosz: Miért? Nem vagy járatos benne?

Előd: De, járatos vagyok, csak...

Jorgosz: Akkor meg mit zavar? Ne hülyéskedj már.

Előd: ...csak annyira folyamatosan és lazán beszéltek, hogy lassan nem is érdemes kérdéseket feltenni...

Jorgosz: Nem érdemes velünk riportot csinálni? Zárd be, gyere ki a koncertre és vedd föl az egész rock and rollt!

Lepe: Ne stresszelj, Előd.

Jorgosz: Nem tudtad, hogy mi ilyenek vagyunk?

Előd: Azt mondom, nem érdemes kérdéseket feltenni, mert annélkül is olyan jól beszéltek.

Lepe: Gondolatébresztőnek nyugodtan dobjál be valamit, és akkor beszélünk arról.

JorgoszJorgosz
Jorgosz: Te ismertél amúgy bennünket?

Előd: Persze.

Jorgosz: Honnan?

Előd: Szigetről.

Jorgosz: Járatos a srác. Képzeld, pedig le vagyunk írva ott is.

Előd: Mit értesz az alatt, hogy le vagytok írva?

Jorgosz: Miért, szerinted itt nem vagyunk leírva?

Előd: Biztosan nem.

Jorgosz: Miért, ez most egy olyan komoly színpad?

Előd: Nem ez a „legkomolyabb” színpad, de ha meggyőzitek a közönséget, akkor...

Jorgosz: Esőben meg lehet győzni szerinted?

Előd: Igen. Van egy olyan effektus ilyenkor, hogy a közönség kemény magja marad, az, aki tényleg kíváncsi, tényleg ismeri a zenekart, és hatalmasat buliznak.

Jorgosz: A dolog nem erről szól, tudod mit szoktak csinálni? A Balkan Fanatikot nem szeretjük, bedobjuk a mélyvízbe. Beraknak minket 18 éven felüli sátrakba, ahol a közönség nagyobbik része 16 éves. És amikor csak a negyedrésze töltődik be, mert a többieket nem engedik be a sátorba, akkor jönnek, hogy Jorgi, Lepe, nem tudunk elhívni benneteket, mert nem vonzzátok a közönséget. Kikérem magamnak. Amikor diszkriminálva vagyunk, hogy hozzunk közönséget?!

Lepe: Közben meg az történik, hogy a Szigeten az úgynevezett Popsátor, ami egy három-négy-ötezres férőhelyes sátor, tele van, végigbulizzák a koncertünket.

Jorgosz: Meg lehet nézni a YouTube-on.

Előd: Tudom, voltam több koncerteteken is a Szigeten, egyértelmű telt ház, egyértelmű közönségsiker.

Lepe: Na, ezt mondom.

LepeLepe


Előd: Hol van a baj?

Jorgosz: A degradált agyakban van a baj, akik nem tudom, hogy miért... Mindenkinek köszönöm, aki bennünket meghív, és teljes szívvel hálásak vagyunk, mert teljes szívvel hozzuk a mi kultúránkat és teljes szívvel adjuk át a közönségnek. Mi szórakoztatni járunk, nem gázsiért. Nincs gázsink, mert úgysem fizetnek ki bennünket.

Lepe: És a közönség leimádja ezt a dolgot. Mi nagyon szeretjük, hogy a közönség leimád, csak azt nem értjük, a szervezők miért degradálnak le bennünket, anélkül hogy megadnák az esélyt arra, hogy a közönség szeressen bennünket.

Jorgosz: Miért nem lehet egy olyan zenekart egy nagyszínpadon bemutatni, főidőben, aki kibaszott jó, mint amilyen a Balkan Fanatik? Miért nem lehet egy ilyen lehetőséget megadni? Miért kell várni 300 évet ahhoz, hogy azt mondják? Magyarországon két zenekar létezik, ez borzasztó, öregem: a Tankcsapda és a Kispál. Van ilyen Európában vagy a világon? Hogy nyugdíjas zenekarokat raknak föl mindenhova, senki mást nem lehet? Komolyan, vérlázító, ami itt folyik.

Lepe röhög: Következő kérdés.

Jorgosz: Nem ezekkel a zenekarokkal van baj, hanem azzal, hogy csak két zenekar létezik az egész országban és Erdélyben, a Tankcsapda meg a Kispál. Fucking zenekarok, akik 30 éve ott vannak és nem tudnak egyszerűen beköszönni bárkinek, hogy szevasztok, ennyi volt. Nemcsak rólunk van szó, rengeteg tehetséges fiatal zenekar van, akiknek nem adnak egyszerűen lehetőséget. Előbb legyetek sztárok, majd aztán megcsinálunk benneteket. Milyen felfogás ez? Ilyen nem létezik a világon, csak ebben a nyomorult regimentben... Borzasztó. Most, amikor már sztár vagyok, azt mondják, nem baj, Jorgikám, most már nem kell, most a fiatalokat kell segítsük.

Lepe: A Tankcsapdát meg a Kispál és a borzot.

Jorgosz: Mert rá vannak szorulva arra.

Előd: Mennyi fog ebből a dühből lejönni a színpadon?

