2017. december 15. péntekValér
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kányádi Sándort Magyar Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki

2009. március 16. 11:34, utolsó frissítés: 11:34

Nagy meglepetésként érte a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetés Kányádi Sándor írót, költőt, aki a magyar irodalom közösségi elvű hagyományainak folytatásáért, az erdélyi kisebbségi lét mindennapjait az anyanyelv megtartó erejével ábrázoló irodalmi munkássága elismeréseként vette át a díjat vasárnap Budapesten.

Az idén 80. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas író az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: a kitüntetést az kapja, akinek adják, de hogy mennyire érdemli meg, azt az utódok és az utókor dönti el. Az igazi megtiszteltetés az olvasó elismerése - tette hozzá.

Kányádi Sándor ma már keveset ír, inkább eddigi műveit, írásait rendezi össze. A közelmúltban kapta meg a román államvédelem róla gyűjtött, összesen 16 kilogrammnyi anyagát, feleségével most ezt tanulmányozzák.

Kányádi Sándor 1950-től publikál, dolgozott gyermeklapoknál, verseskötetei közül több szól a gyerekeknek, például a Három bárány, a Kenyérmadár és a Tavaszi tarisznya. Versekben adott számot arról, hogy a diktatúra milyen nyomasztó súllyal nehezedett az erdélyi magyar életre és kultúrára (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).

Az 1989-es politikai változások után nemcsak a múlttal vetett számot, hanem keserű iróniával arra is figyelmeztetett, hogy a zsarnokság továbbra is él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).

Kányádi Sándor fő művei közé tartozik A bánatos királylány kútja címmel megjelent, verseket, meséket, történeteket tartalmazó kötet, a Fából vaskarikát című mesekönyv. A Világlátott egérke című meseregénye 1985-ben, a Küküllő kalendárium 1989-ben jelent meg. Vannak vidékek címmel 1992-ben látott napvilágot válogatott verseit tartalmazó kötete, 2001-ben Meddig ér a rigófütty? című meséskönyve, 2004-ben pedig két könyve is megjelent Válogatott versek, illetve Zümmögő címmel.

Gazdag életművének része az erdélyi szász, valamint jiddis népköltészetet feldolgozó kötet, és számos műfordítás. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS