|
Tíz év után újra női szerző kapta a Goncourt-díjat
[13:22; 3.1.2009]
A szenegáli apától származó, Berlinben élő francia Marie Ndiaye Trois femmes puissantes (Három erős nő) című regénye kapta hétfőn a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. A Goncourt-akadémia neves írókból álló zsűrije tíz év után ítélte ismét női szerzőnek a díjat, amellyel 1903 óta jutalmazzák az abban az évben megjelent, legjobb franciául írt prózai szépirodalmi művet.
Az írónő a történelem első színes bőrű Goncourt-díjasa. A Gallimard kiadó gondozásában megjelent díjnyertes mű Franciaországban és Szenegálban játszódik. A három részből álló könyv három, méltóságáért harcoló nő történetét dolgozza fel. Az első történetben egy 38 éves ügyvédnő, Norah, Párizsból Dakarba utazik, hogy találkozzon húsz éve nem látott és segítséget kérő apjával. A második rész egy afrikai nő, Fanta története, aki férjét követi Franciaországba, ahol a boldogtalanság vár rá. A harmadik történet egy a nyomor elől Európába menekülő fiatal szenegáli nő, Khady portréja.
A két éve családjával Berlinben élő, 42 éves írónő a franciaországi Pithiviers-ben szenegáli apától és francia anyától született, és egy párizsi külvárosban nőtt fel, ahol tanár anyja egyedül nevelte. Első regényét, a Quant au riche avenir (Ami a gazdag jövőt illeti) 1985-ben 18 évesen publikálta, és azóta több, mint húsz műve jelent meg. Magyarországon elsősorban A boszorkány című regényéről ismert.
A feminista és politikai elkötelezettségű Marie Ndiaye különös hangulatú írásaiban elsősorban női sorsokkal és az emberek közti bonyolult viszonyokkal foglalkozik. Rosi Carpe című regényéért 2001-ben elnyerte a Femina-díjat. (mti)
HIRDETÉS
2003. november 21.
Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
A temesvári hetilap sorra bemutatta a magyar miniszterelnököket. A mostani számban Horn Gyula következett, akiről a lap azt írta, hogy a forradalom alatt nemzetőr volt /!/, majd 1957-ben belépett az MSZMP-be. /Horn Gyula. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./A lap nem tud arról, hogy Horn Gyula 1956-ban karhatalmista, közismert néven pufajkás volt. Maga mondta a tévében: Pufajkás voltam, na és?
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
Nem emlékszem arra, hogy Franciaország és Románia között valaha is feszült lett volna a viszony - nyilatkozta nov. 21-én Párizsban Jacques Chirac francia államelnök. A bejelentésre a Chirac-Iliescu államelnöki találkozó végén került sor. A francia elnök nemcsak jónak, hanem egyenesen testvériesnek nevezte a két ország közötti viszonyt. Emlékezetes, amikor Románia és Bulgária Amerika iraki intervenciója mellett tört lándzsát, Chirac keresetlen szavakkal bírálta a döntést. Chirac akkor kijelentette: jobb lett volna hallgatnia Romániának, mert amúgy is kényes ügy az ország felzárkózása. /Felhőtlen francia-román viszony. Iliescut elkísérték az elnöki autóig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1969. november 21.
A bukaresti televízióban megindul a magyar adás. A magyar nyelvű TV-adás elindításáról - Fazekas János szerint - még 1968 augusztus végén döntött Ceauşescu, amikor a bevonulást követő napokban szükség volt a magyar kisebbség támogatására is. Az adás tényleges megkezdése azonban azért késett, mert a pártapparátus "fázott tőle", és minden eszközzel szabotálta azt. A magyar szerkesztőség vezetője kezdetben a bukaresti rádió magyar osztályának szerkesztőségi főtitkára, Molnár Vilhelm (aki románnak tartja magát, a fia sem tud magyarul). (Október elején Huszár Sándornak ajánlják fel a posztot, de ő nem fogadja el azt.) 1970 elején Bodor Pál veszi át a szerkesztőség vezetését.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1943. november 21.
Márton Áron püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a nagyenyedi r. kat. ifjúságnak. Kiemeli: "még soha nem volt úgy reá szorulva a szeretetre az emberiség, mint manapság, amikor a gyűlölködés vérözönnel önti el a földet s amikor a népek és egyesek elnyomása napirenden van.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]
|
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tudom, nehéz olyan előadásokat létrehozni, amelyek egyaránt megfeleljenek a szakmának és a szélesebb (...)
[lazarius, 2009 november 20 18:26]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tompa Gábor, miután elegáns csavarral igyekszik más témára (Három nővér)terelni a figyelmet, elsüt (...)
[lazarius, 2009 november 20 18:25]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
@Éva: kár volt lelőni a poént; egy pillanatig azt lehetett hinni, hogy van, aki foglalkozik az (...)
[Írisz, 2009 november 20 11:28]
A gazdasági helyzet súlyos, de nem fenyeget államcsőd - állítja Juhász Jácint
sajnos...:( (...)
[lory, 2009 november 19 17:24]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
(VI)Ha valaki politikai pályára adta a fejét (hmmm…vagy inkább lelkét) az legfőképp az (...)
[arnold, 2009 november 19 11:32]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
“(V)az ár majd sodor magával” alpolgármester és egy fiatal,politikai karrierjét minden (...)
[arnold, 2009 november 19 11:31]
Meddig bírod napfény nélkül?
|
2009. november 21. szombat, Olivér
RSS
