Fading Circles: hármasban folytatják
Balázsi-Pál Előd 2008. július 26. 16:38, utolsó frissítés: 2008. július 25. 19:04Stabil rajongóbázis kialakításához kemény munka kell, de az igét terjeszteni kell, a Félszigeten is.
Kicsit az az érzésem, mintha ismétlődne a történelem, hiszen két évvel ezelőtt is véletlenszerű volt, hogy ti nyitottátok a Weekend Stage programját – ha jól emlékszem, akkor is programváltozás miatt.
Csiszér István gitáros-énekes: Végül is örülünk a helyzetnek. Megint azt mondhatom, mint a múltkori beszélgetésünkkor: hogy nem mindennap játszhat az ember olyan nevek mellett, mint ami ma is felsorakozik a színpadon, a Subscribe, a Republic és a Kispál és a borz előtt (szerk. megj.: a beszélgetés szerdán, július 23-án készült). Végül is megtiszteltetésnek vesszük, hogy így alakult, és örülünk neki.
Nem lehet könnyű elsőnek fellépni egy ekkora színpadon.
Az első néhány perc nehéz, addig kellemetlen, amíg a közönség is megszokja, hogy elkezdtük, s ami a legfontosabb, hogy mi is szokjuk meg, amíg beolajozódik a zenekar. De legközelebb úgy érzem, másodikok leszünk valamelyik színpadon.
Ahogy végignéztem a közönségen, az volt a benyomásom, már nagyon sokan ismerik a dalaitokat. Mennyire tudjátok koncert közben követni, hogy kik néznek titeket?
Hogy rövid és velős választ adjak: kevéssé. Nekem személy szerint nincs erre időm, elvagyok a pedálokkal, a mikrofonnal, néha összekeveredve, s örülök, hogy a pedáljaimat látom. Most is egy ilyen helyzet volt.
Egyébként mi a tapasztalatotok? Van már stabil rajongóbázisotok Erdélyben?
Úgy fogalmaznék, hogy kezd kialakulni. Kemény munka szükséges hozzá, hiszen kevésbé szeretik az itthoni zenekarokat. Van egy réteg, akiket kezdünk megfogni, s ami jó benne, hogy nagyon sok fiatalt, 16-17 éveseket láttunk most itt, az első sorban, mert én odáig láttam el… Ez mindenképp örvendetes a jövőre nézve, hogy hátha még terjed az ige.
Korábban beszéltetek arról, hogy készül az első lemezetek, és szeretnétek Nyugatra is eljuttatni. Hol tartotok ezzel?
Készül: 98 százalékban vagyunk kész, és várjuk a fejleményeket. Időpontot nem szeretnénk mondani, mert már néhányszor megjártuk, hogy azt mondtuk, két hónap, és ez két évvel ezelőtt történt. Ha most azt mondom, két hónap, nehogy több legyen belőle. De hátha kevesebb lesz.
Korábban négyen voltatok a zenekarban. Mennyire lesz állandó ez a trió-felállás?
Nagyon abban az irányban haladunk, hogy egyelőre így marad. Nyitott mindenképp az ügy, szívesen fogadnánk be akár egy külön énekest, akkor több teret tudnék szentelni a gitároknak, illetve esetleg háttérvokáloknak – vagy gitárost is szívesen látunk. De nagyon nehéz olyan embert találni, aki zeneileg is, emberileg is be tud illeszkedni, és sajnos sok esetben a kettő üti egymást. Tehát aki zeneileg megfelelne, annak esetleg más elképzelései vannak, illetve fordítva. Ez benne van a pakliban.
Nem vagyunk egy New York méretű városban, ahol hogyha hiány van zenészből, azt két hét alatt pótolni lehet. Ez hatalmas munka és mindenképp évek kérdése lenne, ameddig valaki úgymond közénk tudna férkőzni, s meg tudná szokni a légkört és a zenekart.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!