2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Alternatív partik és nagy nevek

B. D. T. - F. N. 2008. július 27. 19:54, utolsó frissítés: 03:44

Utolsó nap utáni következtetések: nem biztos, hogy a nagy színpad a legnagyobb, és megéri későig fennmaradni.



A Félszigetben, már rájöttem, az a jó, hogy mindig lehet találni valami meglepetést, ínyencséget, főleg ha kitörsz a főszínpad vonzáskörzetéből. Ilyen váratlanságában is nagyszerű élmény volt Harry Tavitian és Cserey Csaba péntek esti koncertje a Zakuskán. Tavitian virtuóz zenemester, előadóművész és tanító, természetes volt számára olyan információkkal is ellátni a közönséget, amelyeket maximum egy up-to-date online zenetörténeti lexikonból lehetett volna előbányászni, de azt is csak úgy, ha az ember tudja, mit keres...

Harry Tavitian
<br />
<i>Fotó: Manases Sándor</i>Harry Tavitian
Fotó: Manases Sándor

Műfajok és stílusok elváltak, összeértek és keveredtek, ahogy Cserey ütőhangszeres virtuozitását Tavitian billentyűkkel, elképesztően sokszínű énekhanggal és fúvós hangszerekkel színesítette, de az alap, amelyhez minduntalan visszatért, a dzsessz volt, a



zenei önirónia és paródia

végtelen terepe. Érdemes tudni, hogy következő fellépésük Csereyvel a Stufstockon lesz, Vama Vechén augusztus 16-án, aki a közelben tartózkodik, ne hagyja ki!

Az utánuk következő Tündérground közönsége a közben végetért Morcheebával akkorára duzzadt, hogy az ide-oda vonulóknak nehéz dolguk volt, át kellett verekedniük magukat az utat is ellepő, bulizó tömegen. Így azok, akik a székelyföldi zenekar helyett a Kiss Arénába, az ATB-re igyekeztek, akaratlanul is elkaptak valamit a népi elemekből építkező "liquid jazz" muzsikából.

A Kiss Arénával szembeni Artthing Művésztelepen ezzel egyidőben Héjja Tamás, azaz DJ Tamaka keverte a zenét, amelyet férfi és női vokál, valamint ütős hangszerek egészítettek ki. Az elején csupán a művésztelep munkatársai, illetve ezek baráti társasága bulizott vagy csak üldögélt a fűben. Időközben azonban egyre többen szivárogtak be a kertbe, csatlakoztak a táncolókhoz vagy csak figyelték a vj-dj produkciót. Fél kettőkor legalább ötven-hatvan bulizót hagytunk ott az alternatív partihelyszínen. Az idei Félsziget nagyszínpadán viszont hogy, hogy nem, de


a metál vált főszereplővé.

Az első napon a Fading Circles és a Subscribe, másnap a Guerrillas, az Altar, az Epica és Avantasia, pénteken az Ektomorf, szombaton a Coma és a Kalapács volt a kínálat. A Tankcsapda, a The Mushroom Story, a Viţa de Vie vagy a Beatsteaks pedig szintén rokon műfajokban utaztak a punktól a hagyományos rockig.

Így senkit nem lepett meg, hogy mindennap a környéken gyülekeztek a feketébe öltözött, földig érő szoknyát vagy bőrkabátot viselő gótikus metalosok, a derékig érő hajú rockerek, a szivárványszínű kakastaréjjal pompázó punkok. Nem lehetett akkora sár, hogy ne teljenek meg a színpad előtti sorok tomboló, headbangelő tömeggel.

Ám ez nem jelentette azt, hogy a „véletlenül” a nagyszínpadra került Morcheeba koncertjére nem akadtak jelentkezők. Sőt, akár a Tankcsapdára, jó néhányan egyenesen a brit downtempo-banda fellépésére érkeztek a Félszigetre. Manda, az új énekesnő pénteken este a marosvásárhelyi közönséget is elvarázsolta – pedig Skye, a Morcheeba előző hangja ugyancsak


magasra tette a mércét.

Anima Sound System
<br />
<i>Fotó: Bethlendi Tamás</i>Anima Sound System
Fotó: Bethlendi Tamás

Az Anima Sound System koncertje állítólag jó volt - ám a félszigetezők többsége csak hallomásból értesülhetett arról, mit produkáltak a fiúk: a zuhogó eső a fél háromig ébren maradó rajongók tetemes részét is elűzte a Maros színpad elől.

A másnapi fellépőknek megkegyelmezett a zivatar: a Ghymes koncertje volt az egyetlen, ahová nagy többségben a harmincon felüliek jöttek el. A pár szóban meghatározhatatlan műfajú Ghymes-muzsikát játszó együttes fotós szemmel a fesztivál egyik legszebb színpadi világítását produkálta.

A Weekend színpad nagy durranása a német Beatsteaks zenekar koncertje volt, akik punkrockkal indítottak, ám a koncert vége felé annyira belejöttek, hogy igazi zenei lecsót szolgáltattak a közönségnek. Volt ott az elektronikus zenétől a rock-klasszikusokig minden, részben cédéről, részben élőben, humorral és öniróniával fűszerezve. Az autogrammért ácsingózók számából ítélve


belopták magukat a hallgatóság szívébe.

Péterfy Bori
<br />
<i>Fotó: Manases Sándor</i>Péterfy Bori
Fotó: Manases Sándor

Utánuk a Vama gördült be fekete terepjáróban egyenesen a színpadig - ám mire behangoltak volna, már kezdéshez készülődött Péterfy Bori és a Love Band néhány színpaddal arrébb. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Bori jelenleg Magyarország egyetlen valódi jó nő énekesnője, ám maga sem veszi igazán komolyan saját jó nőségét. Minden csípőriszálásában rejtőzött egy kis (ön)irónia, miközben zenekarával együtt tombolásra buzdította a sár miatt eléggé szétszórt közönséget.

Mire a leghúzósabb számuk, a ráadásnak tartogatott Hajolj bele a hajamba is véget ért, a nagyszínpadon még tartott a Vama. A legszívósabb bulizók viszont a brit Client fellépésére készülődtek, ugyanabban a sárban, amiben a Péterfy Boriék koncertjét végigugrálták. Alig kéttucatnyian maradtak, de nem bánták meg: elcsípték a fesztivál egyik legizgalmasabb koncertjét.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS