Könczey Elemér: a karikatúra-biznisz örök idők óta válságban van

kérdezett: B. P. E. 2009. június 18. 17:11, utolsó frissítés: 17:11

Erdély valószínűleg legismertebb és legtöbbet dolgozó karikaturistájának 12+1 képét árverezték a kolozsvári Quadro galériában. #b#[sms-interjú]#/b#

Mennyire érinti a gazdasági válság a karikatúra-bizniszben utazókat?

Egyáltalán. A karikatúra-biznisz örök idők óta gazdasági válságban van. Soha nem lehetett és szerintem soha nem lesz lehetőség arra, hogy valaki csak ebből éljen meg...

Hogy bírod?

Nehezen... de segítenek a határidők, deadlineok, hantázások...

Évi mérleg

Gyakran csuklasz?

Ha arra kérdezel rá, hogy a kicsúszott határidők miatt hányan anyázhatnak, akkor már rég belefulladtam volna a csuklásrohamokba...

Hogyhogy nem megy a humor rovására?

Kösz...

Kihúzott az árverés a válságból?

Nem teljesen, de arra az órácskára, amíg tartott az aukció, legalább megfeledkeztünk róla... nekem volt időm álmodozni, hogy meggazdagodok, a közönségnek pedig volt ideje álmodozni, hogy milyen szuperül befektet...

Evolúció

Végül mindenki jól járt... Nekem épp, hogy összejött a befektetés, a vásárlók pedig qrva olcsón remekműveket vásárolhattak...

Mi a következő projekt?

Bezárni a kört... Úgy gondolom, hogy ebben a műfajban itt le kell állni. A karikatúráimat körbehordoztam az országban, kiadtam könyvben, becsomagoltam a Tranzit-házat velük, múmiát tekertem belőlük, felrajzoltam focilabdákra, kilicitáltattam őket... elég volt... térjenek vissza ügyesen a lapok, folyóiratok hasábjaira, éljék a mindennapi karikatúrák életét.

Rövidtávon, a „zárás” után mindenképp pihenni egy ötletnyit, s akkor majd megnézni, hogy ebben a vizuális banzájban még mihez lehet kezdeni egy magamfajta emberkének...

Mikor kell abbahagyni?

Van egy mondás: Az elégedettség az az érzés, amely rögtön a pofára esés előtt tölti el az embert. Nnnna, ez előtt kellene.