2020. szeptember 28. hétfőVencel
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Asterix és Obelix ötven évesek – de nem öregednek ki

Fülöp Noémi 2009. október 29. 09:32, utolsó frissítés: 2009. október 30. 11:35

A kicsi, pattogós és a nagy, lomha gall, akik mindig túljárnak a rómaiak eszén, lassan kulturális ikonná válnak.



Kis termetű, nyápic antihős, aki a mai energiaitalok elődéből nyeri emberfeletti erejét: Asterix és nagyranőtt haverja, Obelix egy szerencsés véletlen folytán lettek főszereplők egy képregényben, amely kereken ötven évvel ezelőtt, 1959 október 29-én jelent meg. Egy párizsi szociális lakásban Albert Uderzo rajzoló és René Goscinny szövegíró egy mellékszereplőt tervezgettek készülő képregényükhöz.


Uderzo izmos hősként képzelte el Asterixet, míg Goscinny mai alakjában látta maga előtt a gall vitézt. A rajzoló azonban ragaszkodott hozzá, hogy az apró, de éles eszű Asterixnek legyen egy nagydarab, lassú társa is – így született meg Obelix.

Nemsokára azonban kiderült, hogy az illető képregény ötletén egy másik író is dolgozik – így lett Asterixből főszereplő.



A történet magva néhány perc alatt megvolt,

a figura megrajzolása mindössze negyedórát vett igénybe. Az első képregény a Pilote című folyóiratban jelent meg, önálló kötetben csupán 1961-ben adták ki a gallok kalandjait Asterix, a gall címmel.

Időszámításunk előtt 50-ben járunk, egész Galliát elfoglalták a rómaiak... Egész Galliát? - így kezdődik Asterix, a gall minden kalandja. A római hódításnak ellenálló falucskára eleinte alig hatezren voltak kíváncsiak, néhány évvel később, 1967-ben viszont már több mint egymillió példányt adtak el az Asterix és a normannok című kiadásból. Ötven év alatt pedig 330 millió Asterix és Obelix-képregény kelt el világszerte.

1977-ben Goscinny elhunyt, a történeteket attól fogva Uderzo írta, mígnem nyolcvanéves kora után a vele együtt dolgozó rajzolók kezébe adta a gallok sorsát. A képregényt több mint száz nyelvre lefordították, többek között hindire, afrikaira, vietnámira és ógörögre is. A 33 kötet mellé idén egy születésnapi, Asterix és Obelix születésnapja: az aranykönyv című képregényt is kiadtak.

Asterix neve egyszerre utal a csillag görög nevére (aster) vagy az asterisk nevű karakterre (*). Társa, Obelix neve szintén jelenthet obeliszket és nyomdai karaktert (†) is.


Mindkét főszereplő neve egyúttal jellemükre is utal,

és legtöbbször a fordításokban sem változtatták meg azokat, annak ellenére, hogy a többi szereplő nevének esetében a fordítók sokszor inkább saját nyelvi játékaikkal éltek.

Így lett például Idéfix-ből, Obelix elmaradhatatlan kiskutyájából magyarul Töpszlix, Panoramix-ból, a falu druidájából angolul Getafix (kb. vegyél be egy adagot), szerbül Aspirinix, törökül Büyüfiks (a büyü varázslatot jelent). Assurancetourix, a falu tehetségtelen, de nagyon lelkes énekesének neve franciául biztosításra utal, angolul viszont a kakofóniából eredő Cacofonix lett belőle, míg a magyar fordító Hangjanix-re magyarította a nevet.


Hasonlóan beszélő neveket kapott a képregény összes többi szereplője is, ami persze nagymértékben hozzájárult a sorozat elsöprő humorához. Asterix és Obelix sikerének egyik titka a tipikus francia humor, ami csípős, gyakran a francia mindennapokhoz kötődő poénjaival jócskán megdolgoztatta a fordítókat.

A történeteket átszövik a huszadik század sztereotípiái: a gót sisakok az első világháborús német katonák fejfedőit idézik, az angolok az út baloldalán közlekednek szekereikkel, a kontinens északi részének lakói az olcsó Spanyolországban nyaralnak. És bár a franciák saját nemzetüket sem kímélték,


a képregény egészére mégis a jóindulatú humor jellemző,

még akkor is, ha rómaiakról van szó. A mellékszereplők gyakran egy-egy kortárs személyiségre vagy irodalmi alakra utalnak – Jacques Chirac római bürokrata alakjában, Stan Laurel és Oliver Hardy légiósokként tűnnek fel. A sci-fi irányába elmozduló Asterix és az égszakadás című epizódban a földönkívüliek vezére Miki egeret idézi, a bolygó neve (Tadilsweny) pedig Walt Disney nevének anagrammája.


Sokan már csak a képregény alapján készült nyolc rajzfilmből vagy a három mozifilmből ismerik a történetet, az adaptációkat viszont azzal vádolják: hiányzik belőlük a nyomtatott történetek intellektuális humora. A filmváltozatokban ugyanakkor számos világhírű színész: Gérard Depardieu, Alain Delon, Roberto Benigni, Laetitia Casta és Monica Bellucci is játszott.

Nem hiányoznak a sikersztori elengedhetetlen velejárói, a játékok sem, az egyszerű társasjátéktól a Nintendo-adaptációig. Sőt, Párizs mellett saját vidámparkot is kaptak a gallok, amelyet Parc Astérix-nek hívnak. És az ötven éves gall hősök egyáltalán nem szándékoznak nyugdíjba vonulni: a legújabb, Asterix az olimpián című filmet tavaly mutatták be.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS