Könyvet írt megfigyelési dossziéjából Cs. Gyimesi Éva
S. Z. 2009. november 23. 13:36, utolsó frissítés: 13:36A dokumentumok mellett személyes kommentárokat és értelmezéseket tartalmaz a kötet, melynek lesz folytatása: időközben újabb jelentésekhez sikerült hozzáférni.
Jelenleg keressük a nyelvet, ahogyan beszélni lehet a megfigyelési dossziékról. Cs. Gyimesi Éva Szem a láncban. Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába című könyve egy ilyen próbálkozás – mondta a kötet szerkesztője, Balázs Imre József.
A november 18-i könyvbemutatón Balázs Imre József, Könczei Csilla és Tibori Szabó Zoltán beszélgettek a szerzővel „Az Emberi Piramis. Beszélgetések a pártállami diktatúráról” című rendezvénysorozat keretében.
A kötetben Cs. Gyimesi Éva megfigyelési dossziéjának egy részét közli, személyes kommentárokkal és értelmezésekkel fűszerezve a dokumentumokat. Elhangzott, időközben újabb jelentésekhez sikerült hozzáférni, így a most megjelent kötetet minden valószínűség szerint
továbbiak fogják követni.
Balázs Imre József négy témát tartott kiemelendőnek a kötet kapcsán: az egyik a szolidaritás. A dokumentumokból ugyanis kiderül, hogy '89 előtt teljesen eltérő világnézettel és háttérrel rendelkező erdélyi magyar értelmiségiek is együtt tudtak működni bizonyos konszenzusos kérdésekben.
A kötet rávilágít továbbá a múlt feldolgozatlanságára: mivel a forrásokhoz igen nehéz hozzáférni, csak kevesen tudják, hogyan is nézett ki egy, a múlt rendszerbeli tanügyminiszterhez intézett nyílt levél, vagy akár egy Szabad Európa Rádióhoz kijuttatott szöveg. Cs. Gyimesi Éva kötete ilyen és ehhez hasonló dokumentumokat tartalmaz, ezáltal pedig tapintható közelségbe hozza a múlt rendszer hétköznapjait.
A kötet felveti a generációs híd lehetőségét. Mára már felnőtt egy olyan generáció, melynek csak igen kevés fogalma van a kommunizmusról: a kötetben megjelent dokumentumok közelebb hozhatják a fiatal generációk számára ezt a korszakot – így a szerkesztő.
A kötetben szó esik a Cs. Gyimesi Éva és a román antikommunista ellenállás egyik ikonikus alakja, Doina Cornea kapcsolatáról. Kiderül, milyen lehetőség van a párbeszédre két teljesen különböző intellektuális hátterű személy – egy liberális és egy monarchista – között.
Tibori Szabó Zoltán a Piroska és a farkas című mesére építette felvezetőjét: újságíró iskolákban klasszikus feladat hírt írni ebből a meséből, a diákok zömének azonban ez nem sikerül. Egyrészt eleve senki nem veszi komolyan a gyakorlatot, hiszen ez
nem valóság, hanem csupán egy mese.
Másrészt pedig nem teljesen világos, ki az agresszor, és ki az áldozat – épp ezért a diákok nem is tartják fontosnak tisztázni azt. Piroska ma itt ül közöttünk – mondta Tibori, arra utalva, hogy Cs. Gyimesi Éva egyik fedőneve “Piroska” volt.
Az újságíró elmesélte, 25 éve véletlenül jelen volt azon a repartíciónak nevezett színjátékon, amikor a BBTE-n magyar szakot végzetteket a Kárpátokon túlra helyezték. “Erre csak ők emlékeznek, meg én. Én el fogok múlni egyszer. Marad ez a mese, amit Cs. Gyimesi Éva leírt” – mondta Tibori.
Könczei Csilla arról beszélt, hogy a szekusdossziékkal kapcsolatban az a legnagyobb kérdőjel, hogy miért ennyire kevés dokumentumhoz lehet hozzáférni? Hiszen minden jel arra utal, hogy a megfigyelt személyek által kikért és megkapott iratcsomók korántsem teljesek – a dokumentumokban hiányzó jelentésekre történnek utalások, továbbá szinte minden megfigyelt emlékszik olyan, fontos eseményekre, melyről
a dosszié nem tartalmaz adatot.
Könczei ismertette azt a “vékonyka” törvényes keretet, aminek alapján vissza lehet tartani bizonyos dokumentumokat. A 2005-ben elfogadott adatvédelmi törvény felülírja az 1972-es titoktörvényt, azonban a titkosítás szintjei nem változnak. A kommunizmushoz hasonlóan jelenleg is három titkosítási szint létezik: a “secret” (titkos), “strict secret” (szigorúan titkos), valamint a “strict secret cu interes deosebit” (különleges fontosságú, szigorúan titkos).
Feltűnő, hogy az összes irat, amihez Cs. Gyimesi Éva hozzáférhetett, az alsó két kategóriába tartozik – így gyanítani lehet, hogy a legfelső szintű titkosítással rendelkező dokumentumokat automatikusan zárolják.
Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogyha jóhiszemű akar lenni, akkor azt mondaná, az irattárban uralkodó filológiai káosz miatt nem kaphatta meg a teljes dossziéját. Teljességgel kaotikus annak az iratcsomónak a számozása, amit ő kézhez kapott, és előfordult, hogy miután azonosították a célszemélyt, nem nézték meg, mi a száma. A rosszhiszemű értelmezés az, hogy politikai döntés miatt nem nyerhet betekintést a teljes aktacsomóba – így Cs. Gyimesi Éva.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
MultikultRSS
Ismét megtartják Szatmárnémetiben a Brâncuși-napot
Újraindul a román közszolgálati televízió kulturális és hírcsatornája
Szeben 89: román-magyar koprodukciós film készül az Nagyszeben forradalmi napjairól
Joghallgatóknak szóló pályázatot hirdet a Jurátus Kör és Vincze Loránt
