Megnyílt az új Korunk stúdiógaléria: találkozási lehetőség
Fülöp Noémi 2010. március 24. 17:30, utolsó frissítés: 2010. március 25. 09:40A fiatal alkotók becsábítása lesz a feladata Szabó Andrásnak, a galéria kurátorának, akinek kiállítása az intézményt megnyitotta.
Ha egy kiállításmegnyitón a közönség jelentős hányada szívesebben ácsorog a kertben, mint a termekben, cseppet sem biztos, hogy a kiállított munkákkal van valami gond. Jelentheti egyszerűen azt is, hogy március első langyosabb napjainak egyike van, amikor egy szépen rendbe tett, csendes kert a szokásosnál is nagyobb vonzerővel bír.
A Korunk stúdiógalériáját új helyszínen: a Rákóczi (Eremia Grigorescu) út 52. szám alatt nyitották meg tegnap este. A két teremben elsőként Szabó András grafikáit láthatja a közönség, aki egyben a galéria kurátora is – igaz, megjegyezte: ezen az estén még
csak képzőművészi minőségében van jelen.
Az új helyiség egyik előnye, hogy egy épületben található a Korunk székhelyével: mint azt Kántor Lajos – aki a hetvenes évektől a Korunk Galéria kiállítássorozatának szervezője volt – megjegyezte, ezzel újra találkozási lehetőség nyílik a képzőművészek, a közönség és a szerkesztőség tagjai között.
A Korunk Galériát 1973-ban nyitották meg, fénykorát a hetvenes években élte, ám több volt, mint egyszerű kiállítóhelyiség: értelmiségiek találkozóhelyeként is működött. Éppen emiatt a közösségépítő szerep miatt tiltották be a galériát 1986-ban. A rendszerváltás után változatos helyszíneken működött az intézmény, amelynek történetéről két kötet: a Találkozások című antológia és a tavaly megjelent Közösség és művészet is beszámol.
A Korunk Galéria egykori kiállítói közül mára sokan kül- és belföldön is elismert alkotók – Szabó András feladata lesz
a fiatal képzőművészeket a galériába hozni,
fogalmazta meg Kántor Lajos a megnyitón. Hozzátette, az új helyiség megnyitójával azonban nem szűnik meg működni a Brassai utcában található galéria sem.
Szabó András grafikáit elsőként Kudor Duka István festő méltatta, aki arról mesélt, hogyan jutott el az alkotó, hogy különleges formanyelvezetét és különleges technikáját megőrizve beengedje a nézőt saját környezetébe. Cristian Opriş grafikus ugyanakkor azt emelte ki, Szabó András munkái sokszor két véglet között egyensúlyoznak: a távolságtartó irónia és az érzelmi implikáció határán, vagy a hagyományos és a nemzetközi között.
A kettősségre utal egyébként a kiállítás címe is: Clasic/Galactic. “Emberi nyomtatógépnek tekintem magamat: mivel nincs megfelelő méretű nyomdám, kénytelen vagyok magam létrehozni a képeket” - fogalmazta meg Szabó András, hozzáfűzve, az alkotások érzelmi világát tartja elsődlegesnek a méltatók által többször is említett, sajátos technikával szemben.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!