A hagyományokra, de legfőképpen a néptáncra fókuszál a magyarországi kezdeményezésű Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
2019. október 18. 19:41, utolsó frissítés: 21:20
Megalakult az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és megtartották a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának 100. ülését pénteken
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kuratóriumának 100. ülésével egybekötve bejelentették az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány megalakulását.
A pénteki sajtótájékoztatón Kelemen László, a magyarországi és erdélyi elnök az első kurátori alakuló gyűlésről is számot adott a kolozsvári Bocskai-házban.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítványt a Sapientia Alapítvány hozta létre, melyet Kelemen László elnöklésével 9 kurátor fog vezetni. Az új szervezet a Magyarországon működő Hagyományok Háza és a Kárpát-medencei Hagyományok Háza Hálózat stratégiai, független partnereként fog működni.
A gyergyóditrói származású Kelemen László 18 éve főigazgatója a budapesti Hagyományok Házának, ahol − elmondása alapján − számára legalább olyan fontos az is, hogy erdélyi származású, és hogy Budapesten is a hagyományos népi kultúrával foglalkozott.
Kelemen szerint az indokolta a Hagyományok Háza Alapítvány létrejöttét, hogy azt látták, a hagyományok élő átadása a falvakban, családokban megszűnt, és mivel ezeket meg szeretnék őrizni, „kénytelenek” ezt szervezetileg továbbvinni, intézményesíteni. Az alapgondolat az volt, hogy az elmúlt 3 év baráti kapcsolatait a táncház mozgalmakkal és civil szervezetekkel továbbgondolják és hálózatot építsenek ki a hagyományok továbbadásának céljából.
A Hagyományok Háza Alapítvány már három éve „fölállt és működik” Erdélyben, viszont most rájöttek arra, hogy Erdély több okból is kivételt képez. Más, Kárpát-medencei régiókhoz képest hatalmas, „svájcnyi nagyságú” terület, ahol a magyar népesség száma „nagy”, mi több Erdély a hagyományos népi kultúrában egy origó-nagyhatalom, amit bázisnak szánnak.
Kató Béla és Kelemen László (fotó: Tőkés Hunor)
Kelemen az összmagyar nemzet szempontjából tartja fontosnak, hogy ez a „bázis” ne üresedjen ki és az élő hagyományátadás tovább folytatódjon. Ezért hoznak létre – a történelmi tapasztalatokat is figyelembe véve − külön intézményt, mely a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hálója alatt jön létre ideiglenes, elkülönített költségvetéssel.
A kuratórium elnöke, Kelemen László hozzátette: szintén ezen a pénteken, délután 3 órakor az alakuló gyűlés is kezdetét vette. A kilenc kuratóriumi tag összetételét konszenzus alapján a Sapientia EMTE és a táncházas nemzedék erdélyi szereplői arányosan teszik ki.
Nevesítve: Kelemen László, Györfi Erzsébet (Csíkszeredából), Orendi István (Udvarhelyről), Török István (Marosvásárhelyről), Balla Ferenc (Válaszútról; Kolozsvárról), Tonk Márton (Kolozsvári Sapientia EMTE dékánja), Brendus Réka (Budapestről, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumától), Farkas Előd (irodavezető), Csenteri Levente (Szászrégenből, táncházmozgalmi nevén „Csempész”, szintén a Sapientia Alapítvány kurátora).
Területi irodákkal működő alapítványként kívánnak létrejönni marosvásárhelyi központtal, négy területi irodával: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Udvarhelyen és Csíkszeredában. Azonban még nem tudni ezek helyszínét a városon belül. Kelemen úgy fogalmazott, a Sapientia Alapítvány hálózata mentén, avagy új irodák nyitásával szeretnék ezt megoldani.
„A hozzáállásunk az, hogy ahol vannak megfelelő helyszínek, ott nem akarunk újabb helyszíneket bevonni, hanem a meglévőket fogjuk használni” – mondta.
A jövőbeli terveiket illetően Kelemen kiemelte a Hagyományok Háza tanfolyamainak romániai törvények szerinti akkreditációinak megoldását, mely tanfolyamokat úgy jellemzett, hogy az élő hagyomány átadásának a színhelyei.
„Hogy kellő hatást elérjünk, ehhez első körben a pedagógusok továbbképzési rendszerébe kell bekapcsolódjunk, ez pedig csak akkreditációval lehetséges” – szögezte le az elnök. Hozzátette, Erdélyben jelen pillanatban 34 népművészeti mester él magyar kormánykitüntetéssel, népművészet mestere díjjal , akiknek az időskori szociális ellátása és a hagyományok átadásában való segítségnyújtás részünkről nem megoldott – az alapítvány ezt is feladatának érzi megoldani, valamint a magyar-magyar kapcsolatok erősítését azáltal, hogy erdélyi néptáncegyütteseket Magyarországon, a magyarországiakat pedig Erdélyben jelenítenék meg.
Ezeken kívül folytatnák Bartók Béla, Kodály Zoltán és sok más gyűjtő tevékenységét, mivel annak ellenére, hogy a 21. század az analóg gyűjtések százada, nagyon sok, táncházzal is kapcsolatos gyűjtemény van még magánkézben, aminek a digitalizálása és az enyészettől való megmentése elengedhetetlen. Ezeket a felvételeket, hangszalagokat, hangfelvételeket, videókat „nyilván” nem Erdélyben fogják digitalizálni, hanem a budapesti központjukban, viszont a „hasznosítása értelemszerűen” Erdélyben történik.
A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának 100. ülésének margójára
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke arról számolt be a pénteki sajtótájékoztatón, hogy bár az ősszel nem tudták elindítani, a Sapientia EMTE tervei között szerepel a táncszak elindítása is, de ezt még nem sikerült időben akkreditáltatniuk, viszont abban bíznak, hogy ennek nem lesz különösebb akadálya a jövőben, ha az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Sapientia Alapítvány szimbiózisban együttműködik, „segítve és kiszolgálva” is egymást.
Kató Béla visszaemlékezésében számot adott 20 év egyetemi működéséről, amelynek során 15 ezer hallgató végzett, akik legtöbbje a Kárpát-medencében helyezkedett el szakemberként. A püspök szerint az egyetem fontos célkitűzése az értelmiség kinevelésének.
„Mióta beindult az egyetem, a hátterét a történelmi egyházak biztosítják, abban az értelemben, hogy garanciát jelent a közösség számára is, hiszen itt tisztességesen, becsületesen, tisztán kell menjenek az ügyek és a közösség visszajelzést kér, hogy milyen eredmények vannak, mi történik velünk” – mondta Kató Béla.
Hozzátette, a Sapientiának sikerült húsz év alatt a romániai egyetemek közül a 20. helyre feljönniea több mint száz romániai egyetem rangsorában, ami köszönhető az ott dolgozó tanárok és ott tanuló diákok erőfeszítéseinek is.
„19 év alatt, 100 ülésen a Kuratórium több mint 2.000 határozatot fogadott el. A magánegyetemi hálózat működtetésére az Alapítvány Kuratóriuma összesen 34,56 milliárd Forintot fordított, a két egyetem beruházásaira és fejlesztésére 13,64 milliárd Forintot.
Jelenleg a Sapientián, négy oktatási helyszínen, 30 alapképzési és 12 mesteri szakon összesen 2.246 hallgató tanul, az egyetemen 201 főállású és 153 társult oktató tanít. A 19 év alatt, 15 évfolyamon összesen 5.450 hallgató végzett alapképzést, ebből 5.182 szerzett oklevelet.
A nagyváradi PKE-n, 13 alapképzési és 6 magiszteri képzési szakon 797 hallgató tanul. Az egyetem 64 főállású oktatót foglalkoztat. Az oktatási intézmény létrejötte óta összesen 4.010 hallgató végzett alapképzést, ebből 3.208 szerzett oklevelet. Mesteri képzésben összesen 653 hallgató részesült, ebből 554 szerzett oklevelet” – áll a sajtótájékoztatón közzétett dokumentumban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!