2022. január 26. szerdaVanda, Paula
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Hazahozták tíz napra Gábor Áron rézágyúját

B. D. T. B. D. T. 2010. március 15. 18:58, utolsó frissítés: 2010. március 16. 09:02

A kézdivásárhelyi ünnepségen Kelemen Hunor, Tamás Sándor és Rácz Károly együtt leplezték le az egyetlen fennmaradt ágyút; Tőkés szerint lészen autonómia is, de csak ha együtt lépünk fel.



Lovas, szekeres, zászlós felvonulással ünnepelt Kézdivásárhely idén is március 15-én, a csípős szél ellenére többezren gyülekeztek a főtéren. Idén ugyanis 40 év után Kelemen Hunor művelődési miniszter közbenjárására hazakerült Gábor Áron székely ágyúöntő egyetlen megtalált ágyúja Bukarestből.



Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó bástyája Háromszék volt, amikor már mindenhol letették a fegyvert, itt továbbra is ellenálltak a császári seregeknek. Ennek az önvédelmi harcnak biztosított muníciót a bodvaji vashámorban, majd a kézdivásárhelyi Turóczi-műhelyben öntött 93 ágyú, amelyet közadakozásból, illetve a székely templomok harangjaiból öntöttek. Gyerekek és asszonyok gyártottak lőport, gyutacsot hozzá,


gyűjtötték a kiskanalakat, gyertyatartókat;

ezekből készültek az ágyúk a berecki székely ezermester tervei alapján. Gábor Áron képezte ki a kézdivásárhelyi székely katonanevelde diákjait is tüzérekké; amikor először csaptak össze a császáriakkal, és megnyerték a hídvégi csatát, az osztrákok azt hitték, ezek valahonnan francia segítséget kaphattak, hiszen olyan pontosan lőnek, mint a franciák.

A bukást elkerülni nem lehetett, csak meghosszabbítani az odavezető utat; még 1849 júliusáig folytatták a harcot Háromszéken, ám a túlerő végül szétverte a seregeket. A túlélők a földbe rejtették a fegyvereket – a földből, csatornaásáskor innen került elő 1906-ban a most Kézdire hazahozott ágyú.

„Háromszék Párisától”, ahogy Kézdit a szabadságharc óta nevezik, kétszer is elvették az ereklyeként őrzött fegyvert: először 1923-ban, amikor Sepsiszentgyörgyre szállították a Székely Nemzeti Múzeumba; majd 1971-ben Háromszékről is elkerült felsőbb utasításra. Bukarestbe vitték, ahol az akkor létrehozott Román Nemzeti Történeti Múzeumban helyezték el. Egy darabig állítólag azzal a felirattal állították ki, miszerint ez a román 1848-as forradalomban használt ágyú.

A történetre, illetve egyes részleteire a mai ünnepség szónokai, illetve tegnap a március 15-i ünnepi tárlat megnyitóján Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója is utalt. A főszereplő maga ott rejtőzött politikusok, sajtósok, cserkészek, huszárok, zenészek, hagyományőrzők gyűrűjében


egy fehér lepellel letakarva, felvirágozva;

mögötte a szoborba öntött mása. Az ünnepi beszédek után Kelemen Hunor, Tamás Sándor megyei tanácselnök és Rácz Károly polgármester együtt leplezte le a visszakerült ágyút, mintegy jelezve ezzel a gesztussal is, hogy pártpolitikai érdeken felüli az ágyú visszaszerzése.





A beszédek sorát Rácz Károly nyitotta meg. Az MPP-s polgármester üdvözölte Tőkés Lászlót és Kelemen Hunort. A hazahozott ágyú a szabadságot jelképezi, azt, hogy mire lehet képes egy nemzet bátorsággal, elkötelezettséggel, ha van ész, szív és akarat; azt az üzenetet közvetíti ma is, hogy a székely hozzáértés eredményes lehet – mondta.

„Lészen ágyú” – idézte Gábor Áron híres mondását Tőkés László, majd hozzátette: „és lészen autonómia is”. Az ágyú eszköz volt a szabadság kivívásához – most eszköz a jog, szükség van a hazai és európai kisebbségi jogrendszerre – szögezte le. Markó Béla nemrég tett nyilatkozatára utalva, miszerint az RMDSZ legfőbb célkitűzése az autonómia, azt mondta, „szaván fogjuk az elnök urat”. A szabadság alesete az autonómia, és ezen a romániai magyarság az ország határain belüli önrendelkezést ért.


Nincs joga a terminust kisajátítani

egyik politikai alakulatnak sem, legyen az az RMDSZ, MPP, SZNT vagy EMNT; ha külön-külön próbálkozunk elmondani elképzeléseinket Brüsszelben, nem leszünk eredményesek – mondta. „Ha nem egyeztetünk és rész-nagygyűléseket rendezünk, nem fognak komolyan venni” – utalt a pénteki sepsiszentgyörgyi, SZNT és MPP által szervezett önkormányzati nagygyűlésre.

Kelemen Hunor felidézte, nehéz politikai küzdelem árán sikerült elérni azt, hogy szabadon ünnepelhetjük március 15-ét, használhatjuk nemzeti jelképeinket. Ám nem szabad megfeledkeznünk a marosvásárhelyi fekete márciusról sem, amikor a félrevezetett, felbőszített tömeg lerohanta a várost. Sok kell még, hogy hazánkban otthon érezzük magunkat; március 15. még nem hivatalos ünnep, de már hivatalosan elfogadott. „Az ágyú nem érkezett – hanem hoztuk. A helyére került, és itt is marad” – szögezte le, a tömeg ovációja kíséretében.

Négy hétbe került elintézni, hogy hazahozzuk az ágyút, hiszen mindennek eljön az ideje, és ez közös eredmény – folytatta a miniszter, majd a közönségből érkező kérdésre válaszolva kijelentette, lesz autonómia is, ha együtt teszünk érte. Azzal zárta beszédét, hogy mi, magyarok néha még


meg kell tanulnunk boldogan ünnepelni.









A rendezvényen egyébként felvonult a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete is; némi meglepetésre egy szónokuk, Tóth Bálint is beszédet mondott, amelyben többek közt utalt arra, hogy az ágyú nem véglegesen került haza.

Mától tíz napon át egyébként a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban lesz látogatható az ágyú, utána visszakerül Sepsiszentgyörgyre. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója pénteken, az ereklye megérkezésekor azt nyilatkozta, a fővárosi Román Nemzeti Történeti Múzeum egyelőre négy hétre adta kölcsön az ágyúcsövet, de bíznak abban, ha sikerül bebizonyítani, hogy a történelmi műtárgy Székelyföldön sokkal több látogatót vonz, akkor akár véglegesen itthon maradhat.

A mai ünnepségen Gőgh Gábor budapesti hadtörténész egy-egy korhű lovassági, illetve gyalogsági zászló-másolatot adott át Bereck, illetve Kézdivásárhely polgármesterének. A koszorúzás, a magyar, illetve székely himnusz eléneklése után az ünnep hagyományőrző csatajelenettel ért véget.

A kézdivásárhelyi ünnepség keretében egyébként délelőtt felavatták a Petőfi mozi épülete előtt a Vetró András készítette Tuzson János-szobrot. Tolcsvay László és a No CoMMent zenekar ma 19 órától a Vigadóban is fellép, miután az ünnepségen előadták a Talpra magyart.




Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS