2020. július 9. csütörtökLukrécia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Az Ezer Székely Leány Napja fotókban

fotók: Gábos Albin 2011. július 04. 19:00, utolsó frissítés: 2011. július 05. 13:11

Ez nem profi fesztivál, sem néptánctalálkozó, a szervezők nagyrészt önkéntesek. A résztvevők minden évben vidékük népviseletében jönnek el Csíksomlyóra. #b#[fotóriport]#/b#


1931-ben szervezték meg először az Ezer Székely Leány Napját Domokos Pál Péter néprajzkutató kezdeményezésére. Több évtized kihagyás után 1990-ben elevenítették fel ismét a székely népviselet, néptánc és népzene hagyományőrző találkozóját. Az ideit június 2-án szervezték meg Csíkszeredában és Csíksomlyón.

„Az Ezer Székely Leány napja egyetemista éveim alatt abban erősített meg, hogy jó dolgok történnek itthon, Csíkszeredában – mondta el a Transindexnek Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere. – Az ilyen és hasonló rendezvények is közrejátszottak abban, hogy Kolozsvár után nem Budapest irányába vettem az utamat, hanem haza.”



Az önkormányzat is szerepet vállalt a rendezvény megszervezésében, és igyekeznek gondoskodni arról, hogy a kulturális programkínálatban az Ezer Székely Leány Napja megőrizze egyediségét, tette hozzá az alpolgármester. „Óvakodunk attól, hogy ez egy profi fesztivál legyen, vagy éppenséggel néptánctalálkozó, hiszen mindegyikből van jócskán, ezért mi szeretnénk, ha a népi ünnepi és egyházi jellege egyaránt érvényesülne” – mondta.






A fellépők műkedvelők, a szervező csoport elsősorban önkéntesekből áll, illetve olyan alkalmazottakból, akik lelkesedésből teszik a dolgukat – hívta fel a figyelmet. A rendezvénynek nincs verseny jellege, ám díjat ajánlanak fel annak a településnek, ahonnan a legtöbben jöttek népviseletben.







Az idei Ezer Székely Leány Napján fellépett Berecz András népdalénekes, mesemondó is. „Talán 1979-től kezdtem egyetemistaként meglátogatni Domokos Pál Pétert, aki sokat mesélt és régi fényképet mutatott az Ezer Székely Leány Napjáról. Nagyon jól érzem magam most, de itt könnyű, hogy jól érezze magát az ember. Jól éreztem magam itt 1981-ben, 1982-ben is Pünkösdkor, mikor úgy tűnt, hogy több a megfigyelő, mint a búcsújáró” – emlékezett vissza a kommunizmus időszakára Berecz.

A mesemondó azt is elmondta, karácsonyra olyan, régi gyergyói népzene-lemezzel jelentkezik, amelynek anyagát 1907-től 1911-ig Bartók Béla, Kodály Zoltán és Molnár Antal gyűjtötte, és ő maga fonográfról tanulta meg őket. „Ezeket népdalokat a gyergyóiak közül akárkinek mutatnám meg, ma már sokan nem ismernének rá arra a fajta hangképzésre, díszített éneklés fajtájára és szövegvilágára” – magyarázta. A tervek szerint februárban Gyergyóalfaluban, Gyegyószentmiklóson és Gyergyóremetén is bemutatják a “Hazakísérlek” című anyagot.



galeria_2213.jpg
galeria_2214.jpg
galeria_2215.jpg
galeria_2217.jpg
galeria_2218.jpg
galeria_2219.jpg

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS