Nem teszik le a gyulai Șaguna-szobor alapkövét
2008. október 18. 10:21, utolsó frissítés: 10:21
A gyulai ortodox püspökség és a gyulai román főkonzul arról értesítette a város polgármesterét, Perjési Klárát, hogy a tervekkel ellentétben mégsem tartják meg Andrei Șaguna nagyszebeni ortodox püspök szobrának alapkőletételét vasárnap. Perjési Klára, a település elöljárója elmondta: az értesítés szerint a magyar és a román kormány megállapodott meg ebben.
Nem biztos, hogy ma is hazaárulónak tartunk valakit, csak azért, mert 1848-49-ben annak nevezték, hiszen azóta az egész korszak megítélése sokban megváltozott - mondta Csorba László történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese az MTI-nek pénteken.
A hírügynökség azzal kapcsolatban kereste meg a történészt, hogy a Békés Megyei Hírlap pénteki számában azt írta: közös magyar-román kormánydöntés révén Gyulán kap szobrot a több pozitív ügyet is zászlajára tűző, ám magyarbarátnak nem nevezhető Andrei Șaguna. A nagyszebeni ortodox püspök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarország elleni fegyveres felkelésre buzdított.
A lap szerint Kossuth Lajos közönséges hazaárulónak nevezte a főpapot, aki csatlakozott a szerbek magyarellenes mozgalmához, és részt vett mindazon politikai tevékenységekben, melyek a magyar érdekek ellen irányultak.
Csorba László ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, az 1848-49-ben történtek óta 150 év telt el, és ma már természetesen nem mindent látunk ugyanúgy, ahogyan az adott pillanat szereplői megélték. Különösen vigyázni kell az olyan súlyos erkölcsi minősítésekkel, mint amilyen az "áruló" vagy a "hazaáruló" kijelentés - tette hozzá.
Rámutatott, ma általános történészi megítélés, hogy a magyar politikusi réteg 1848-49-ben nem mindig döntött helyesen a nemzetiségi kérdésben. A magyar nacionalizmus kétarcú jelenség volt: egyfelől hozzájárult a magyarság anyagi és szellemi fejlődéséhez, gazdagodásához, ugyanakkor - főképp a régi, nemesi múltszemlélet hatására - azt is eredményezte, hogy a magyarok sokszor nem tekintették magukkal egyenrangúaknak a nemzetiségeket.
Elmondta: amikor az erdélyi románság vezetői nem a magyarokkal, hanem a bécsi udvarral fogtak össze nemzeti törekvéseik megvalósításáért, akkor a magyarok önvédelemből és a császáriakkal való együttműködés miatt minősítették hazaárulóknak a román politikusokat: ez történt Șaguna püspökkel is.
Ma az erdélyi román felkelést inkább úgy ítéljük meg Csorba László szerint, hogy máshogyan képzelték el Magyarországot, mint magyar kortársaik: több nemzet közös hazájaként gondoltak a jövő magyar államára. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!