2017. október 21. szombatOrsolya
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Premier Sepsiszentgyörgyön: offline HungaRomagyarázatok a Tein falain

2013. május 11. 11:49, utolsó frissítés: 12:19

Kéthónapos sikerprojekt a HungaRomânisme (HungaRomagyarázatok), amelynek első „offline” bemutatkozása Sepsiszentgyörgyön, a Tein kávézóban volt. A szó szerint fordított román vagy magyar kifejezéseket mulatságos rajzokon bemutató projektet a Facebookon eddig közel 3400-an követik, május 10-étől pedig a Tein falain végigböngészve is röhöghetünk a „sare curgătoare” (folyosó) vagy „pâine cu blană” (bundás kenyér) vicces vizualizációin.

Sugár Teodor Dávid ötletgazda a kiállítás megnyitóján elmondta, a projekt a kölcsönös megértés vágyából keletkezett, gyakorlati célja az is, hogy az emberek megértsék egymást, és a románok is megismerjenek hasznos magyar kifejezéseket. Alexandra Damian, a másik értelmi szerző felidézte, egy szovátai átutazás alkalmával spontán született az ötlet egy „fluturi tropicale” felirat apropóján, a "lepkefing" (pârţul de fluture) volt az egyik első kifejezés a gyűjteményben. „A humor hozza közel az embereket egymáshoz” – vallja a két fiatal.

Megköszönték a Sepsiszentgyörgy – Székelyföld Kulturális Főváros projektnek, hogy felkarolta a kezdeményezést, ugyanakkor a közönség egyik román résztvevőjének javaslatára, miszerint nemcsak Erdélyben, hanem Moldvában, Olténiában, színromán vidékeken is be kellene mutatni a kiállítást, közölték, ők nyitottak minden meghívásra. Egy kolozsvári és bukaresti kiállítás már szóbajött, de még tervezési szakaszban van.

A Teinbe alig lehetett bejutni, akkora tömeg volt kíváncsi a HungaRomagyarázatokra


A megnyitó meghívottja Lucian Mîndruţă médiaszemélyiség, „tiszteletbeli székely” volt, aki elmondta, ő is vegyes családból érkezik, „én férfi vagyok, feleségem nő, azelőtt szabad voltam – és többségben” – jelentette ki a közönség nagy derültségére.

Fel kellett adnia a szuverenitását, és tárgyalásos módszerekhez kellett folyamodnia – ám amikor több szabadságjogot kért, ennek az volt a feltétele, hogy a feleségének is több jusson. Mi, románok, az európai trendhez igazodva szabadságjogokat kérünk, de nem vagyunk biztosak abban, hogy a magyaroknak is adnánk – ez a dilemmája a román-magyar kapcsolatoknak – véli Lucian Mîndruţă.

Sugár Teodor Dávid, Alexandra Damian, Lucian Mandruta és George Rosu, az egyik grafikus

Felidézte, színromán közegből érkezve akkor csodálkozott rá Erdély sokféleségére, amikor egy tengerentúli ismerősét kellett körbekalauzolnia. „Az én Erdélyemben olyan dolgokat mutattam az amerikainak, amit nem mi, hanem mások építettek – ez evidens módon gondolkodásra készteti az embert, és lehetőséget kaptam arra, hogy egy idegen szemével felfedezzem Erdély diverzitását” – mondta.

Nem hiszem, hogy az én románjaim attól lennének boldogok, hogy elvesznek mások szabadságából – szögezte le. A román-magyar ellentét a meg nem értésből fakad; Mîndruţă szerint az ország gazdagabb lenne, ha a románok megértenék és elismernék a kisebbségek, köztük a magyarok kulturális értékeit, megvalósításait, lefordítanák a magyar írók műveit és olvasnák.

A tévés személyiség ekkor a közönséget tesztelte: „Szeretitek a románokat?” - hangzott a kérdése. 5 másodpercet számolt az első igenig. „A mi generációnk missziója, hogy egyre kevesebb másodperc teljen el az első igen előtt” – jelentette ki. Végül kifejtette, hogy a rovásírás exotikus, vonzó, „minket is meg kellene tanítanotok”, hiszen vannak az újra fogékony, kíváncsi román emberek, akik nyitottan közelednek a székely-magyar kultúrához; ugyanakkor elnézést kért azok nevében, akik – mivel nem ismerik – nem szeretik a magyarokat. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS