2018. szeptember 25. keddEufrozina, Kende
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kolozsvári emlékkiállítás történetéről jelentek meg könyvek

2012. augusztus 18. 10:46, utolsó frissítés: 10:46

A kolozsvári emlékállítás múltjáról írt könyvet és egy másik, a kolozsvári emléktáblákat, emlékhelyeket leltárba vevő kötetet mutattak be a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken.

Jakab Albert Zsolt, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a kolozsvári emlékállításról írt és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megvédett doktori disszertációját írta át és adatta ki könyvek formájában.

Az Ez a kő tétetett… Az emlékezet helyei Kolozsváron (1440-2012) című kötetben 768 kolozsvári emléktábla, emlékhely leírása, fényképe szerepel. A legrégebbi felirat 1440-ből származik, és a kolozsmonostori plébániatemplom napóráján emlékeztet Antonius apátra; a legújabbat Sinor Denis Kelet-kutatónak állították 2012 júniusában.

Az adattár a történeti, a városban már nem fellelhető anyagot is felöleli. Megmutatja, hogy a kolozsvári társadalom milyennek látta és hogyan használta a múltját, hogyan fogta fel és örökítette meg a múló időt, azaz milyen helyei vannak az emlékezetnek.

Amint a szerző elmondta, a kötet a történészeknek, művészettörténészeknek, antropológusoknak helytörténeti forrásként hasznosítható, ugyanakkor olvasmányként is szolgálhat a város múltjával ismerkedni vágyók számára. Megemlítette, hogy csak a kolozsvári Bethlen Bástya, amelyben a könyvbemutatót tartották, hét emléktáblával, emlékhellyel szerepel a kötetben.

Az Emlékállítás és emlékezési gyakorlat - A kulturális emlékezet reprezentációi Kolozsváron című könyv Jakab Albert Zsolt tanulmányát, a témával kapcsolatos megállapításait tartalmazza.

A munkát méltató Keszeg Vilmos néprajzkutató az elvégzett munka szakszerűségét hangsúlyozta. Mint elmondta, a könyvből kibontakozik, hogy "Kolozsváron hogyan statuálódik és alakul szociális cselekvéssé az emlékezés, milyen tartalmak megörökítésére és elevenen tartására vállalkozik a társadalom, s az ezt irányító társadalmi elit". Keszeg Vilmos szerint a kötetekből az is kibontakozik, hogy Kolozsváron hogyan alakul ki az emlékezés (óhatatlanul) ünnepélyes beszédmódja. Mindkét kötetet a Kriza János Néprajzi Társaság és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adta ki. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS