2020. október 21. szerdaOrsolya
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A kolozsvári filmgyártás története 1913-1920

Dunai László 2009. november 24. 12:26, utolsó frissítés: 13:22

A Budapesttel egyenrangú magyar filmgyártó központban 700 film készült el, volt olyan nyár is, amikor 18 filmet forgattak le a városban.



Kevesen tudják, hogy Janovics Jenő, a Kolozsvári Színház egykori igazgatójának irányítása alatt, a címben említett időszakban több mint 70 film készült a kincses városban.

Ha azt mondom, itt kezdte pályafutását Kertész Mihály, nem sokan tudják, kiről beszélek, ha viszont Michael Curtiz néven emlegetjük, talán több embernek ugrik be a Casablanca rendezőjének neve. Ezen kívül, ebben az időszakban megfordult a városban Korda Sándor is, aki később Sir Alexander Korda néven futott be karriert Angliában.

Janovics Jenőnek köszönhető, hogy Kolozsvár abban az időszakban Budapesttel egyenrangú filmgyártó központtá vált Magyarországon. Ő volt az, aki felismerte, hogy a magyar történetek külföldön egzotikumnak számítanak, és mindent megtett annak érdekében, hogy ezt a felismerést kamatoztassa: külföldről kért segítséget, a legjobb magyar szakembereket és színészeket csábította Kolozsvárra egy-egy filmszerep kedvéért, valamint a filmgyártás rendelkezésére bocsátotta az akkor nyári Színkörként számon tartott épületet (a mai Kolozsvári Állami Magyar Színház), és a kolozsvári színészeket is bevonta a forgatásokba.

Hiteles megörökítője ennek az időszaknak a Zágoni Bálint és Balogh Gyöngyi által összeállított album. A keménykötésű könyv 117 oldalon, fényes papírra nyomtatott lapokon keresztül varázsol vissza minket az időben. A korabeli fekete-fehér és szépiás képek pedig egy már-már mesebeli világot tárnak elénk, melyek megmutatják, milyen is lehetett az 1910-es években a filmgyártásban dolgozni.



1916 nyarán például 18 filmet forgattak a városban és a forgatások már annyira megszokottá váltak, hogy az sem okozott volna feltűnést, ha “például a nemes szépségű főtéren kilenc mexikói vezérezredes teveháton körbe nyargalna” (részlet a könyvből).



Beszédes az az információ is, hogy Kolozsvárhoz köthető a magyar filmgyártás első világsikere. A Csepreghy Ferenc népszínművéből készült Sárga csikó című filmet 137 kópiával, 5 világrészen forgalmazták.

A filmekből fennmaradt állóképeket korabeli plakátok, kritikák, újsághírek, visszaemlékezések egészítik ki, így szinte úgy érezzük magunkat, mintha századeleji olvasók vagy mozilátogatók lennénk, a kis életrajzok pedig segítenek eligazodni a fontosabb szereplők világában.

Képregényszerű rekonstrukciókat is láthatunk, ahol a meglévő forgatókönyv és a fennmaradt képek segítségével szemünk előtt elevenednek meg az elveszett filmek. A könyv tartalmazza a kolozsvári filmgyártásban megfordult színészek portréit, és az összes itt forgatott film címe és stáblistája is felsorolásra kerül.

A filmek általában irodalmi alapanyagból készültek, így a címek ma már viccesnek hatnak, de annál kíváncsibbá válunk a lapozgatás során: vajon milyen filmet takarhatott a Csaplárné a betyárt szerette, a Doktorok tragédiája vagy A dollárkirálynő lánya.

Az akkor még gyerekcipőben járó hetedik művészet természetesen a kolozsvári színészeknek is nagyon újszerűnek hatott: egyszerre féltek tőle és szerettek volna részesei lenni. Az addig megszokott gyakorlattól eltérően (ahol ha az egyik este a színpadon hibáztak, másik este javíthattak) a film esetében nagyon kellett vigyázni, mert azt a filmszalag megörökítette.



Mosolyogtató, hogy hiúságukat miként simogatja az, ami a mai, lépten-nyomon mozgóképet készítő emberben szinte fel sem merül, hogy az utánnuk következő generációk is láthatják őket.

A híres kolozsvári színész, Szentgyörgyi István, akinek sírja rögtön ott található a Házsongárdi temető elején, csak öregkorára érhette meg, hogy a filmgyártásba került. Így írt Emlékeim című könyvében a filmgyártásról: ”az a tudat, hogy magamagamat nemcsak én, de a későbbi nemzedék is láthat, hozzá még egy kis megbocsátható hiúság is nekibátorított”.

Amint a könyv végére értünk, bánjuk, hogy csak 117 oldalt lapozhattunk végig. De elmerenghetünk azon, milyen jó volt akkor Kolozsváron lakni: bármikor egy forgatásba ütközhettél. A könyvet a kolozsvári könyvesboltokban lehet megvásárolni 39 lejes áron, vagy a Filmtett szerkesztőségében 32 lejért.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS