Az adatbázis összeállítását végző Jakab Albert Zsoltot, a KJNT munkatársát kérdeztük a bibliográfiáról.

>> Romániai magyar néprajzi bibliográfia >>

– Miért vállalta fel a Kriza János Néprajzi Társaság egy ilyen átfogó bibliográfia elkészítését?

A KJNT korán felismerte a romániai magyar néprajzi és antropológiai kutatásokra vonatkozó szakszerű bibliográfia és tudománytörténeti, kutatástörténeti szintézis szükségességét. Noha az erdélyi néprajzi szakirodalomban történtek kísérletezések egy-egy szűkebb szakmai terület és régió könyvészetének összeállítására, vagy egy-egy jelesebb néprajzi kutató szerzői bibliográfiájának összegyűjtésére és kiadására, az igazán nagy vállalkozás mostanig elmaradt. A dr. Pozsony Ferenc által irányított Előmunkálatok a romániai magyarság néprajzához projekt keretében vállaltam ennek a részfeladatnak az elvégzését.


– Mi a kezdeményezés célja?

Röviden: célunk egy pontos, szakszerű, a tájékozódást nagyban elősegítő néprajzi-antropológiai bibliográfiai adatbázis összeállítása, rendszerezése és internetes megjelenítése.


– Hogyan állt össze az anyag, milyen forrásokat használtál?

A KJNT több hasonló vállalkozást támogatott, elindított. A szakmai bibliográfiák összeállításában már fontos eredményeket ért el. Elkészült több olyan tematikus vagy személyi bibliográfia, amelynek építése, fejlesztése további célunk maradt. A Társaság Értesítőjében rendszeresen közölt személyi bibliográfiák mellett a nagyobb szintéziseket is javítottam és beépítettem (Romániai magyar néprajzi könyvészet 1919–1944, Faragó József bibliográfiája, Kalotaszeg bibliográfiája, Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája 1844–2002). A moldvai csángók bibliográfiája már korábban megjelent kötetként (2006), majd az is felkerült a világhálóra. Annak anyagát nem vettem át, így a csángókat kutatók számára továbbra is az marad a tájékozódást nagyban elősegítő adatbázis.


– Mikor kezdődött, hogyan zajlott a gyűjtőmunka?

2002-től folyt a gyűjtőmunka, most is tart. Ez kezdetben dokumentálódást jelentett az erdélyi és magyarországi néprajzi intézetekben, múzeumokban, könyvtárakban, tanszékeken. A különböző periodikák, évkönyvek, belső kiadványok, konferenciakötetek, gyűjteményes kötetek, néprajzi monográfiák és egyéb hazai és magyarországi szakmai fórumok néprajzi-antropológiai anyagát igyekeztem összesíteni, egységesíteni, majd tudományosan hasznosíthatóvá tenni (értem ez alatt a tematikai, területi csoportosítást, felosztást).

	Jakab Albert Zsolt

Ugyanakkor nem ez az egyetlen nagyszabású vállalkozása a Társaságnak. Ugyanígy kiemelt helye van a moldvai csángó-magyar falvakban végzett jelenkutatásnak és nyelvföldrajzi vizsgálatnak, az erdélyi magyar falvak gazdasági modelljeinek és az átalakuló lokalitások szerkezetének a vizsgálatának, az erdélyi néprajzi örökség digitális megjelenítésének, a fotóarchívum bővítésének és digitalizálásának stb. És ezt csak azért mondom, hogy láthatóvá váljék, hogy a befektethető energiának csak egy töredékét kötheti le ez a projekt.


– Mennyire tekinthető átfogónak ez az anyag?

A bibliográfiában jelenleg 15039 tétel szerepel. Ez a szám nagynak tűnik, ha az Erdélyi Adatbank felületén található bibliográfiákhoz viszonyítjuk. De az elvégzendő feladathoz képest nem. Az adatbázis-építő munkát tovább szeretnénk folytatni, továbbra is számítunk a Magyar Tudományos Akadémia és a Szülőföld Alap támogatására. Az adatok bevitele mellett a rendszerezést, magát a koncepciót is szeretnénk tovább finomítani.

Romániai magyar néprajzi bibliográfia címen fut, ez a munkacím, és – ezt félhangon néha el is mondogatom – ez több is, kevesebb is, mint amit valójában takar: romániai, mert tartalmazza az erdélyi anyag mellett a bánsági, bukovinai, moldvai, a román országrészek kutatási eredményeit is, de a szerzők egyrésze külföldi; magyar, mert a magyarság kutatásának adatait öleli fel, de tartalmazza a szász, örmény, zsidó, cigány stb. etnikummal kapcsolatos – magyar, román, német, angol nyelvű – tételeket is; néprajzi, mert főleg ennek a tudományterületnek a szakkiadványaiból építkeztem, de kitekintéssel a társadalomtudományok (szociológia, kulturális antropológia s, a történettudományok és a társadalomföldrajz) eredményeire is – és itt most nem kívánok belebonyolódni a diszciplínák vélt vagy valós különbségeinek vitájába.

Azt hiszem, a bibliográfia építésének ez a koncepciója is jelzi, hogy a rokontudományok kutatói egymás eredményeit is hasznosíthatják, és úgy gondolom, hogy szükség is van olyan ténylegesen társadalomtudományos igénnyel összeállított adatbázisokra, amelyek ezeket a gyümölcsöző megközelítéseket lehetővé is teszik, elősegítik. Szeretném hangsúlyozni, hogy amellett, hogy ez egy folyamatban lévő vállalkozás, egy olyan adatbázis is, amely kötetként még nem jelent meg. Ebből a szempontból is az egyik debüt-bibliográfiának számít.