2017. június 28. szerdaLevente
30°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kossuth-nagydíjat kapott Kallós Zoltán

2017. március 15. 17:52, utolsó frissítés: 21:14

Kossuth-nagydíjat kapott Kallós Zoltán néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze.

A díj indoklásában úgy fogalmaznak, hogy a Kallós Zoltán Alapítvány alapítója példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkájáért, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismerésekért kapta.

Kallós Zoltán átveszi a Kossuth-nagydíjat (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


"Mindig a magyarságért akartam tenni, soha nem a díjakért csináltam" - mondta az MTI-nek Kallós Zoltán miután szerdán átvette az Országgyűlésben a nemzeti ünnep alkalmából átadott Kossuth-nagydíjat. Mint felidézte, még gyerek volt, amikor a szülőfalujában, a Kolozs megyei Válaszúton a helyi népdalokat, a magyar, a román és a cigány népszokásokat gyűjteni kezdte.

"A kolozsvári Református Kollégiumban, ahová jártam, nagy divatja volt a falujárásnak, kiváló felügyelőtanárom volt, aki ebbe ez irányba terelte az érdeklődésemet. Anyám feketelaki volt, apám válaszúti, kezdetben a rokonság körében gyűjtöttem Szék környéki falvakban, Észak-Mezőségben" - mondta a 90 éves Kallós Zoltán.

Gyűjtőmunkáját előbb tanítói, majd zeneakadémiai végzettsége mellett végezte, és azután is kitartott, hogy az ötvenes években koholt vádak alapján börtönbe került. Eredményeire Magyarországon is felfigyeltek.

(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


"Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót 1956-ban ismertem meg. Akkor Moldvában tanítottam, ő egy csoporttal egyetemi kiránduláson járt Romániában, és a tengerparti út helyett eljött hozzám. Később rajta keresztül ismertem meg Martin Györgyöt, Pesovár Ferencet, egy budapesti út során Kodály Zoltánnal is találkoztam. Kaptam tőle egy magnót ajándékba, és felhívta a figyelmemet arra, hogy táncfüzéreket vegyek fel és hangszeres zenét, amit addig felszerelés hiányában nem gyűjtöttem" - emlékezett Kallós Zoltán.

Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. "Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése".

Kallós Zoltán a Kossuth-díjak átadásán (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


A néprajzkutató fő műve, a Balladák könyve 1970-ben jelent meg először, a kötet újrakiadásai hoztak kedvező változást a finanszírozás, a megélhetés szempontjából. "Domokos János, az Európa Könyvkiadó korábbi vezetője nagyon támogatott. A Balladák könyve öt kiadást élt meg, 1989-ben Budapesten jelent meg a Tegnap a Gyimesben jártam népdalgyűjteményem is".

Kallós Zoltán egyszer azt mondta, addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelhetünk. Mint most kifejtette, bízik a romániai magyar kisebbség megmaradásában, és ebben nagyon fontos a zene és a tánc.

A Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet.

"Több mint kétszáz diák került ki már a négyosztályos iskolánkból, innen a szamosújvári Téka Alapítványhoz mehetnek tovább a gyerekek, ahol beindítottuk a mezőgazdasági szakiskolát. Főleg vegyes nemzetiségű házasságokból származó gyerekekről van szó, sokan egyáltalán nem tudtak magyarul, amikor hozzánk kerültek, itt tanultak meg" - mondta Kallós Zoltán.

(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


Kossuth-díjat kapott továbbá a marosvásárhelyi származású Bálint Márta színésznő; Bertalan Tivadar látványtervező, festő- és grafikusművész, író; Fésűs Éva író, költő; Frenreisz Károly zeneszerző, előadóművész; Galánfi András fafaragó, népi iparművész, előadóművész; Kamp Salamon karnagy, egyetemi tanár; Keleti Éva fotóművész; Nagy-Kálózy Eszter színművész; Péterfy László szobrászművész; Radnóti Zsuzsa dramaturg, szakíró; Richter József artista, cirkuszművész; Sass Sylvia operaénekes; Tahi-Tóth László színművész. (mti)


MultikultRSS