Jorgosz: Mindig düh jön le, de zenei düh. Gondolod, engem érdekel, Kolbász Ferkó mit csinál? Engem az érdekel, hogy ezek a gyerekek szeretik-e, amit mi csinálunk, közösen összeállunkbehevülünk, s leadjuk az anyagunkat.

Lepe: S átéljük az extatikum élményét. Ugyanis a Balkán Fanatik extatikus koncertélmény. Energia...

Jorgosz: Baromira nincs baj se a Tankcsapdával, se a Kispállal, azzal van baj, akik ezt diktálják.

Lepe: Közízlésben nem tudunk egyről a kettőre haladni.

Jorgosz: Lassan tíz éve létezünk, és a média nem rak be bennünket. Ha nem csinálsz valami rettenetes lakodalmas szart, akkor nem kerülsz be, bazdmeg. Ez hogy van? Erre kérek magyarázatot tőled.

Lepe: Hát szegény, ő nem tehet róla. (nyílik az ajtó, kórusban ordítják: Ajtóóó!!!)

Előd: Egyszerűen arról van szó, hogy a média biztosra akar menni, és a legbiztosabb középutat keresi...

Jorgosz: Nem, nem!

Előd: ...azt, ami se nem túl jó, se nem túl rossz...

Jorgosz: Azt kell mondanom, hogy egy túrót! Nem túl jó, túró! Az emberek azt eszik, amit adnak. Az emberek vályúhoz mennek, és amit odanyomnak, azt megeszik.

Lepe: És a média nagyon nagy részben felelős ezért a dologért.

Jorgosz: Pontosan. Nagyon-nagyon felelős.

Előd: Teljesen egyetértek, csak...

Jorgosz: Csak?

Lepe: Mindenki szemet huny efölött. Ezt kikérem magamnak.

Jorgosz: Mi, be vagyunk szarva? Mitől vagyunk beszarva? Attól, hogy ki vagyunk rekesztve? Én nem vagyok beszarva senkitől. Lehet engem szarozni, elfogadom: bizonyos érzékeny pontok bárkinek vannak. De amikor a saját kultúránkat, kultúrámat a saját országomban nem tudom átadni, ott nagyon nagy baj van. Félre ne érts: én egy kisebbség vagyok. Mint bármely más kisebbség. Miért nem lehet nekem is ugyanannyi jogot adni, mint bármely más kisebbségnek? Amikor engem elhívnak egy fesztiválra, és beraknak egy olyan helyre, ahol én úgy érzem, hogy nem méltányolnak engem, akkor miért kell nekem boldognak lenni? Miért?! Miért nem teszik a Kispált egy ilyen boldogtalan helyre?! Meg a Tankcsapdát? Azért, mert nagy a közönségsiker? Annak nagy a közönségsikere, akit ők akarnak. Bartók is nagyon nagysikerű ember lehetne. Vannak bizonyos körök, akik nem akarják. Akik nem akarják, hogy a kelet-európai kultúra, a mi kultúránk felnőjön. Miért van az, hogy ha én elmegyek Szerbiába, Romániába, Bulgáriába, Görögországba, Olaszországba vagy Írországba vagy Amerikába, ott mindenkinek a saját kultúráját előnyben részesítik? Miért van ez? Miért nem ciki Amerikában a countryzene? Ott vannak az nagy rockzenekarok Amerikában, mindenik a saját kultúrájából táplálkozik. Az miért nem ciki? Miért ciki bazdmeg egy erdélyi népdal? Miért nem lehet a rádióban leadni egy nap hússzor? Miért kell a Kolbász Ferkót odarakni hússzor, aki értéktelen, szerintem?! Miért van ez ebben a nyomorult világban?

Előd: Magyarországon egyetlen olyan rádió sincs, aki rendszeresen játszaná a zenéteket?

Jorgosz: De, de. Rendszeresen nincs, de van egy olyan rádió, aki valamilyen szinten méltányol bennünket, és nagyon örülünk neki, az a Petőfi Rádió 2. Senki más a tíz másik nagymenőből. Televízióból senki.

Lepe: Az egész műfaj ki van tiltva.

Jorgosz: Igen. Nem a Balkan Fanatikról van szó, maga a magyar kultúra szét van taposva. Meg van gyalázva.

Lepe: És ezt kikérjük magunknak.

Jorgosz: Miért nem megy egy csángó népdal vagy egy dunántúli kanásztánc, vagy akármiről beszélhetnénk – mert van rengeteg, egyik jobb, mint a másik. Miért nem lehetne? Miért kell nekem állandóan bárkit leszippantani? Miért kell ír és countryzenét nyomni, amihez semmi közöm? Ami jó, félre ne érts, nincs vele baj, lehet szeretni, és lehet csinálni is, nagyon is örülök, hogy színes a paletta, csak a színes palettában miért nem férünk mi is bele? Ebbe a színes palettába?

Előd: Amikor arról kérdeztelek, hogy van-e magyarországon olyan rádió, aki játszik titeket, arra is gondoltam, hogy hamarosan itt is indul egy rádió, amely az MR2 és a Radio Café zenei felhozatalát próbálja Erdélybe áthozni...

Jorgosz: Miért nem csináltok saját rádiókat, miért nem csináltok saját műsorokat? Magyarországról senki nem kell áthozni.

Előd: Nem hozunk át senki, azt mondom, hogy hozzáállásban, azt a zenei koncepciót...

Jorgosz: Legyen saját koncepciótok. Saját kultúránk van, gyerekek. Nem az...

Lepe: Jól van, emberek, próbáljunk már egy kicsit gondolkodni, használni az eszünket. Van nekünk saját agyunk, saját kultúránk, akkor miért nem használjuk? Ébresztő! Magyarok!

Jorgosz: Magyarok, kelet-európaiak, romák, cigányok, görögök, zsidók, szerbek, bolgárok, akárhányan vagyunk itt. Nagyon mix ez a terület. Mindig is mix volt. Én olyan dalokat játszottam, amiket a románok elrománosítottak, olyanokat is, amelyeket a magyarok elmagyarosítottak – Bartók is iszonyúan kutatta ezt az egészet, és gyönyörű dolgokat talált. És teljesen mindegy, hogy most ez a magyar dal románul szól, vagy görögül vagy szerbül vagy akárhogy. A lényeg, hogy van egy kicsi kultúránk. Én nem vagyok a globalizáció ellen, mert ugyanúgy hallgatok amerikai és nyugat-európai zenéket. Miért van az, hogy nyugaton a tehetséges zenekarok tudnak haladni? S nálunk? Én csak annyit akarok mondani, hogy vannak tehetséges zenekarok, barátaim, akik elsorvadtak. Elsorvadtak a nyomorultak. Ez máshol nem így működik, hogy elsorvasztom, aki tehetséges. Rengeteg barátom van, akiket elsorvasztott ez a mezsgye, ahol élünk. Brutálisan.

Előd: Azért mondd azt is, hogy titeket nem fog elsorvasztani.

Lepe: Nem, mert mi fanatikusak vagyunk, és nem adjuk fel. Kész, ennyi. Ezért vagyunk.

Előd: Beszéljünk kicsit pozitív dolgokról, az új lemezről például.

Jorgosz: Ez mind pozitív volt, abszolút pozitív. Körülbelül 150 éves pozitívumról beszélek. 150 éve nem létezik Kelet-Európában a kultúra. Legalábbis a saját kultúránk. Borzasztó.

Lepe: Más kultúra van.

Jorgosz: Képzeld el, ez borzasztó. Száz évig volt körülbelül a cigányzene, máig is nagyon erős, hálistennek – de ahogy most szól a magyarnóta, annak semmi köze a magyar népzenéhez vagy a magyar kultúrához. Semmi az égvilágon. Az, hogy áriázik egy-két ember, az egyrészt borzalmas, másrészt meg semmi köze. Elnézést kérek azoktól, akik imádják ezt a műfajt. Semmi bajom – tudom, hogy az ország operettben van. De az nem a mi kultúránk. Az, hogy mi föltaláltunk egy operettet, az nagyon klassz dolog, de hogy ez az egész mezsgye operettről szóljon, azt én, Jorgosz, nem bírom. 150 éve nem létezik magyar kulturális zene. Megölték. Hogy kik a felelősök, kik mit tehetnének, az nem érdekel, engem annyi érdekel, hogy én valamit felfedeztem, mint ahogy Bartók is, meg Kodályról és sok mindenkiről beszélhetnék, kortárs zeneszerzőkről. Nagyon szomorú az, hogy... legalább engedjék már meg, hogy mi is szippantsunk egyet már ebből a levegőből. Nem kell letolni bennünket lábszagra, nem kell.


Tehát mi várható a készülő új lemeztől? Tudom, hogy lesz egy amerikai közreműködő is rajta.

Lepe: Többek között amerikai, német, görög, osztrák...kik lesznek még? - Portugál, spanyol....Teljesen nemzetközivé próbáljuk tenni az új lemezünket, reméljük, hogy sikerül ezeket a közreműködőket bevonni. Az amerikaival már elkezdődött egy közös munka.

Természetesen a hazai közreműködőinkkel is dolgozni fogunk, mint például az új rapperünkkel, Szonjával. És néhány titkos fegyverünk is van az új lemezzel kapcsolatban. Azt nem tudom, hogy idénre össze tudjuk-e hozni, de legkésőbb jövő tavaszra biztosan meglesz a harmadik lemez.

Mennyire tudjátok eladni a lemezeiteket?

Ez relatív kérdés, mihez képest? Ahhoz képest, hogy nem létezik már hanglemez-eladás, csak internetes letöltés, vagy értékesítés, nem tudjuk még. Az utolsó lemezünket 2006-ban jelentettük meg – az az évjárat úgy általában véve a teljes lemezpiac csődjének nevezhető.

Lemezt gyakorlatilag promóciós anyagnak jelentetünk meg, a többi az majd megy az interneten, az iTunes-on vagy a többi értékesítő csatornán. Egyébként a zenekar főként a koncertezéssel foglalkozik, az lesz az egyik módja, hogy a továbbiakban találkozhasson a közönség az új anyagunkkal.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS