|
Maffiás filmkönyv nyerte el a Frankfurti Könyvvásár filmdíját
[11:30; 18.10.2008]
Az olasz Roberto Saviano, a Gomorra című leleplező maffiakönyv szerzője - egyben a könyvből készült film forgatókönyvírója - megkapta a legjobb külföldi irodalmi filmadaptációért járó díjat a frankfurti könyvvásáron.
A szerző péntek este személyesen veszi át a kitüntetést Frankfurtban, a laudációt Volker Schlöndorff tartja majd - jelentették be a szervezők. Az olasz filmgyártást idén a Matteo Garrone rendezte Gomorra képviseli a legjobb külföldi film Oscar-díjáért folyó küzdelemben.
A 29 éves Saviano 2006-ban megjelent kötete már egymillió feletti példányszámban kelt el, és több mint 30 nyelvre fordították le. A nápolyi szervezett alvilágot, a camorrát leleplező munkájával a fiatal újságíró annyira feldühítette a maffiát, hogy a halálos fenyegetések miatt két éve rejtekhelyen, 24 órás rendőrségi védőőrizetben kell élnie. Saviano a héten jelentette be, hogy kész elhagyni hazáját, mert a világtól elzárva képtelen normális életet élni és dolgozni.
"Saviano szörnyű veszélyben van, nagyobban mint én" - állította pénteken Salman Rushdie indiai származású író, akinek tíz éven át kellett rejtőznie, miután 1989-ben Khomeini ajatollah iráni vallási vezető halálos fatvát mondott ki rá.
Rushdie legújabb könyve ( The Enchantes of Florence) bemutatása miatt Párizsban tartózkodik, és ott beszélt a kollégájára leselkedő veszélyről - jelentette az ANSA olasz hírügynökség. A Nobel-díjas író elárulta, hogy áprilisban New Yorkban találkozott Savianóval. Ám - mint mondta - az FBI szerint ott sem volt biztonságban az olasz író, mert a camorrának odáig is elér a keze.
Rushdie szerint kollégájának "kétségtelenül el kell hagynia Olaszországot, ám nagyon körültekintően kell kiválasztania" az országot, ahol letelepszik. Az olasz kormány arra bíztatta az írót, hogy maradjon otthon, hiszen sokak szemében ő lett a maffiaellenes harc szimbóluma - emlékeztetett az ANSA internetes portálja. (mti)
HIRDETÉS
2003. november 21.
Nov. 19-én Temesváron, a Libris Könyvesboltban dr. Albert Ferenc egyetemi tanár bemutatta Bodó Barna politológus, egyetemi tanár Talpalatnyi régiónk /Komp-Press (Korunk Baráti Társasága) Kiadó, Kolozsvár/ című új könyvét. /Jantó-Petneházy István: Talpalatnyi régiónk. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./ A szerkesztő által Politológiai esszék alcímmel ellátott munka azoknak szól, akiket foglalkoztat a szórvány (szórványosítás) kérdése, a "bánsági szellemiség", a tolerancia, identitás, régió és regionalizmus, etnikum kérdése. /P. L. Zs.: Bemutatták Bodó Barna új kötetét. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21/
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
A temesvári hetilap sorra bemutatta a magyar miniszterelnököket. A mostani számban Horn Gyula következett, akiről a lap azt írta, hogy a forradalom alatt nemzetőr volt /!/, majd 1957-ben belépett az MSZMP-be. /Horn Gyula. = Heti Új Szó (Temesvár), nov. 21./A lap nem tud arról, hogy Horn Gyula 1956-ban karhatalmista, közismert néven pufajkás volt. Maga mondta a tévében: Pufajkás voltam, na és?
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
2003. november 21.
Nem emlékszem arra, hogy Franciaország és Románia között valaha is feszült lett volna a viszony - nyilatkozta nov. 21-én Párizsban Jacques Chirac francia államelnök. A bejelentésre a Chirac-Iliescu államelnöki találkozó végén került sor. A francia elnök nemcsak jónak, hanem egyenesen testvériesnek nevezte a két ország közötti viszonyt. Emlékezetes, amikor Románia és Bulgária Amerika iraki intervenciója mellett tört lándzsát, Chirac keresetlen szavakkal bírálta a döntést. Chirac akkor kijelentette: jobb lett volna hallgatnia Romániának, mert amúgy is kényes ügy az ország felzárkózása. /Felhőtlen francia-román viszony. Iliescut elkísérték az elnöki autóig. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]
1969. november 21.
Budapesten meghal Hegedűs Nándor (Nagyvárad, 1884. szept. 29.), lapszerkesztő, publicista, irodalomtörténész. A két világháború közt aktív kisebbségpolitikus, az Országos Magyar Párt Bihar megyei alelnöke, több alkalommal parlamenti képviselő, a Magyar Kisebbség állandó munkatársa, publicisztikai írásai több kötetben jelentek meg. A világháború után Budapesten marad és Ady Endre nagyváradi éveit kutatja, két monográfiát ír erről.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]
1943. november 21.
Márton Áron püspök szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a nagyenyedi r. kat. ifjúságnak. Kiemeli: "még soha nem volt úgy reá szorulva a szeretetre az emberiség, mint manapság, amikor a gyűlölködés vérözönnel önti el a földet s amikor a népek és egyesek elnyomása napirenden van.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]
|

IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tudom, nehéz olyan előadásokat létrehozni, amelyek egyaránt megfeleljenek a szakmának és a szélesebb (...) [lazarius, 2009 november 20 18:26]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
Tompa Gábor, miután elegáns csavarral igyekszik más témára (Három nővér)terelni a figyelmet, elsüt (...) [lazarius, 2009 november 20 18:25]
IKERELŐADÁS VAGY ÁTVERÉS?
@Éva: kár volt lelőni a poént; egy pillanatig azt lehetett hinni, hogy van, aki foglalkozik az (...) [Írisz, 2009 november 20 11:28]
A gazdasági helyzet súlyos, de nem fenyeget államcsőd - állítja Juhász Jácint
sajnos...:( (...) [lory, 2009 november 19 17:24]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
(VI)Ha valaki politikai pályára adta a fejét (hmmm…vagy inkább lelkét) az legfőképp az (...) [arnold, 2009 november 19 11:32]
Murok-díjat kap László Attila, amiért semmibe veszi választói akaratát
“(V)az ár majd sodor magával” alpolgármester és egy fiatal,politikai karrierjét minden (...) [arnold, 2009 november 19 11:31]

Meddig bírod napfény nélkül?
|