Székely Nemzeti Múzeum: komplex élményt teremtenek
2009. december 29. 16:45, utolsó frissítés: 16:45Az első erdélyi modern művészetek képtárának megépítése is szerepel Vargha Mihály múzeumigazgató hosszú távú tervei között.
A Kós Károly tervezte épület teljes rehabilitációját tervezi a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vezetősége: a felújítás mellett audiovizuális terem, játszótér és kávézó létrehozására is készülnek, illetve kilátót alakítanának ki a toronyban a nagy építész eredeti tervei szerint. A változás szelét azonban már idén is érezhette a közönség: színesedett a kiállítások tematikája, mellettük pedig megjelent a programban a múzeumpedagógiai tevékenység vagy a karácsonyi vásár is.
Vargha Mihály szobrászművész, a múzeum igazgatója a gazdasági válság ellenére is sikeresnek ítélte az elmúlt évet. Többek között a Köpönyeges Mária című kiállítást emelte ki a különlegességek sorából, amelyen az erdélyi, freskókon látható Mária-ábrázolásokat gyűjtötték össze. De hozzátette, a gyerekek körében nagyon sikeres volt az Ólomkatona, illetve a jelenleg látogatható Selma Lagerlöff-tárlat is. Az igazgató szerint elsősorban az intézmény külső kommunikációja javulásának köszönhető
a számokban is mérhető siker.
2009-ben 20 százalékkal nőtt a múzeum látogatóinak száma, azaz 35 ezer helyett 42 ezren fordultak meg az intézmény egységeiben. A Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozik ugyanis a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő képtár, a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, a csernátoni falumúzeum, a baróti Erdővidék Múzeuma és a zabolai csángómúzeum is.
Kézdivásárhelyen a Jó ruhában járni-kelni című, a polgárság hajdani életvitelét bemutató kiállítás jelentett újdonságot, amelynek állandóvá tételét is fontolóra vette a múzeum vezetősége. A csernátoni falumúzeum fő erősségének Vargha Mihály a múzeumpedagógiát tartja. „Ott már a hetvenes években ilyen jellegű tevékenység zajlott, amikor talán még nem is volt kifejezés rá” - fogalmazott az igazgató. Csernátonban a látogatóknak újabban lehetőségük van működés közben megszemlélni a múzeum gazdag gépgyűjteményének darabjait.
A zabolai múzeumban Petrás Mária kerámiakiállítása volt az év kiemelkedő eseménye, de sok érdeklődőt vonzottak a különböző területeket érintő szakmai táborok is. A baróti Erdővidék Múzeumában ugyanakkor az igazgató által nagyon ritka kincsnek nevezett, 2008-ban felfedezett masztodon-lelet konzerválása zajlik. Az év legnagyobb megvalósításának azonban Vargha Mihály egyértelműen
az Apor-kódex restaurálást és kiállítását
nevezte. „Talán túlzásnak hangzik, de ezzel a múzeum 130 éves álma vált valóra, hiszen a nagy értékű kódex megújult, rangos nemzetközi kiállítás megcsodált eleme volt, visszakapjuk és bemutathatjuk a róla készült nemesmásolatot” - magyarázta.
De említette a múzeum képanyaga digitalizálásának elkezdését, az erdélyi régésztalálkozót és a Barabás Miklós Céh tárlatát is. Az intézmény honlapja virtuális múzeumi sétával bővült, és ugyanott böngészhető a múzeum Acta Siculica című, 2009-es évkönyve is, amely múzeumi, illetve természet- és történettudományi, néprajzi tanulmányokat tartalmaz.
A múzeum igazgatója azonban úgy véli, a jelenlegi alkalmazottak száma nem elég a fokozódó ritmushoz – a múzeumnak 2009-ben tíz, nyugdíjba vonuló munkatárstól kellett megválnia. Emellett késik a regionális operacionális programból megpályázott és elnyert, 4,5 millió eurós támogatás is. Vargha Mihály elmondta, az infrastrukturális beruházásokra szánt összeg kifizetése előtt kimerült a támogatási keret, így a múzeum legkorábban jövőre kaphatja meg a pénzt.
Az összegből persze elsősorban a százéves múzeumépületet és környezetét rehabilitálják majd. „A pályázat révén elsősorban annak a komplex élménynek a megteremtését célozhatjuk, amit a mai látogatónak kapnia kell – fejtette ki az igazgató. – Ez kifogástalan épületállagot, korszerű információs eszközöket, többnyelvű feliratozást és idegenvezetést jelent.”
Az épület tornyában Kós Károly eredeti tervei szerint kilátó létrehozását tervezik, és megvalósítanák az építész által megtervezett vitráliumot, azaz színes üvegablakokat is. „De meg kell teremtenünk a fiatalok által igényelt eszköztárat is, mert hogy lehet az, hogy egy múzeumban nincs érintőképernyő, vagy audiovizuális terem, ahol napi nyolc órán át 'ketyeg' a dokumentumfilm?” - fogalmazott Vargha Mihály.
A rehabilitációhoz ugyanakkor a kávézó, pihenő, ajándéktárgy-üzlet kialakítása is hozzátartozik. Ám mindez
nagyobb belső átalakításokat igényel:
a főépületben lévő irodahelyiségeket el kell majd költöztetni, hiszen ott – mint az igazgató elmondta – „minden ajtó mögött valamilyen látnivalónak, megvásárolni valónak kell kínálnia magát”.
A régészek jelenlegi alagsori terében látványtárat, megfelelő biztonságtechnikai berendezésekkel ellátott, látogatható raktárat terveznek, az udvarban amfiteátrumot szeretnének kialakítani. Itt szabadtéri koncerteket, hagyományőrző előadásokat, bemutatókat szerveznének, illetve játszóteret létesítenének.
A tervek megvalósításához a múzeum területének növelésére is szükség lesz, amit az intézményt fenntartó megyei tanács is támogat: egy szomszédos, 40 áras terület kínálkozik erre a célra. „Ez a befektetés a hosszabb távú tervezés része, és nem kizárólag múzeumi célokat szolgálna, hanem városmarketing szempontjából is fontos lenne” - fejtegette az intézmény vezetője.
A múzeum mellett vendéglő, jó minőségű portékát és múzeumi kiadványokat kínáló kézművesvásár jöhetne létre. De ugyanott szeretnék felépíteni az első erdélyi modern művészetek képtárát, ahol például Baász Imre hagyatéka vagy a helyi alkotók performanszai lelnének otthonra. „A jó öreg Székely Nemzeti Múzeum, a modern művészetek otthona és átjárható, közkertszerű szabadidőközpont – egymást erősítő, egész napos programot adó helyszínegyüttes: ez az én nagy álmom” - vázolta Vargha Mihály.