2020. október 1. csütörtökMalvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Holdhercegnő: amikor a kosztümök jobbak, mint a film

F. N. 2009. november 19. 10:08, utolsó frissítés: 10:14

Az Amerikában élő Csupó Gábor a világhírű rajzfilmek után most fantasy-ben utazik, pedig az irónia sokkal erősebb oldala.



Csupó Gábor a The Simpsons, a Rugrats (Fecsegő tipegők) és az Aaahh!!! Real Monsters (Jaj, a szörnyek!) után áttért a fantasy-filmekre: két éve a Bridge to Terabithia (Híd Terabithia földjére) című filmet rendezte, idén pedig a The Secret of Moonacre (Holdhercegnő) készült el. A forgatókönyv (újra) egy ifjúsági regényen alapul, a főszereplő pedig (újra) egy 13 éves kislány, akinek meg kell mentenie a világot.


Maria (Dakota Blue Richards) és nevelőnője, Miss Heliotrope (Juliet Stevenson) megérkeznek a lány nagybátyjának titokzatos, lepukkantságában is sokat ígérő kastélyába. A nagybácsi (Ioan Gruffudd) azonban morcosnak és magának valónak bizonyul, és válaszok vagy vigasztalás helyett csak tiltásokkal tud szolgálni az édesapja halála által amúgy is megviselt Mariának. A lány egyetlen öröksége édesapjától egy könyv, amely


két család több száz éves viszályának kezdetét meséli el,



amelyet a rejtélyes erejű hold-gyöngyök okoztak. A könyvbéli történet pillanatait a filmben elmosódott, teátrális jelenetek jelzik – szerencsére nem tartanak sokáig, egyetlen szerepük az, hogy érthető legyen, miért is kezd el Maria a holdgyöngyök után kutatni. A varázserejű gyöngysort ugyanis záros határidőn belül vissza kell juttatni a tengerbe, ellenkező esetben előreláthatatlan katasztrófa történik.


Az egyetlen személy, aki ezt megteheti, maga Maria, akiről kiderül, hogy ő a Holdhercegnő, a gyöngyök egykori tulajdonosának utóda. A dolgát azonban megnehezíti a de Noir család, amelynek tagjai stílszerűen feketébe öltözve garázdálkodnak a közeli erdőben, és engesztelhetetlen viszályban állnak Maria családjával. Mindez alkalmat ad egy Rómeó és Júlia-utóérzésű románcra a nagybácsi és a de Noir család egyik nőtagja között – no meg jó néhány kergetőzős jelenetre.

Akinek úgy tűnik, hogy mindez egy nagy adag klisé, a legkevésbé sem téved. A történet legfeljebb egy néhány éves gyereket képes lekötni, ám a film mégis tud olyasmit nyújtani, amiért egy felnőttnek is érdemes megnéznie. A (részben magyar alkotók által kitalált)


látványvilág percek alatt magába szippantja a nézőt,

aki akkor sem tudja levenni a szemét a Merryweather kastélyról, ha amúgy rég kitalálta már, mi lesz a történet vége.


A kastély egyébként a magyarországi Turán található, míg a de Noir várat Cseszneken lehet élőben megtekinteni. De nehéz elfeledni a Beatrix Aruna Pasztor tervezte kosztümöket is, amelyek eklektikus megoldásaikkal akár egy párizsi divatbemutatón is megállnák a helyüket. Robin de Noir külsője pedig mintha a Mechanikus Narancs banditái és egy mai emós fiatal keresztezése volna.

Ugyanakkor a meglehetősen lapos és előrelátható főszereplők mellett váratlanul színes mellékalakok népesítik be a hátteret. Miss Heliotrope, Marmaduke Scarlet, a kastély varázslatos szakácsa, vagy Digweed, a komornyik számos kedves és ironikus pillanatot tartogatnak. Csupónak jobban megy az (ön)irónia, mint a komoly vagy megható pillanatok – kár, hogy a The Secret of Moonacre elsősorban nem az előbbire épít.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS