2018. november 20. keddJolán
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mágori Varga Béla emléke a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő képtárban

2010. május 31. 23:14, utolsó frissítés: 23:14

Háromszék méltatlanul háttérbe szorult nagy festőszülöttjére, az imecsfalvi számazású Mágori Varga Bélára emlékezik az a kiállítás, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő képtárában nyitnak meg június 3-án.

Varga Béla (a Mágori előnevet csak később használta) Imecsfalván született 1897. június 13-án, szülei is háromszékiek voltak, apja, Varga János kovásznai, anyja, Perdi Anna zabolai származású. A kézdivásárhelyi kantai gimnázium elvégzése után katonaként érte az első világháború vége, Magyarországon ragadt.

Szeged környékén az ott állomásozó francia csapatoknál jelentkezett az idegenlégióba, megjárta a Szahara forró katlanát, majd onnan megszökve visszakerült Magyarországra, ahol elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát. A főiskolai névsorok megerősítik a festő följegyzéseit, mely szerint hat éven át, 1922 és 1928 között végezte megszakítás nélkül tanulmányait.

Nevét mindvégig a rendkívüli hallgatók sorában tüntetik föl, ez a státus lehetővé tette számára is, hogy önfenntartó módon, alkalmi vagy tartósabb munkavállalással teremtse elő a költségeket. Vezető tanára, Rudnay Gyula a kezdetektől bízott tehetségében, sokat várt tőle.

Sorsa azonban messzire sodorta: Budapestről a múlt század ötvenes éveinek végén Rómába, Párizsba, majd Brazíliába vándorolt, ahol hosszú életének és munkásságának felét töltötte, és ott is halt meg 1998-ban 101 éves korában.

A művészeti lexikonok ugyan számon tartják a festő Mágori Varga Bélát, a szülőföldön azonban jószerint újra fel kell fedezni a festőt, pályájának szülőföldjéhez fűződő részét, értéktartó művészetét. Pályakezdésének háromszéki és csíki helyszínein maradtak meg korai, „európai” korszakának szerencsésen egyben tartott és talán legjellemzőbb művei.

A történelmi Háromszék élenjáró művészei között valamikor ott fénylett a festő Mágori Varga Béla neve is. Abban a csillagképben, amelynek legtávolabbi „bolygói” Barabás Miklós és Gyárfás Jenő voltak, az ő nemzedéke a szülőföldhöz ezer szállal kötődő Varga Nándor Lajossal, a csíki tájakon dolgozó Nagy Imrével mutat rokonságot, de olyan eszmetársa is volt, mint Aba-Novák Vilmos.

Bár a szentgyörgyi képtár mindössze három Mágori Varga-festménnyel rendelkezik, Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész közreműködésével csíkszeredai és budapesti műgyűjtőket vontak be az emlékkiállítás létrehozásába. Az ennek köszönhetően 36 képet felvonultató tárlaton nem csak Mágori Varga-alkotások kínálják magukat, hanem a művész kortársai is.

Ezzel az alkalommal a csíkszeredai Pallas kiadó gondozásában megjelenik Murádin Jenő Mágori-monográfiája is. A június 3-án nyíló tárlat június 27-én zárul, a rendezvényt június 4-én egy kerekasztal-beszélgetés is színesíti Székelyföld képzőművészeti élete: múlt és jelen címmel, amelyet több rangos művészettörténész is megtiszteli jelenlétével. (közlemény)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS