2019. január 18. péntekPiroska
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Index: antiszemita Munkácsy-kép kerülhetett elő

2013. március 04. 12:26, utolsó frissítés: 17:48

Vélhetően új Munkácsy-képre bukkantak, amely ha valósnak bizonyul, akár át kell értelmezni az egyik legikonikusabb magyar festő életművét - derül ki az Index riportjából. A teljes titokzatosságba burkolózó, vélhetőleg nem magyar tulajdonos birtokában levő, Vérvád című festmény ugyanis nyíltan antiszemita, korának egyik legelterjedtebb babonáját, zsidó közösségek által űzött rituális gyikossságot ábrázol.

>>Munkácsy Mihály meztelen nőt ölő zsidókat festett? Az Index.hu cikke>>

Az Index.hu kérdésére válaszoló Végvári Zsófia szakértő azt mondta, "a kép témája és a feltételezett keletkezési idő egybeesik a tiszaeszlári vérvád 1883-as dátumával". 20. századi sajtócikkek ugyancsak említenek egy Munkácsynak tulajdonított, azonos című festményt; ennek létét a festő özvegye cáfolta.

A Munkácsynak tulajdonított festmény.
<br />
<i>Fotó: Index</i>A Munkácsynak tulajdonított festmény.
Fotó: Index


A festményt két éve vizsgálják amerikai és magyar szakértők. A festékanalízis kimutatta, hogy a kép 1882 és 1887 között készült; az infravörös vizsgálat során a jobb alsó sarokban egy M betűt, mellette pedig egy horgonyformát találtak, amelyet a cár jelképeként magyaráztak.

A szakértők a közvetett bizonyítékok alapján úgy gondolják, a festmény nagy valószínűséggel Munkácsy Mihály műve. Az Index által megszólaltatott Molnos Péter művészettörténész azonban úgy véli, a mű stílusjegyei inkább az akadémizmus, mint irányzat jellemzői, és nem kizárólag Munkácsyé, így inkább egy kevéssé ismert, de tehetséges orosz festőnek tulajdonítaná. (index)

Frissítés: "A képnek semmi köze Munkácsyhoz" - nyilatkozta az MTI-nek Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa. A művészettörténész szerint a fotók alapján is teljes biztonsággal megállapítható, hogy ez nem Munkácsy festői stílusa.

A Vérvád nem úgy néz ki, mint egy Munkácsy-kép, és szellemiségében is teljesen idegen tőle, ahogy a kor más ismert magyar festőitől is, így feltehetően külföldi művész alkotása - valószínűsíti a Nemzeti Galéria munkatársa.

"Nem tudom elképzelni, hogy ennyire közvetlenül, propagandisztikusan negatív sugalmazású képek készültek volna Magyarországon" - jegyezte meg, hozzátéve: a vérvád körüli hisztériára már az 1880-as években sem volt fogékony a műveltebb közönség, és komoly művészek sem foglalkoztak a témával, "főleg nem Munkácsy, aki Párizsban élt". (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS