2023. március 26. vasárnapEmánuel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Jobb, mint a történelemkönyv: kiállítás a kommunikáció történetéről

Fülöp Noémi 2010. október 08. 17:35, utolsó frissítés: 18:49

Az első mobiltelefonnal látogatható romániai kiállítás magától értetődő tényként kezeli Erdély többnemzetiségű múltját.


„A kommunikáció története egyenlő az emberiség történetével” - mondta Ioan Piso, az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum igazgatója Az első írásoktól a multimédiáig. A kommunikáció (és nemcsak) rövid története... (De la primele scrieri la multimedia. O scurtă istorie a comunicării şi mai mult...) című kiállítás megnyitóján, amely tegnap óta látogatható a kolozsvári Művészeti Múzeumban.

A hét belföldi és több külföldi múzeum, valamint több mint száz szakértő közreműködésével megvalósult kiállítás több szempontból is különleges. Az első olyan kiállítás Romániában, amelyet


a mobiltelefon segítségével olvasható, kétdimenziós kódokkal láttak el.

Ezek a szükséges program installálása után, a telefon kamerájával megjelenítve linkekként működnek, egy-egy tárgyról szóló információkhoz vezetnek. Bár a megnyitón egyetlen látogatóval sem sikerült találkozni, aki telefonnal a kezében nézegette volna a kiállítást (lehet, hogy mégsem annyira elterjedtek az internetkapcsolattal rendelkező okostelefonok Kolozsváron, mint ahogy azt hinnénk?), a tárlat azok számára sem érdektelen, akik csak a szemükre hagyatkozhatnak.



Amellett, hogy a kiállított tárgyak között is akadnak csemegék (például huszárportré vagy háromnyelvű: román, magyar, német hirdetmény), a tárlat gerincét az olvasmányosra fogalmazott, képes pannók adják. Ezeken nem időrendben, hanem tematikák szerint (pl. katonai, egyházi kommunikáció, vagy a logó története) mélyülhet el a látogató a kommunikációval kapcsolatos érdekességekben.


A tematizálás sokkal érdekesebb és fogyaszthatóbb, mint a történelemkönyvek időrendi megközelítése: külön pannó szól például az öltözékkel történő kommunikációról. Ennek illusztrációja többek között egy olyan, Sepsiszentgyörgyről származó szabadkőműves jelvény is, amelyen magyarul olvasható: Légy erős, légy igaz, légy kitartó, illetve az aradi Széchenyi páholy jelvénye is. Késő neolitikumi


szoborfejek vallanak a művészettel történő kommunikációról –

nagyon közeli hasonlóságot mutatva a mai szürrealista ábrázolásokkal. A művészet szerepe hangsúlyozni, megszépíteni és megerősíteni az üzenetet, amelyet kísér, hogy azt az ember minél hosszabb ideig megőrizze emlékezetében – szól a tárgyakhoz fűzött magyarázat.


Bár első látásra furcsa lehet a pénz jelenléte a kiállított tárgyak között, a kereskedelmi kommunikációról szóló pannó pontosan elmagyarázza annak szerepét az információ továbbításában: a városok szent jelképeik, az uralkodók saját arcuk megörökítésére használták az érméket. És talán már nem is meglepő, hogy itt is találkozunk az Osztrák-Magyar Monarchia százkoronásával is.


A huszárportré – amely voltaképpen a tulajdonképpeni fénykép nyomtatott keretéül szolgált, üres hellyel a portré helyén –, persze a hadi kommunikáció fejezetét illusztrálja, a Körözvénnyel együtt (Circulară, azaz Rundschreiben). A belső információáramlás egy hadsereg sikerének titka, fűzi hozzá a pannó szövege. Valószínűleg


meg fogja lepni a kiállítás legtöbb látogatóját,

hogy a logó is elsősorban katonai találmány: fontos volt a különböző hadseregek és azon belül a különböző hadosztályok megkülönböztetése. A logó középkori formája pedig a címer volt, amely egy hozzáértő számára az azt használó család fontosabb eseményeiről is vall. És így tovább, a nyomtatás, a kép- és hangrögzítés, a távolsági kommunikáció, a televízió és rádió születésének történetén keresztül, egészen a számítógépes vírusokig.


A romániai körúton lévő kiállítás ikertárlata ugyanebben az időszakban Genfben is bemutatkozik, azonban míg a pannók szövegei ugyanazok, a tárgyak svájci múzeumokból származnak. Aki pedig egyik városban sem jut el a múzeumba (Kolozsváron november 3-áig lesz látogatható, szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között), jelentős részét megnézheti a kiállítás honlapján.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS