Hajdu Szabolcs: ügyeljetek a TIFF-re!
Fülöp Noémi 2010. június 02. 15:23, utolsó frissítés: 15:23A Bibliotheque Pascal nem tipikusan magyar vagy román, hanem transzszilván film, aminek sok elemét csak az itteniek érthetik, mondta a rendező.
„A magyar film nagyon jól van” - mondta Kovács Gábor magyarországi producer (aki többek között az Adás, a Bibliotheque Pascal és a Frankenstein terv elkészítésében működött közre) a TIFF magyar napjának mai sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor kifejtette azt is: abban, hogy ez így is maradjon, nagy szerepe van a filmforgatást finanszírozó Magyar Mozgókép Közalapítványnak.
Azonban egyes érdekcsoportok amellett vannak, hogy szüntessék meg a közalapítványt, és centralizált rendszerben finanszírozzák a filmeket – mindez a következő hónapokban dől el, tette hozzá a producer. „A magyar filmben azt szeretem a legjobban, hogy színes, sokféle, ebben különbözik a régió összes többi nemzetének filmjeitől – szeretném, ha ez így is maradna” - fogalmazott Hajdu Szabolcs, a Bibliotheque Pascal rendezője. A ma 18 órától, a Köztársaság (Republica) moziban műsorra tűzött filmről a rendező elmondta,
nagyon sok elemét csak Erdélyben érthetik igazán.
Elmesélte, a forgatókönyv alapjául szolgáló történetet tíz éve hallotta, amikor a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja volt. „A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy bár keveset értek románul, mégis sok román színésszel dolgoztam együtt – vajon sikerül őket úgy irányítanom, hogy a végeredmény a román anyanyelvű közönség számára is érthető legyen?” - morfondírozott a rendező.
Hozzáfűzte, a Bibliotheque Pascal tipikusan nem román vagy magyar, hanem transzszilván film, műfaját tekintve pedig mese. Egy korábbi interjújából idéző kérdésre válaszolva – miszerint azt mondta, a film minden kockája kompromisszum –, Hajdu elmondta, amikor az ember elképzel egy filmet, az agyában lévő vízió maga a tökély.
„De ahogy az első szinopszist leírom, ez kezd tönkremenni, és a végére az egész egy romhalmaz” - fogalmazott a rendező. Ám hozzátette, ennek ellenére elégedett a filmmel – és az élettel, úgy általában. „Látom valahol magasan a száz százalékot, és ugrálok feléje – de a gravitáció visszahúz”, mondta Hajdu Szabolcs. Mátyássy Áron rendező első nagyjátékfilmjét, az Utolsó időket hozta el a TIFF-re.
„Az indokolatlan erőszakkal szembeni düh inspirált” -
mondta a rendező a filmről, amely egy megerőszakolt lány és a tettesen bosszút álló bátyja történetét meséli el. Hozzátette, amellett, hogy bosszúfilm, az Utolsó idők a társadalmi mobilitás lehetőségeiről beszél, olyan emberekről, akik nem tudnak változtatni a sorsukon, hogy azt az életet élhessék, amit szeretnének.
„Az önbíráskodás, a bosszú ősi történet – és sok nézővel találkoztam, aki elmondta, maga is erőszak áldozata lett, és megköszönte, hogy foglalkoztam ezzel a filmemben” - számolt be Mátyássy. Hozzátette, nem föltétlenül ért egyet Hajdu Szabolccsal, ami a filmtervek és a kész alkotás viszonyát illeti – gyakran tapasztalta ugyanis, hogy a végeredmény jobb lett, mint amit előre elképzelt.
Kiderült az is, a fiatal rendező következő filmjét Erdélyben szeretné forgatni. „A történet arról szól, hogy budapesti bunkó parasztok jönnek Erdélybe vadászni, és pórul járnak, mert túl nagy az arcuk” - foglalta össze Mátyássy. Elmondta, hisz abban, hogy
a hely szelleme hozzáad majd a filmhez.
Részben Erdélyben forgatták a Bibliotheque Pascalt is, amelynek főszerepét Hajdu Szabolcs marosvásárhelyi származású felesége, Török-Illyés Orsolya játssza – de feltűnik a vásznon kislányuk, Lujza is. „Nagyon kötődöm emberekhez, színészekhez – a feleségem révén megismerkedtem számos romániai, magyar és román színésszel, és őket szerettem volna a filmemben látni” - mesélte a rendező.
A sajtótájékoztatón szóba került a Ziua de Cluj mai főcíme is, amely Tudor Giurgiut idézi: a fesztiváligazgató az újságnak elmondta, ha nem sikerül zöldágra vergődni az önkormányzattal, más helyszínt keres a TIFF számára. „Budapest szívesen látná a szervezők know how-ját”, jelentette ki Girugiu.
Hajdu Szabolcs ennek kapcsán arra figyelmeztetett: Tudor Giurgiu megnyitóbeszédét komolyan kell venni. „Nagyon nehéz összerakni egy ilyen fesztivált: óvni kell, ügyelni rá, hogy ne menjen tönkre, mert még egy ilyent nem lehet majd létrehozni – mondta. – Magyarország büszke lenne egy olyan fesztiválra, mint a TIFF, a régióban egyedül Szarajevóban létezik hasonló.”