2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi a közös Muchában és a Kisvakondban?

Fülöp Noémi 2009. március 25. 17:30, utolsó frissítés: 17:30

Alfons Mucha egy cigarettapapír-reklámba is képes volt költészetet álmodni, Miler Zdenek pedig olyan rajzfilmet alkotott, amelyet a világ minden gyereke megért. Kiállítások a Budapesti Tavaszi Fesztiválon.



A Budapesti Tavaszi Fesztivállal az kerül a legnagyobb gondba, aki a rendezvények közös nevezőjét próbálja megtalálni. Még ha egy kulcsszóra szűkíti is a keresést – például az idei vendégre, Csehországra, a Kisvakond-tárlattól a Prágai Nemzeti Színház Balettegyüttesének fellépéséig, vagy a Mucha-kiállításig terjedő palettával gyűlik meg a baja.

Gismonda: a plakát, amellyel
<br />
Mucha befutottGismonda: a plakát, amellyel
Mucha befutott
A pörgős, ismerkedős, a rendezvényeket kocsmában kibeszélős fesztiválhangulat helyett is változatosságot kap a látogató – ha akarja, egyazon nap délelőttjén a vékony pénztárcájú családosokkal, estéjén pedig az elegáns hangversenyközönséggel találkozhat. Az egyetlen állandó a színvonal: akár ingyen, akár 100 lejnek megfelelő összegért sétál be az ember egy rendezvényre, biztos lehet benne, hogy amit látni-hallani fog, az


nem tartozik az olcsó kategóriába.

Ezek után talán érthető, hogyan kerülnek egymás mellé Alfons Mucha gyönyörű szecessziós nőalakjai Miler Zdenek szeretnivaló kortárs rajzfilmfigurájával.

Ahhoz, hogy valakit gyönyörködtessenek Mucha (ejtsd: muha) a Szépművészeti Múzeumban kiállított művei, nem kell semmit tudnia az alkotóról. Elég, ha közel áll hozzá a szecesszió összetéveszthetetlen esztétikája, vagy ha szívesebben látna egy-egy titokzatosságában erotikus, nyakig – de legalább vállig – felöltözött nőalakot a reklámplakátokon, mint mindent megmutató, egyértelmű célzatú fotókat.

(Bár akadnak olyanok is, akik antifeminizmussal vádolják Muchát, mondván: ő volt az első, aki női testekkel adott el cigarettapapírt vagy világkiállítást.)

Viszont érdekes adalék, hogy bár Mucha annó szép férfinak számított, és a legenda szerint bomlottak utána a nők, a képzőművész nagyon is


szemérmes és jólnevelt volt ezen a téren.

Gondolná valaki, hogy ez 
<br />
cigarettapapír-reklám?Gondolná valaki, hogy ez
cigarettapapír-reklám?
Elég csak arra gondolni: miután megházasodott, állítólag idegen nők helyett családtagjait, azaz feleségét, lányát kérte fel, álljanak modellt alkotásaihoz.

Furcsa részlet, hogy egyes visszaemlékezők szerint a művész nagyon tudott élni, mások szerint hivatásán kívül semmi nem érdekelte igazán. Mindenesetre Mucha sose került összetűzésbe a cenzúrával. A kivillanó vállak, bokák és a test vonalait követő ruhák ellenére minden plakátja elég szemérmesnek bizonyult – akár a trappista szerzetesek számára is.

A titok nyitja talán abban rejlik, hogy a művész a női test erotikus és erotikamentes esztétikáját egyaránt alárendelte a közvetíteni kívánt üzenetnek. Nem kell bonyolult szimbolisztikában gondolkodni – ha Sarah Bernhardt valamelyik főszerepéről volt szó, az előadás hangulata, ha viszont sörről, a természetes alapanyagok a mögöttes tartalom. A plakátok, illetve a dekoratív pannók már


alkotójuk idejében hihetetlenül népszerűek voltak –

a nyomdák azzal kerestek pénzt, hogy a megrendelő által kért nagyságban, vagy akár többet egymás mellé helyezve sokszorosították a kőnyomatokat. Ezek aztán ugyanazt a díszítő célt szolgálták, mint manapság a hírességek plakátjai a tinédzserek szobájában. (Vitatható, hogy ez azt jelenti: nem vették műalkotás-számba Mucha plakátjait – vagy éppen az ellenkezőjét.)

Mindenesetre a képzőművész cseppet sem örült, hogy a szecesszió (art nouveau, jugendstil) megteremtőjeként, illetve a reklám- és plakáttervezés megreformálójaként vonult be a művészettörténetbe. Mucha cseh nemzeti képzőművész szeretett volna lenni: húsz festményen ábrázolta országa történelmének nagy pillanatait, Slavia nevű, sokszor ábrázolt nőalakját a szláv etnikum megtestesítőjének szánta.

Cseh történelem: a sorozat hetedik részeCseh történelem: a sorozat hetedik része

Annak ellenére, hogy már életében nagyon jól keresett műveivel, nem vonakodott eleget tenni a pro bono felkéréseknek sem. Alkotott például plakátot a Nemzeti Egység Lottója népszerűsítésére, amelynek bevételét többek között az oktatás színvonalának emelésére fordították. De ő tervezte a frissen függetlenné vált Csehszlovákia bankjegyeit és bélyegeit is.

Alkony (dekoratív pannó)Alkony (dekoratív pannó)

Csehszlovákia megszállásakor, 1939-ben a Gestapo letartóztatta, és bár kihallgatása után szabadon is engedték, tüdőgyulladást kapott, és nemsokára elhunyt. Hosszú életet: 79 évet élt, és mindvégig alkotott. Zdenek Miler, a Kisvakond (Krtek) atyja idén tölti 88. évét.


A Kisvakond 55 éves (nem mutatja).

Krtek egy erdei sétán született, amikor este lévén, Zdenek megbotlott egy vakondtúrásban. Ettől fogva három hónapra volt szüksége, hogy megalkossa a Disney-rajzfilmek állatfigurái inspirálta karaktert, aki az elején beszélt is.

Ám alkotója olyan rajzfilmeket szeretett volna, amelyeket a világ bármelyik sarkában megértenek a gyerekek, így kislányait kérte meg, hogy alkossák meg a Kisvakond szavak nélküli beszédét. Krtek nemsokára Ezüst Oroszlánt nyert a Velencei Filmfesztiválon, illetve ami ennél talán fontosabb: azóta belopta magát több mint 80 ország apró közönségének szívébe.

Krtek és Miler ZdenekKrtek és Miler Zdenek

Többek között a magyarországiakéba is. A Millenárison látható ingyenes kiállítás látogatóinak fele alig vagy nem érte még el az óvodáskort (a másik felét az őket kísérő, nem kevésbé lelkes felnőttek tették ki). Utólag nehéz eldönteni, hogy ők voltak édesebbek, vagy a


több tucatnyi eredeti rajzon látható Kisvakond.

Mindenesetre a kiállítás teljes megértéséhez elengedhetetlen volt az ő hozzájárulásuk is: ha fotózás közben leguggolva nem jelenik meg a hátam mögött egy apró, kékszemű kommentátor, soha nem jövök rá, hogy elfelejtettem megörökíteni valami fontosat. Nevezetesen, a Kisvakond autóját. De nem kevésbé lényeges az sem, hogy egyetlen gyereket sem hagytak hidegen a kiállított óriási Krtek-plüssfigurák. A kisebbek megölelték őket, egy-egy nagyobbacska rosszcsont beléjük bokszolt.

A Kisvakond autójaA Kisvakond autója

A legutolsó teremben padlószőnyeget és párnákat biztosítottak a szervezők azoknak, akik kényelmesen leülve akarták megnézni a folyamatosan vetített rajzfilmeket. Kicsit arrébb játszóház működött, ahol ottjártamkor éppen kifestőzni lehetett, a bejáratnál pedig Kisvakond-játékok, mesekönyvek, kifestők sokasága tette próbára a szülők pénztárcáját. Lehetett kapni életnagyságú Kisvakond-autót is, de attól tartok, több mint 240 lejnyi összegért ezt nem vihette haza kékszemű ismerősöm.








A riportot a Magyar Turizmus Zrt. támogatta.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS