Online magyar szépirodalom – rovásírással
kérdezett:Fülöp Noémi 2009. április 08. 10:11, utolsó frissítés: 10:11A Magyar Elektronikus Könyvtár több tucatnyi rovásírásos kötetet tartalmaz, és ezek száma folyamatosan bővül. Megkerestük a szépirodalmi művek átíróját: Bilisics Lászlót.
A szlovákiai Bilisics László a magyar szépirodalom több mint harminc kötetét írta át eddig rovásírással – ezek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) is megtalálhatók. A folytatódó projekt célja, hogy olvasnivalót biztosítson annak, aki rovásírást szeretne tanulni, illetve fennmaradási lehetőséget egy ősi örökségnek.
Hogyan vált a hobbijává a rovásírás, mi tetszett meg önnek ebben az ősi magyar írásmódban?
Bilisics László: – Amikor még gyermek voltam, nagyon sokat olvastam. Szeretem a történelmet, és a közelkeleti történelem érdekelt a legjobban. Ott találkoztam az ékírással, Mezopotámiával, és azzal, hogy a régmúlt időkben írni is tudtak... És akkor megkérdeztem édesanyámtól, hogy a magyaroknak volt-e más írásuk.
”Tudod, fiam, ha úgy történt, hogy az ember nem tudta megfizetni a számlát, akkor ráírták a rovására...” Ekkor említette meg azt is, hogy itt, Pozsony környékén is éltek székelyek, a legharcosabb nép voltak a magyarok közül, így ők védték a magyarok honfoglalása után az ország határait.
Ekkor hallottam a rovásírásról először. Itt Szlovákiában a magyar történelmet csak az irodalmon keresztül ismertük, így nagyon keveset tudtunk róla. Igazán csak később, az internet böngészése közben találtam rá a MEK–en keresztül. Ott találtam rá Friedrich Klára rovásírásos tankönyvére: tetszett a dolog, így nekifogtam, és megtanultam a rovásírást. Itt volt lehetőségem nyakra-főre olvasni a rovásírásról.
A mi ősi írásunk a miénk. Az a legszebb benne, hogy mindegyik hangzónak megvan a saját jele, rá van szabva a magyar nyelvre. Bizonyítja azt is, hogy a latin írásjelek behozatala előtt nem voltunk tudatlan egyének, akik csak a latin betűknek köszönhetik azt, hogy írni ás olvasni tudnak. (Akkor már régen ünnepelnénk azokat az embereket, akik megtanították a magyarokat írni és olvasni.)
Máig nem tudom elhinni, hogy ilyen nagy népnek, amely letelepedett a Kárpát-medencében, ne lett volna írása. Így sokkal nehezebb helyzetbe kerültek volna a haza megtartásában – védésében, vezetésében a vezérek.
Mi késztette arra, hogy elkezdje rovásírással átírni a magyar regényeket és verseket? Mi volt az első mű, amelyet átírt, mennyi időbe telt?
– Azért kezdtem el átírni a magyar regényeket, mert szerintem a rovás gyakorlására az olvasás az egyik legjobb mód, mert minek az olyan írás, amelyiket nem olvasnak? Hiába kerestem a neten átírt változatokat, nem találtam rájuk. Az első mű az Egri csillagok volt, körülbelül fél évig tartott az átírása.
Mivel foglalkozik civilben, emellett mennyi ideje marad a művek átírásával foglalkozni? Milyen nehézségekbe ütközött munkája során?
– Voltam optikai műszerész, karbantartó, munkás, mester az építkezésen, raktárvezető, osztályvezető egy szupermarketben, filmtechnikus. Az utolsó 12 évben anyagbeszerző voltam, vagyok. A művek átírásával a szabadidőmben foglalkozom, és csak akkor, ha már elvégeztem mindennapi, otthoni munkámat. Átlagban fél óra jut rá naponta, de nagyon sokszor annyi se...
A legnagyobb nehézség az volt, hogy rábírjam az Office-t a jobbról balra írásra. Ez lehetetlen. Mert vagy függőlegesen, vagy alulról felfelé ír, de jobbról balra nem. Ezzel bajlódtam vagy egy évet, mire sikerült makrók, rovásíró program és PDF creator segítségével megoldani a dolgot. Ma már nagyon ügyesen megy az átírás, csak az egész szöveg olvasása tart tovább.
Az Ön számára mi ennek az önként vállalt feladatnak a legfontosabb jelentősége, szépsége?
– A legfontosabbnak azt tartom, hogy sok embernek örömet szerezhetek. Sok rovásíró-tanárnak, tanulónak segíthetek abban, hogy olvasni is tudjon rovásírásra átírt irodalmi műveket, tetszése szerint. Mert ha akármelyik nép nem használná nyelvét, lassan kihalna – így van ez az írással is, ha nem lesz mit olvasni, szintén meghal.
Kicsodák, mennyien érdeklődnek manapság a rovásírás iránt?
Erre sajnos nem tudok pontos választ adni. De ha jól tudom, a magyar cserkészek, a Palóc Társaság itt Szlovákiában terjesztik a rovásírást, gyarapítva a rovástudók táborát.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!