• Megosztás:
  •  Multikult RSS
  •  Elküldöm e-mailben
  •  Kinyomtatom
  • Utolsó frissítés: 13:56 GMT +2, 2013. november 11.

Tizedjére is megszervezi az Ördögtérgye a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozót
[13:56; 11.11.2013]


HIRDETÉS



Az Ördögtérgye Néptáncegyüttes idén is megszervezi a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozóra. A tizedik, jubileumi rendezvényre 2013. november 29 - 30.-án kerül sor a kolozsvári Diákművelődési Házban és a Kolozsvári Magyar Operában.

Pénteken, november 29-én este 19 órától a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes A tékozló fiú című sorsjátékát tekintheti meg a közönség a Kolozsvári Diákművelődési Ház színpadán.

Szombaton, november 30.-án reggel 10-től a Háromszék Táncegyüttes a Csipkerózsika című zenés-táncos mesejátékát mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera nagyszínpadán, nemcsak gyerekeknek. Az előadást kézműves foglalkozás követi az opera előterében. A foglalkozás alatt gyermektáncház lesz Both József és Both Zsuzsa vezetésével.

A jubileumi ünnepi műsor jegyében olyan idős falusi táncosokat is meghívtak, akiktől a csapat korábban sokat tanulhatott. A 19 órától kezdődő gálaelőadáson mellettük fellépnek a környékbeli néptáncegyüttesek is, így a kolozsvári Szarkaláb, Zurboló és Bogáncs, a szamosújvári Kaláka, a szegedi Cuháré és Délikert Möndörgő, a kosteleki Szellő és a házigazda Ördögtérgye, kiteljesítve az Erdély különböző vidékeinek táncos és zenei kultúrájáról alkotott képet.
Előadás után reggelig tartó táncház kezdődik a Heltai Gáspár Alapítvány székhelyén. (közlemény)



HIRDETÉS





Adatbank

szeptember 18
Udvardy FrigyesVincze GáborBalogh Béni


2006. szeptember 18.

Szeptember 16-án Szilágypaniton holland segítséggel felavatták a Református Oktatási Központot. A korszerű audiovizuális rendszerrel, többek között színes televíziókészülékkel, videótárral és számítógépteremmel ellátott oktatási intézményt több évig építették. A diákok már két évvel ezelőtt beköltöztek a félkész épületbe, a hivatalos átadás most történt. Az ünnepi istentiszteleten el-elcsuklott Szilágyi Zoltán helyi lelkész hangja, amikor az iskola építésének történetét részletezte. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetnek köszönhető a holland testvériskolai kapcsolat. A rendezvényen jelen volt Tőkés László püspök is. A helyi a fiatal lelkész köszönte meg a támogatók képviseletében megjelent Vajna Zoltánnak és Entz Gézának, az Apáczai Közalapítvány és a Pro Professione Alapítvány képviselőinek az iskola felépítéséhez nyújtott támogatást. Az alsó szinten van az óvoda, ahol két magyar csoportban 33 kisgyerek tanul, a román csoportban 11 gyermek. A középső szinten tanul a 43 magyar kisdiák, a felső szinten pedig 42 kisdiák. A diósadi iskolával közösen sikerült önálló jogi személyiséget szerezni, ezzel elkerülték, hogy a községközpontban működő román tannyelvű iskola fennhatósága alá kerüljenek. Az iskola könyvtára és a videotára a Duna Televízió adománya. /Józsa László: Református oktatási központot avattak Szilágypaniton. Ahol az akarat hittel párosul, ott minden lehetséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. szeptember 18.

Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. szeptember 18.

Idén kilencedik alkalommal szervezték meg Kovásznán a városnapokat. A háromnapos rendezvény alatt számos szórakoztató műsorban válogathatott a nagyszámú közönség. A város lakói emléket állítottak Ignácz Rózsa (1909-1979) író, színész és műfordítónak, illetve Gazdáné Olosz Ella (1937-1993) textilművésznek. Ignácz Rózsának a központi parkban állítottak mellszobrot, Gazdáné Olosz Ellának pedig azon a házon állítottak domborműves plakettet, amelyben élt és dolgozott. Mindkét emlékmű a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály szobrászművész alkotása. Ugyancsak a városnapok keretében felavatták a központi park híres borvízforrását, melyre a városból elszármazott, Párizsban élő Gocz (Gozin) Elvira adta a pénzt. A kutat a csengeri Far­kas Miklós építész (Ma­ko­vecz Imre tanítványa) tervezte, és a kovásznai Becsek Sándor csapata kivitelezte. /(Bodor): Szobor- és emléktábla-avatás (Kovásznai napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

1948. szeptember 18.

Megjelenik a 243. sz. rendelet az elismert felekezetek püspökségeinek számáról és a főpapok kinevezéséről. Mivel az augusztus 4-i törvény szerint legalább 750 ezer hívővel kell rendelkezzen egy-egy püspökség, a 17-én kelt rendeletben a római katolikus egyháznak csak két egyházmegyéjét: a gyulafehérvári püspökségét és a bukaresti érsekséget ismerik el (jóllehet ez utóbbi híveinek száma alig haladja meg a százezret). Bár a kolozsvári református egyházkerület lélekszáma sem éri el a fenti küszöböt, azt mégis elismerik püspökségnek, a nagyváradi azonban csak szuperintendenciaként ismerik el. "Nyugdíjazzák" Scheffler János szatmári, és Pacha Ágoston temesvári római katolikus püspököket, Alexandru Cisar bukaresti katolikus érseket valamint 3 görög-katolikus püspököt. Ettől kezdve az egész országban 3 - a kommunista hatalom által elismert - katolikus főpásztor marad szolgálatban: Márton Áron gyulafehérvári, Anton Durcovici jászvásári latin-, és Iuliu Hossu kolozsvári görög-katolikus püspökök. - 1948. december 12.
[Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]

1940. szeptember 18.

A magyar kormány ülésén Teleki Pál miniszterelnök elmondja, hogy a bécsi döntés óta eltelt időszakban mintegy 12-15 ezer dél-erdélyi menekült érkezett az országba. A további menekülés Dél-Erdély "teljes kiürítésének" a veszélyét is magában hordozhatja, ezért a kormány úgy dönt, hogy a menekülteket ezentúl semmiféle állásban, még ideiglenes jelleggel sem szabad alkalmazni. Sok esetben azonban tovább folytatódik a menekültek vagy áthelyezettek átvétele, így a MÁV-nál és a Postánál is.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]





SZAVAZÓGÉP

Melyik sorozat új évadát várod?

Modern Family 28
Elementary 5
Bones 16
Grey's Anatomy 35
The Vampire Diaries 12
The Good Wife 23
Arrow 14
Downton Abbey 29
The Walking Dead 24
Homeland 32
Mást 137
Nem nézek sorozatokat 178

KORÁBBI SZAVAZÓGÉPEK



24 óra hírei 24 óra cikkei
HIRDETÉS