2017. december 11. hétfőÁrpád
-0°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Háromszéki filmklubok: néző van, film kerül

Bakk-Dávid Tímea 2008. szeptember 26. 18:52, utolsó frissítés: 16:22

Egyetlen mozi sincs már Kovászna megyében. Aki filmet akar nézni, letölti a netről, esetleg DVD-t kölcsönöz; a társas filmnézés élményét leginkább a filmklubba járás pótolja. #b#[kommentekkel]#/b#



Egész Székelyföldön megszűntek a mozik; jópár éve nemhogy falun, de a városokban sincsenek vetítések. Az alternatívák közül – az illegális letöltések vagy a DVD-kölcsönzés mellett – a filmklubba járás pótolja leginkább a társas filmnézés élményét.

Sepsiszentgyörgyön már 1992-93-ban létezett filmklub. Az első vetítések a strand épületében zajlottak, egy ifjúsági ház keretében. A klub később átköltözött a könyvtárba, majd ‘98-ban a színházba, ekkor már a Cabiria nevet viselte. Ekkor még


nagyobb képernyőjű tévékről nézték a filmeket,


később, 2001 táján átköltöztek a Míves Házba, itt már videoprojektoros vetítések voltak. 2005-ben Lázár-Prezsmer Endre, aki időközben kivált a Cabiriából, megalapította a Huszárik Filmklubot – ez máig a városi Művelődési Ház égisze alatt működik.

Sepsiszentgyörgyön tehát két filmklub is működik, a Cabiria azonban alkalomszerűen vetít filmeket (korábban szerdánként volt vetítés, a nyári időszakot kivéve), a Huszárik pedig minden hétfőn várja a látogatókat. Nyáron nem működnek, mert nincs érdeklődés: szeptember végén, október elején kezdenek, május végéig, június elejéig tart a szezon.

A látogatottság változó; olyan is volt, hogy négyen-öten néztük meg a filmet, ismeri el a Huszárik filmklub vezetője, hozzátéve: a résztvevők csekély száma miatt még soha nem maradt el a vetítés. Minden film után


beszélgetés következik a látott film kapcsán;

korábban előadókat, illetve beszélgetésvezetőket is hívtak, pszichológust, filozófiatanárt. “Próbáljuk ezt a klubjelleget erősíteni, az embereket arra rávenni, hogy aktívabban kapcsolódjanak be a filmklub életébe, tehát például vállalják fel azt, hogy egy-egy rendező életművéről vagy egy-egy film kapcsán levezessék a közös beszélgetést” – mondta Endre.

Endre tematikus sorozatokat állít össze, 
<br />
pl. <i>Titkok és hazugságok</i> 
<br />
vagy <i>Úton </i>címmel, s öt-hat filmet 
<br />
vetít le egy-egy ilyen sorozaton belülEndre tematikus sorozatokat állít össze,
pl. Titkok és hazugságok
vagy Úton címmel, s öt-hat filmet
vetít le egy-egy ilyen sorozaton belül
Sepsiszentgyörgyön két mozi is volt; mióta ezek megszűntek, nőtt-e a filmklub látogatottsága? Endre szerint a filmklub és mozi párhuzamosan működött, más- és másfajta igényeket szolgált ki a kilencvenes években, a moziban inkább tömegfilmeket, a filmklubban művészfilmeket vetítettek.

Miután egyre többen szereltek be saját házimozirendszert, illetve az internetről töltik le a filmeket, és számítógépen nézik meg, a mozi látogatók hiányában bezárt. A Huszárik filmklub


igyekszik néha a moziélményt feltámasztani,

legutóbb például, nyár elején a Kortárs Európai Filmnapokon, ahol magyar, román és nemzetközi produkciók, de helyi alkotók filmjei is levetítésre kerültek. Megtartva és kitágítva a filmklub-jelleget, a volt Művész mozi termét bérelték ki erre az alkalomra, és egy-egy filmre 70-80 néző is eljött.

A Huszárik filmklubba járóknak van egy törzscsapata, amely azonban évről évre valamelyest frissül, cserélődik, a régiek elmennek egyetemre, jönnek újabbak. Egy időben együttműködtek a Fazakas Mihály vezette Osonó diákszínjátszó körrel, akik a filmes órájukat a klubban tartották. “Nem lehet versenyezni a televízióval, de aki egy kicsit ad magára, és szereti a filmeket, az eljön” – összegzett a filmklub-vezető. Újságban, rádióban, plakátokon, szórólapokon népszerűsítik a vetítéseket – mielőtt kilépnék a Művelődési Hát ajtaján, kezembe is nyom egy halommal.

A kézdivásárhelyi Uránia filmklub – ahogy a neve is mutatja – a budapesti Uránia filmszínház támogatásával alakult 2004-ben, Damó Csaba filozófiatanár vezetésével. A városban korábban 2000-től, két és fél évig a sepsiszentgyörgyi Cabiria támogatásával működött filmklub, ám az 2003 telén megszűnt.

A budapesti mozitól kaptak 1,2 millió forint értékű felszerelést használatba, vetítőt, DVD- és CD-lejátszót, erősítőt és hangfalakat, videolejátszót és vetítővásznat, ugyanakkor filmekkel is ellátták őket. Miután Damó már nem tudta vállalni a szervezést, a kapcsolat megszakadt,



a filmklub pedig enyhén “elhollywoodosodott”,

majd abba is maradtak a vetítések. Bokor Zsolt a néhány hónapos szüneteltetés után, idén februártól vette át a működtetői szerepet, egyúttal igyekezve teret adni az igényesebb műfajoknak. Újra bebizonyosodott, hogy erre is van kereslet, hiszen minden alkalommal – csütörtökönként este 7 órától – van legalább húsz, esetenként 30-40 néző, aki kíváncsi az éppen vetített filmre. Bokor néhány társával jelenleg azon fáradozik, hogy egyesületi keretet teremtsen a filmklubnak – ahhoz, hogy pályázni tudjanak, ez elengedhetetlen.

A kézdivásárhelyi Uránia vetítőjeA kézdivásárhelyi Uránia vetítője


A kovásznai Uránia 2007-ben, kétéves egyeztetés és kilincselés után alakult meg, a kézdivásárhelyi példán felbuzdulva – mesélte Tordai Cecília, a kovásznai Művelődési Ház igazgatója. Az önkormányzat és a testvérvárosok, Pápa, Balatonfüred és Nagykanizsa anyagi segítségével, a budapesti Uránia mozi támogatásával jutottak felszereléshez. Az Őszi Művelődési Napok novemberi, megyeszintű rendezvénysorozatába bekapcsolódva kezdődik az évad,


ingyenesen falvakba is eljuttatnák a produkciókat

– sorolja a terveket Tordai. Eleinte csak művészfilmeket vetítettek, de nagy keletje nem volt, bár az is igaz, csak plakátokon tudták népszerűsíteni a filmklubot, lévén hogy a fürdővárosban se helyi rádió, televízió, se helyi lap nem működik.

Hogy honnan szerzik a háromszéki filmklubok a filmeket? Ez már kényesebb kérdés, hiszen egy önkéntes alapon működő, ingyenes szolgáltatást nyújtó filmklubnak nincs anyagi alapja jogdíjak kifizetésére. Még akkor sem, ha esetenként egyesületi háttérrel rendelkezik.

A Huszárik filmklub a MUKK Kulturális Egyesületen keresztül pályázik a filmek beszerzésére, az alkotók meghívásával kapcsolatos költségekre (ellátásra, szállásra, útiköltségre stb.) Igyekeznek a gyártóktól, producerektől ingyen vagy kedvezményes áron megszerezni a legújabb filmeket – így történt az idei háromszéki Kortárs Európai Filmnapokkor is, amelybe bekapcsolódott a kézdivásárhelyi és a kovásznai klub is. A Lefejezett kakas bemutatójára például Radu Gabrea rendezővel is szerveztek közönségtalálkozót.

>> Kortárs Európai Filmnapok >>

Magyarországon a filmklubok úgy működnek, hogy megpályázhatják a filmekért fizetendő jogdíj összegét. Romániában nincs ilyen lehetőség, ezért a filmklubok úgy és onnan szerzik a filmeket, ahonnan lehet. Lázár-Prezsmer szerint egyébként a mozik is abba buktak bele, hogy az évi mintegy 300 milliós vetítési díjat nem tudták kifizetni – s ehhez még hozzájött a minden egyes filmért fizetendő jogdíj. Amikor a Huszárik Mungiu filmjét, a 4 hónap, 3 hét, 2 napot vetítette, 10 millió lejért kaptak – igaz, korlátlan időre szóló – vetítési jogot, ezért kénytelenek voltak egy szimbolikus, 5 lejes belépési díjat kérni a nézőktől, de nyilván így sem lehet az árát jegyeladásokból visszahozni.

Nálunk egyébként a filmnézés ürügy arra, hogy együtt legyünk és beszélgessünk, tehát a klubtevékenységnek nem feltétlenül csak a filmvetítés a célja – mondja Lázár-Prezsmer Endre.

Baróton, a negyedik háromszéki városban jelenleg nincs filmklub, ám korábban működött – időnként a Huszárik ott is szervezett vetítéseket. A Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatósággal együttműködve pedig kimentek már falvakra, Gelencére, Vargyasra is – Endre szerint jó lenne ezt rendszeresíteni, akárcsak a kézdii és kovásznai együttműködést.



Hogyan lehetne jogtisztává tenni


a filmklubok működését? Milyen alternatívák vannak? Mivel ezek nagyrészt ingyenes, közösségi szolgáltatások, és többnyire régebbi filmeket vetítenek, nincs arra lehetőség, hogy ők se fizessenek, de törvényesen tegyék, amit tesznek? Jakabffy Samu “régi filmklubos”, mozitulajdonos szerint a filmklubok működtetése jogilag a senki földjén található. A filmtörvény hatálya alá tartozó vetítések a nyilvános vetítések (proiectie publica), ezek azok, amelyeket az Országos Filmközpont (CNC) által regisztrált helyen, azaz moziban tartanak, és amelyek alkalmával olyan filmeket vetítenek, amelyeket a CNC besorolt (rating), vagy amelyekre egy fesztivál keretében kerül sor, ahol belépőt kell fizetni.

A filmklubok nem teljesítik ezeket a feltételeket; az a gyakorlat működik, hogy “home jogokkal” megvesznek egy-egy DVD-t, régebben videokazettát, és úgymond “zárt körben” vetítenek. Egy joghézagot használnak ki tehát, hiszen teljesen törvényes akkor lenne a működésük, ha létezne ilyen jogkategória – magyarázta a kolozsvári Victoria magánmozi tulajdonosa.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS