A műkereskedelem és a műgyűjtés-történet kulisszáiról beszélgetnek a Szent György Napokon
2015. április 28. 14:33, utolsó frissítés: 2015. április 29. 11:02
A 24. Szent György Napok kulturális rendezvénysorozatának keretében A cápa esete a tőzsdeügynökkel címmel szerveznek közönségtalálkozót Martos Gábor magyarországi művészeti íróval április 30-án, csütörtökön, 18 órakor, könyvtárunk Gábor Áron Termében.
A rendezvény keretében beszélgetés lesz a műkereskedelem és a műgyűjtés-történet kulisszáiról, a szerző Műkereskedelem – Egy cápa ára (2013) és A tőzsdeügynök képei – Egy ismeretlen magyar műgyűjtő és kollekciójának története (2014) című könyveinek bemutatásával egybekötve.
Beszélgetőtársak: Damokos Csaba grafikus, a romániai képzőművész-szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
A meghívott, a budapesti MúzeumCafé folyóirat főszerakesztője tizenöt éve foglalkozik intenzíven a műkereskedelem elméleti kérdéseivel, több száz cikket írt a témakörben, és 2011-ben Magyarországon elsőként doktorált ebből. Könyvei lebilincselő stílusban kalauzolják az olvasót egy izgalmas, sokak előtt rejtve maradó (inter)kulturális területen.
A Műkereskedelem – Egy cápa ára kulcsszavai: művészek, műkereskedők és műgyűjtők, galériák, árverések és hírverések, és pénzek – nagyon nagy pénzek. Dióhéjban így lehetne meghatározni a műkereskedelmet. Erről szól a könyv, amelyből nemcsak a nagyvilág műkereskedelmét, hanem a magyart is megismerhetjük.
A tőzsdeügynök képei egy mindeddig gyakorlatilag ismeretlen, a két világháború között létrejött magyar polgári magángyűjtemény leírása, annak – és tulajdonosának – a háború alatti-utáni sorsát, illetve az abból megmaradt, részben külföldet is megjárt, majd ismét hazakerült műveket mutatja be. A kereken harminc, egy kivételével a klasszikus modern magyar festészet legjelesebb alkotói – Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Vaszary János, Derkovits Gyula, Czóbel Béla, Koszta József, Mattyasovszky-Zsolnai László és mások – által készített művek egy kisebb hányada ugyan korábban is ismert volt a művészettörténészek előtt, ám nagyobb részük ebben a kötetben kerül először nyilvánosságra. A gyűjtemény háború alatti, illetve utáni története pedig igencsak jól dokumentált. (hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!