2020. február 25. keddGéza
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Rendkívüli állapot Pompejiben

2008. július 05. 11:16, utolsó frissítés: 11:16

Az olasz kormány pénteki ülésén úgy döntött, hogy egyéves időtartamra rendkívüli állapotot vezet be Pompejiben, a nemzetközi turizmus egyik kiemelt célpontját jelentő ókori romvárosban, amelynek romló állapota az utóbbi időben általános aggodalmat váltott ki.

A műemlékvédelemben szokatlannak számító intézkedésre Sandro Boni, a kulturális javak minisztere tett javaslatot. A miniszter szerint a gondatlanság és a régészeti emlékek mind rosszabb állapota már hosszabb ideje jellemző Pompejire.

A pénteki döntést követően, amelynek keretében külön támogatást nyújthatnak majd a munkálatokra, a kormány hamarosan rendkívüli biztost nevez ki a régészeti feltárások élére, ő felügyeli majd a térség rendjét, közbiztonságát és az ásatások adminisztrációját, bár a feltárások művészeti intendánsa, Pietro Guzzo a helyén marad.

Az utóbbi közleményben reagált a döntésre, azt hangsúlyozva, hogy olyan problémák tapasztalhatók Pompejiben, amelyeket a régészeti hatóság is többször felvetett: csökkent az őrök száma, mert nem léptek újak azok helyére, akik nyugdíjba mentek, és számos, az idegenforgalom és a munkálatok biztosításához szükséges szolgáltatás is akadozik.

A mai Nápoly közelében lévő ókori Pompeji városát Kr. u. 79-ben temette el a Vezúv kitörése, a hamu és a láva, egyedülálló módon megőrizve ugyanakkor az akkori állapotokat. Ma évente 2,5 millió ember keresi fel a 260 éve felfedezett és azóta folyamatos ásatásokkal feltárt romvárost, amely a Világörökség része.

Az utóbbi években mind a szakértők, mind a vendégek, mind az olasz lapok riadtan konstatálták, hogy a régészeti emlékeket elhanyagolják, a restaurálások késnek, a romokon gyomok nőnek, az ókori falakat vandálok graffitikkel borítják, a turistaforgalom szemete önti el az ókori emlékeket. Az 1500 feltárt épület közül igen sokat már régóta lezártak a látogatók elől, a freskók állaga romlik, sok olyan restaurálás, amely még 1978-ben kezdődött, máig sem fejeződött be.

A milánói Corriere della Serának nyilatkozva Antonio Irlando tartományi tanácsos, aki művészeti örökséget felügyeli, elmondta, hogy a karbantartás elmaradása következtében évente legalább 150 négyzetméternyi antik freskó és faldísz megy tönkre, és legalább 3000 ókori kőemlék porlik szét.

Az annakidején 66 hektáron elterülő város mintegy kétharmadát tárták fel az elmúlt 260 évben. Pompejinek utolsó napjaiban 13 ezer lakója volt, s csak egy részük tudott elmenekülni a szörnyű vulkánkitörés, a Vezúv hamuja, a kráteréből a városra zúduló forró, mérgező gázok és láva elől.

A katasztrófáról részletes, irodalmi értékű leírás maradt az utókorra ifjabb Plinius tollából, aki Tacitus történetírónak szóló levelében részletesen megírta, hogyan zajlott le a dráma, amelyben életét vesztette nagybátyja, idősebb Plinius szenátor is. A szenátor a közelben állomásozó római flottaegység parancsnokaként embereivel partra szállt hajójáról, hogy segítsen a menekülőknek. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS