2017. november 19. vasárnapErzsébet
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szlengszótárban a mai magyar rizsa 2000 szava

S. G. 2008. október 01. 14:41, utolsó frissítés: 14:11

Ugye milyen zsírkutya a cipőm? Egy új szlengszót eleinte csak egy kis baráti kör használ, ezzel jelzik, hogy együvé tartoznak. Aztán elterjed.



Melyik a legrégebbi magyar szlenges kifejezés? Nyelvészeti szakszóval személynévi szórványemlékekről van szó, olyan ragadványnevekről, melyek latin szövegkörnyezetben maradtak fenn.

A 14. századból való az egyik első darab, ahol egy bizonyos 'polconszaró'-nak mondott Györgyről (Georgius dictus) van szó – keltette fel a hallgatóság érdeklődését Turczi István költő Parapatics Andrea Szlengszótárának budapesti könyvbemutatóján.


Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008
A 'fejes' már egy, a 18. században írt szószedetben

is szerepel, amelyet azért állítottak össze, hogy a fejesek értsék egy alföldi zsiványper vádlottainak a mondanivalóját – a szó különben a Tinta Könyvkiadó gondozásában most megjelent szótárban is szerepel.

A szótár huszonkét éves szerző-szerkesztője, Parapatics Andrea meghatározása szerint a szleng olyan, a szókincs szintjén jelentkező, speciális nyelvváltozat, amelyet sem területileg, sem társadalmilag nem lehet definiálni (hiszen ha területileg egyértelműen körülírható volna, akkor máris tájnyelvről beszélhetnénk).

Elmélete szerint a szlengszavak kialakulásának hátterében a különbözés szándéka áll. Egy-egy új szlenges kifejezést csak egy kisebb baráti kör használ, a benne élők az adott szó használatával jelzik, hogy ők együvé tartoznak. Persze egy ember több csoportnak is tagja lehet, így a szó egyre szélesebb körben elterjed. Így aztán a megkülönböztető funkció le is kopik róla, tehát a baráti csoportoknak újabb sajátos kifejezésekkel kell előjönniük, s a körforgás folytatódik.


A terjedés sebességére jellemző

– emlékezett vissza a bemutatón Kiss Gábor, a kiadó igazgatója –, hogy amikor a nyolcvanas évek elején a katonai szolgálatát töltő bátyja hazaírt, hogy „jó a seregben, csak nagyon sok a szívatás”, akkor a család meg volt rémülve, hogy mi történik, mert senki sem értette, miről van szó. Ehhez képest a 2008-as szótár már „átlagos elterjedtségűnek” jelöli a kifejezést.

Parapatics Andrea

Parapatics Andrea évek óta foglalkozik nyelvészettel, elsősorban az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének keretében. Mint a bemutatón elmondta, a mai magyar szlenget három éve kutatja, és jelenleg is van már ötven olyan szava, melyek a szótár megjelenése óta gyűltek – ilyen például a 'tarhonyapirító' meleg. Az elsőkötetes nyelvésszel a bemutató után beszélgettünk:


Mennyire reprezentatív az anyaggyűjtés, ami a Szlengszótár mögött áll? Említetted, hogy a buszon, a mobiltelefononodba is jegyzeteltél, de logikus, hogy kimaradnak helyszínek és alkalmak.

– Persze. Pontosan ezért ez egy általános szótár, nincs kimondva, hogy ez valamilyen régióban élők vagy a 15-18 évesek szlenggyűjteménye. A reprezentativitás ezután jön majd, amikor kérdőívvel felszerelkezve fogok gyűjteni, doktoranduszként. Ez a munka, amit most a kezünkben tartunk, inkább hiánypótlásként született, mert tíz évvel ezelőtt jelent meg az utolsó igazi szlengszótár.

Az én munkám annyiban reprezentatív, hogy a mindennapi élethez tartozó szleng szavai benne vannak, még ha nem is minden tájegység szlengjéből.


Miért pont kétezer címszóból áll a kötet? Jól működött keretként ez a kerek szám?

– Amikor egy évvel ezelőtt találkoztam Kiss Gáborral, akkor volt a címszavaim száma ezerhat-ezerhétszáz körüli, s akkor ő mondta, kerekítsük fel kétezerre. Amúgy az Ékesszólás Kiskönyvtára című sorozat többi elemének is hasonló a címe, például 5000 magyar állandósult szókapcsolat, 3000 magyar közmondás és szójárás, a kerek számok tehát a koncepció része.


A kétezres mennyiséget mennyire tartod teljesnek?

– Semennyire. Hogyha az ember meg akarná írni a magyar szlengszótárt, hogyha ez egyáltalán lehetséges, akkor... én nem is tudom, ez a mennyiség valószínűleg csak a töredéke lenne.



Kiss Gábor a kiadó másik, nem egészen megszokott szótárával
(a Retró korfestő szavakat mutat be a 2. világháborútól 1989-ig

Milyen alapon döntötted el, hogy melyik szlengszó ment ki már a divatból? Hiszen a szótárad kismértékben korábbi gyűjtemények anyagát is tartalmazza.

– Egyrészt a saját tudásom alapján, mert elég fiatal vagyok ahhoz, hogy naprakész tudásom legyen a szlengről, másrészt Budapesten tanultam, de sok helyen megfordultam az országban. Ezen túl minden címszót ellenőriztem interneten, vagyis beírtam a keresőbe, és megnéztem, hány találat jön ki rá. Ha túl kicsi volt a lista, akkor úgy ítéltem meg, az már kezd kiveszni a szlengszókincsból, és akkor azt kihagytam.


Mit szólsz az olyan kezdeményezésekhez, mikor egy csoport webkettes módszerekkel, közös blogként készít szlengszó-gyűjteményt?

– Ismerek több ilyen blogot, vannak próbálkozások, de a minőség eléggé változó. Ha minden igaz, most is alakul hasonló kezdeményezés, viszont erről közelebbit nem tudok.


Ha minden igaz, akkor a kérdőíves gyűjtés alapján három-négy év múlva érkezik a bővített kiadás?

– Erről még nehezen tudok nyilatkozni, mert most kezdem el a doktori iskolát, és ez lesz a kutatási tervem. Még csak most formálódik a fejemben, mikor kezdjem el, hogyan is történjen a gyűjtés.


Miként néz ki egy ilyen kérdőív?

– Arra is volt jó ez a szótár, hogy biztosított nekem egy olyan korpuszt, amin alapulhat a kérdőívem. Be tudom venni a kérdések közé például azt, hogy "Sorold fel az általad ismert szlengszinonimákat a nagyon jóra", vagy "Ismered-e az alábbi szlengszavakat?"

______________________

A 144 oldalas szótárban az ismétlések elkerülése végett a morfológiai szempontból alig különböző változatok egy címszó alatt találhatók meg. Aki tehát arra kíváncsi, mi a zsírzsák, azt a zsír címszó alatt találja meg, és megtudja belőle, nagyon jót jelent. Minden címszónál példamondatok illusztrálják a jelentést: Zsír az új mobilod. Ugye milyen zsírkutya a cipőm?

A kötet legpraktikusabb része a fogalomköri szinonimamutató, ahol kategóriákra bontva kapja meg az olvasó a címszavakat. Például az emberek kategóriából kiderül, hogy a 'forma' bármely személyre alkalmazható, az arc, csávesz [csávó], csóka, csórikám, faszi, fazon, fószer, hapi, hapsi, janó, józsi, muki, muksó, pali, pasas, pasi, skac, tag és az ürge kizárólag hímnemű egyedekre talál.


Egy 1992-es szlengszótár
(Kis Tamás: Bakaduma. A mai magyar
katonai szleng szótára)
Persze azok a címszavak legérdekesebbek,

melyek a „valódi” szleng szavait magyarázzák. Ilyenek azok a szóösszetételek és kifejezések, melyek tagjai léteztek már valamely nyelvváltozat elemeként, de egymás mellé csak a szlengben kerülnek. Ilyen például a csontrakéta, ami soványt jelent, vagy a bölcsészhallgatók gúnyneve, a tarisznyarák.

A meglepetések gyakoriak. Az olvasó rendszerint azzal az alapállással kezd neki egy ilyen szótár böngészésének, hogy a szlenget azért mindenki ismeri – aztán kiderül, hogy a rostos nemcsak a gyümölcslé vagy a hús lehet, hanem a melléknév bármely negatív tulajdonság kiemeléseként is használatos (pl.: Remélem, nem marad egész ősszel ilyen rostos hideg az idő!). Vagy az ízetlenült 'keményen, durván' jelentésben is mondják (pl.: Olyan ízetlenül buliztunk tegnap, hogy a társaság egyik fele a rendőrségen kötött ki).

A Szlengszótár alapos, korrekt és kétségtelenül szórakoztató munka (lektorálta Pusztai Ferenc, a Magyar Értelmező Kéziszótár szerkesztője), amit az is bizonyít, hogy gépelési-elválasztási hibát nem találni benne.

Formailag a mára már standarddá vált szótártördelési stílust követi: a címszavak talpatlan betűvel különülnek el a leíró rész szövegétől, a tájékozódást a szélső margóra kicsúsztatott ábécé segíti. Annyi kifogást lehet emelni, hogy a terjedelemhez illeszkedve praktikusabb lett volna zsebkönyv-formátumot választani, mert ez az alig 150 oldal kicsit füzetnek hat a kézben (ebben valószínűleg a sorozat könyvterve a ludas).

Tanulság: ez egy feteliti [fete, fet] könyv. Azaz nagyon jó.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS