2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Házhoz jön Kézdire a kísérleti művészeti fesztivál

Bakk-Dávid Tímea 2008. december 19. 12:26, utolsó frissítés: 09:47

Ünnepekre hazatérő egyetemistáknak és nemcsak: ízelítő a temesvári Simultan videómunkáiból, élő “vj-torna” kísérleti zenével, másnap állati nagy buli. „A lényeg, hogy a kép és zene kommunikáljon az emberekkel.”



December 22-én, hétfőn este 22 órától – ahogy véget ér a Figaro előadása – egyedülálló kulturális eseményre várja a Vigadó kistermébe az érdeklődőket a kézdivásárhelyi filmklub és az Allmassive Stúdió. A Simultan nemzetközi kísérleti filmfesztivált Kozma Levente mutatja be. A bemutató vetítése előtt a kézdivásárhelyi filmklub 2008-as retrospektívájára kerül sor, felelevenítve az idei év fontosabb pillanatait – ígérik a szervezők, Héjja Tamás és Bokor Zsolt. Nem titkolt céljuk


az ünnepekre hazatérő egyetemistáknak minőségi kulturális eseményt

és egyúttal szórakozási lehetőséget kínálni. Héjja Tamás, alias Dj Tamaka/TMK szerint Kézdit újra kell brandelni, Gyere haza mosolyogni! mottóval. Fontos, hogy jó rendezvények és bulik legyenek, másképp nyilván mindenki azt várja, az ünnepek lejártával végre visszamehessen az egyetemi városba, ahol zajlik az élet, ellentétben a kisvárossal, ahol nem igazán dúskálhat az esti programajánlatok között.


A Kézdi Flash sikerén felbuzdulva tehát megszületett a Szimultán retrospekció – Kézdi Flash 2.0 konceptje; ismét lesz tea, süti és dj-zene, ám ezúttal az Allmassive Stúdió kísérleti zeneprodukciója kíséretében VJ Csongl élő videó-performance-ára is sor kerül. A Simultan-bemutató után a vj videó-keverő-konzollal kísérletezik és “vj-tornázik”, mi pedig a polgármesteri hivatalnak köszönhetően egy Mackie Sound Systemen fogunk zenélni, clicks'n'cutsszal, glitch-digitáliával akarjuk az experimentális határokat körbejárni – szól TMK beharangozója.



Kozma Levente kézdivásárhelyi származású temesvári médiaművész, kurátor. A temesvári Simultan kísérleti kortárs művészeti fesztivál szervezője tervei szerint mintegy 15 videót vetít le a fesztivál anyagából. Az idén negyedik kiadását megérő, nemzetközi seregszemlére több mint húsz országból érkeznek videók.

Transindex: Mennyire szerencsés egy nem épp egy tipikus fesztiválközönségnek válogatni a Simultan anyagából?

Kozma Levente: A cél, hogy ízelítőt kapjanak abból, ami Temesváron zajlik, ugyanis a live anyagokból is viszek dokumentációt, mármint a kísérleti zenei fellépésekről, meg az audiovizuális projektekről. Hogy mennyire lesz szerencsés a közönség találkozása mindezzel, az kiderul majd, de tudom, hogy Kézdin vannak nyitott gondolkodású fiatalok.

A közönségnevelés amúgyis hosszú folyamat; alapismeretek nélkül pedig elég nehéz rálátni, befogadni ezt a fajta művet. De a közönség nem lesz magára utalva: azon munkák esetében, amelyek nehezebben értelmezhetőek, elmondom pár szóban, miről is van szó, mi volt a koncepció és ahol szükséges, azt is, hogyan történt a technikai kivitelezés.

A fesztiválon a programfüzet segít eligazodni a levetített munkák és alkotók világában azáltal, hogy alapvető információkat tartalmaz róluk. A bemutatókon pedig, mint amilyen a kézdivásárhelyi is lesz, a kurátor először is a nézők tudomására hozza, hogy ezek nem rövidfilmek, bár annak tűnhetnek, hanem videómunkák. Azaz olyan, megszokott filmkliséket nélkülöző “filmek”, amelyek készítői semmiféle piaci trendet nem követnek, hanem a kamerát meg a számítógépet használják mint médium és művészi kifejezésmód.

A Simultan fesztivál közönsége többnyire fiatalokból és persze "szakmabeliekből" áll. Mivel a média- és videoművészet viszonylag új formája a művészetnek, legalábbis a hazai szcénát illetően eléggé nehéz behozni a kiesett időszakot, mondjuk a 70-90-es éveket, és ezzel egyidőben aktuális is maradni nemzetközi kontextusban. Ezt a lemaradást próbálja behozni a Simultan. Persze, az mindig kérdés, hogy is lenne jobb: behozni a lemaradást, vagy "átugrani" egyenest a jelenbe, és mindezek mellett motiválni azokat a fiatal művészeket, akik ebbe az irányba tartanak.


Legnagyobb félelmek, legszebb remények: nem tartasz attól, hogy érdektelenségbe fullad a kézdivásárhelyi bemutató?

Én általában úgy gondolom, pár érdeklődő is megéri a fáradtságot. Ha mások nem is, a közeli ismerősök, akikkel még tartom a kapcsolatot, remélhetőleg ott lesznek. Egyesek követik, hogy mivel foglalkozom Temesváron, s eddig nem is igazán volt alkalom, hogy bővebben beszéljek erről – most lesz. Büszkén vállalom, hogy kézdivásárhelyi vagyok, ott olyan utak nyíltak meg előttem, ami máshol talán nem lett volna lehetséges, és hálás vagyok azoknak, akik támogattak, biztattak és utat nyitottak előttem. Ebből kifolyólag is gondolom, hogy lesznek érdeklődők, akik eljönnek és megnézik, hogy többek közt mivel foglalkoztam az elmúlt évtizedben, illetve a Simultan-szervezés négy évében.


Úgy látom, a kortárs erdélyi (nemcsak magyar) médiaművészek eléggé követik egymást. Elég, ha csak azokra gondolok, akik, mint te is, Szentgyörgyön végeztek...

Igen, ez egy kis közösség. Ám mivel nem "kereskedelmi" irányúak, nagy erőfeszítés megszervezni és fenntartani az ilyen jellegű, találkozásra és egymás munkáinak megismerésére is alkalmas eseményeket.

* * *

Újfalvi Csongor, azaz VJ Csongl 2004-ben végzett grafika szakon Temesváron, már ott elkezdett vj-skedni. Bukarestbe került, “civilben” a Castle film munkatársa, kosztüm-patinálással – azaz új jelmezek korhű átalakításával, előkészítésével – foglalkozik. Webdizájnokat készít, fesztiválokra és partikra jár fellépni, közben pedig a videoművészetet sem hanyagolja el. Messenger-beszélgetésünk valahogy így kezdődött: “Szia. Találtam egy Újfalvi Csongort a Parfüm stáblistájában... az te vagy?”, mire ő: “igen, az én vagyok”.

Transindex: A vj-skedés emellett hobbi, szórakozás vagy valami más?

Újfalvi Csongor: Inkább hobbi. Na meg szórakozás is. De ezt is igyekszem profi szinten művelni, saját anyaggal. Használok cuttokat filmekből is, de van sok saját anyagom. S külön minden eseményre készülök újabbakkal. Amit kivetítek, videók inkább.

Hogy lehet ezt "tanulni"? Hogy lesz valaki vj?

Sokat gyakorolva.

Hosszú az út a klasszikus értelemben vett grafikától a videoművészetig?

Végülis nem áll távol... csak éppen mozgóképről van szó. Nem mindegy, hogy mi mit követ. Mint ahogy a grafikában se mindegy, hogy mit mi mellé teszel. Komponálsz.

Milyen gyakran lépsz fel vj-ként? Főleg Bukarestben, vagy mindenhol, ahova hívnak?

Hát attól függ, vannak hónapok, szezonok, mikor hetenként kétszer is fellépek. Legyakrabban Bukarestben, de elhívnak nagyobb fesztiválokra is. Egyelőre az országon belül léptem fel. Dj Tamakával már volt közös bulink, azonkívül jó barátok is vagyunk.

Volt már ilyen kisvárosban fellépésed?

Hmm... Szentgyörgyön, ha kisvárosnak lehet nevezni.

S milyen volt? Mondjuk Temesvárhoz, Bukaresthez, Szebenhez, Brassóhoz képest? A sztereotípia az lenne, hogy kevésbé fogékony a közönség...

Gyenge volt a kivitelezés... na meg az emberek nem is értették sokan, hogy mi is történik, mármint hogy live mixről van szó, ami ott helyben, élőben jön létre. Nem voltak megfelelő körülmények, nem látszott rendesen, nem volt jó helyen a vetítés. Igazi sikerélményem inkább csak fesztiválokon volt.

Mikor érzed azt, hogy jól sikerült?

Volt már eset, hogy befejeztem s leszálltam, s az emberek nagyon gratuláltak. A vetítésnek súlya volt, sikerült nagyban, tisztán, pillogó reflektorok nélkül összehozni. Csak a videó meg a zene beszélt. Ha kellett, teljes sötétség, ha kellett, vakító villogás: azt is meg lehetett csinálni. Sikeres fesztivál volt pl. a Summer Break, Déva mellett, ahol az idén már másodszor vettem részt. Óriási vetítés volt, három vászon, nagyon jó minőség. Idén voltam többek közt a bukaresti Can you stepen, a Stereo avalanche-on. Na meg klubokban. Tavaly meg az Arigato minifesztiválján, Codleán, az is elég jól sikerült, csak épp nem voltak valami sokan.

Sziget, Félsziget?

Hm... nem sikeredett még.

Amúgy ebben a közegben mennyire számít, hogy milyen nyelven beszélsz, és milyen nyelven ért a közönség?

Nem sokat számít. A kép beszél magától. De amúgy nagy tisztelettel vannak Bukarestben a magyarok iránt. Komolyan vesznek. Tudják, hogy nincs félrebeszélés. Meghívnak fellépőként a komolyabb rendezvényekre.

Egy partin sokan látják a melóimat, fimecskéimet, nem úgy, mint a galériákban, ahová inkább más közönség megy el. A fiatalság partikra koncentrál. A közönség vegyes nagyon; de vannak hozzáértők is. Meg teljesen laikusok is, de nem az a fontos. A lényeg az, hogy a kép és zene kommunikáljon az emberekkel.


Mennyire van átfedés egy ilyen partiközönség és egy Simultanra járó közönség között?


Szerintem mindenképp van átfedés: zene és kép kerül a főszerepbe mindkét esetben. Csak az egyik kommerszebb. A Simultan meg experimental vonalon halad, amit sokan nem értenek. Nincsenek hozzászokva. Nem próbál mindenkihez szólni, s mindenkit kielégíteni. Kísérleti és őszinte, nem a trend vonalán mozog, egy bizonyos réteghez szól. A partiszervezők viszont igyekeznek lefedni minél nagyobb réteget.

S mi történik, ha a kettőt "csatolt áruként" adod?

Itt Kézdin is egészen más anyaggal fogunk fellépni, nem azzal, amivel fellépnék egy partin. A közös: zene meg kép. De nem ugyanaz a zene, nem ugyanaz a kép. Ilyen jellegű zenét partin nem hallasz, s ilyen jellegű videókat sem vetítenek bulikon.

4 éve vj-skedsz – ebben ki lehet égni? El tudod képzelni, hogy abbahagyod?

Nem hiszem, hogy valaha abbahagynám. Ha nem is partikon, hanem idehaza a kisszobában, de folytatom. Ott mulatok a legjobban.

* * *

De Kézdin a buli sem marad el: december 23-án a Mimella pizzázóban ugyanez a csapat az


Allmassive Special Xmass partira

várja a szórakozni vágyókat.
Fellépnek: Vox Humana, Dj Beast [tonetroopers], TMK [allmassive], Jumbo + vj Csongl és vj Kozoma
Dj Beast [tonetroopers] + perkució: Bagoly + Booj + Jungle Drummer

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS