2017. december 13. szerdaLuca, Ottilia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Kazuo Ishiguro nyerte az irodalmi Nobel-díjat

2017. október 05. 14:02, utolsó frissítés: 15:42

A japán származású, de már brit állampolgár Kazuo Ishiguro nyerte az irodalmi Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Akadémia főtitkára, Sara Danius. Az indoklás szerint "a nagy érzelmi erejű regényeiben felfedi a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt a szakadékot". Az akadémia szerint a főbb témái: az emlékezet, az idő, az önámítás. Danius úgy jellemezte Ishiguro stílusát, mintha Jane Austen és Franz Kafka keveréke lenne, egy kevés Marcel Proustot is hozzáadva.




Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiben, de öt éves korában a családja emigrált az Egyesült Királyságba, és mára az egyik legjelentősebb és legelismertebb kortárs angol prózaírónak számít. A legismertebb regény, a Napok romjai 1989-ben jelent meg. Ebből Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével nyolc Oscar-díjara jelölt film is készült 1993-ben. A Ne engedj el című 2005-ben megjelent regényével ugyancsak óriási sikert aratott, több díjat is nyert vele, és a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé. Eddig összesen 8 könyve (7 regénye) jelent meg, a legutóbb 10 év kihagyás után 2015-ben, magyarul Az eltemetett óriás címmel. Könyveit több mint negyven nyelvre lefordították már.



Regényei mellett négy forgatókönyvet is jegyez, mozifilmeknek és tévéfilmeknek egyaránt készültek a munkáiból. Az ő forgatókönyve alapján forgatta Guy Maddin a 2004-ben bemutatott A világ legszomorúbb zenéje című filmet, míg James Ivory a 2005-ben bemutatott A fehér grófnő című romantikus drámát.

"Kazuo Ishiguro minden írásában arról a gyógyíthatatlan magányról beszél, amelyet csak emberek közt érezhet az ember. Arról a lemondásról, amely a hibák, az elszalasztott lehetőségek felismeréséből, a tettek vagy a tettek hiányának immár visszavonhatatlan következményeiből ered. Minden írása szorosra húzott szálakból szőtt, egyes szám, első személyű elbeszélés, többnyire visszaemlékezés. Így aztán óhatatlanul az emlékezet természete és működése, az emlékező én megalkotása válik regényeinek egyik legfontosabb témájává" - írta róla Vallasek Júlia 2013-ban a Helikonban megjelent cikkében.




1901-ben osztották ki az első irodalmi Nobel-díjat, azóta 110 alkalommal összesen 114 személyt tüntettek ki. Négy esetben megosztott díjat adtak: 1904-ben José Echegaray y Eizaguirre és Frédéric Mistral között, 1917-ben Henrik Pontoppidan és Karl Adolph Gjellerup között, 1966-ban Nelly Sachs és Shmuel Yosef Agnon között és 1974-ben Harry Martinson és Eyvind Johnson között. 1914-ben, 1918-ban, 1937-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban nem adták át az irodalmi Nobelt. A legfiatalabb díjazott Rudyard Kipling volt, amikor 1907-ben 41 évesen megkapta a díjat, a legidősebb pedig Doris Lessing, amikor 2007-ben 88 évesen kitüntették.

A kitüntetést két író nem vette át. Boris Pasternak 1958-ban elfogadta, de aztán a szovjet hatóságok nyomására, szándéka ellenére vissza kellett utasítsa a díjat. 1964-ben a francia Jean-Paul Sartre nem vette át a kitüntetést, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy író kapta meg a díjat, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt. (A Nobel-díj 1974 óta már nem adható posztumusz.)

Eddig összesen 14 nőt tüntettek ki, köztük a romániai sváb születésű Herta Müllert 2009-ben. Az indoklás szerint "a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg műveiben az otthontalanság tájképét". Egyben ő az egyetlen romániai származású díjazott. Eddig egyetlen magyar díjazott van, 2002-ben ítélték oda Kertész Imrének "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".

A Nobel-díjak bejelentése a következő rend szerint alakul a továbbiakban: október 6-án, pénteken Oslóban jelentik be a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

Az irodalmi Nobel-díjat, amely mellé idén 9 millió svéd korona jár, hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. (hírszerk./litera)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS