Herta Müller kapta az irodalmi Nobel-díjat
F. N. 2009. október 08. 17:00, utolsó frissítés: 2009. október 09. 11:40A Temes megyében született írónő az mondta: megbolondulna, ha a mai Romániában kellene élnie.
Herta Müller Romániában született sváb író, költő és esszéíró kapta a 2009-es irodalmi Nobel díjat, amelyet ma délben ítélt oda a svéd akadémiai bizottság. “A költészet koncentrációjával és a próza egyenességével írja le az otthontalanság látképét” - fogalmaz a bizottság indoklása a Németországban élő írónőről. Herta Müller az első romániai származású alkotó, akit irodalmi Nobel-díjra jelöltek.
Az írónő 1953-ban született a Temes megyei Niczkyfalván. Édesapja a második világháború alatt a Waffen SS szolgálatában állt, édesanyját 1945-ben munkatáborba deportálták a mai Ukrajna területére. Atemschaukel című, idén megjelent könyvében Müller
a Szovjetúnióba deportált romániai németek sorsát írja le.
Az Atemschaukel című kötetből olvasott fel Herta Müller múlt hétvégén Nagyszebenben, az Oskar Pastior Nemzetközi Költészeti Fesztiválon. A könyv a fesztivál névadójával való beszélgetések nyomán született: Pastior 1945 és 1949 között élt szovjet lágerben. A szebeni író 1968-ban egy utazás alkalmával kinnmaradt külföldön, haláláig Berlinben élt. 2006-ban hunyt el – így Müller egyedül írta meg a könyvet.
Herta Müller román és német irodalmat tanult a temesvári egyetemen, és a bánáti akciócsoport: fiatal, németül beszélő, diktatúraellenes szerzők körének tagja volt. Fordítói állását egy gépgyárban, 1979-ben azért veszítette el, mert nem volt hajlandó beállni besúgónak. Első novellakötete német nyelven, cenzúrázott változatban jelent meg Romániában 1982-ben Niederungen címen.
Két évvel később Müller Németországban jelentette meg a cenzúrázatlan verziót, Drückender Tango című kötete ugyanakkor Romániában jelent meg. Mindkét könyvében az írónő egy kis sváb falu életét írja le, mint korrupt, elnyomó és a toleranciát nélkülöző közeget.
A romániai kritikusokat felháborította az, hogy Müller lerombolta a romániai német falu idillikus képét. Mivel a frankfurti könyvfesztiválon az írónő nyíltan bírálta a romániai diktatúrát, megtiltották, hogy Romániában publikáljon, a Szekuritáté pedig folyamatosan zaklatta, így 1987-ben férjével, Richard Wagner íróval Németországba emigráltak.
Der Fuchs war damals schon der Jäger (1992) című könyvének főszereplője egy tanár, akit megfélemlít a Szekuritáté – rajta keresztül
a félelem irányította társadalom tagjainak belső széthullását
írja le. Ez Herta Müller egyetlen regénye, amely magyarul is megjelent, Lendvay Katalin fordításában, A rókák csapdába esnek címmel.
Herztier (1994, The Land of Green Plums) című regényében párhuzamot von a narrátor elnyomásban telt gyermekkora és az országra nehezedő elnyomás között. Heute wär ich mir lieber nicht begegnet (1997, The Appointment) című regénye szintén a stagnáló diktatúrában zajló mindennapi életet írja le. Herta Müller jelenleg Berlinben él, számos egyetemen tanított, a Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. Regényeit többek között angol, francia és spanyol nyelvre is lefordították.
“A legmeghatározóbb élmény számomra az volt, hogy a romániai diktatúrában éltem. Önmagában az, hogy Németországban élek, több száz kilométerre, nem törli ki az emlékeimet. Magammal hoztam a múltamat, és tudom azt is, hogy a diktatúrák témája a mai Németországban is aktuális” - idézte a Radio România Internațional az írónőt.
“Hogyha nem mentem volna el, nem bírtam volna ki Romániában – mondta Müller az Evenimentul Zilei-nek. – Csak hogyha a romániai valósággal való mindennapi érintkezést veszem számba, rájövök, hogy még egyszer megbolondulnék, ha a mai Romániában kellene élnem. Az összes fontos helyen ugyanazok az emberek ülnek, ugyanazzal a mentalitással. Gyakorlatilag nem változott semmi.”
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
