2020. október 1. csütörtökMalvin
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A Mu kontinensről vagy a sumerektől származunk? Alternatív eredetelméletek

S.I. 2011. december 16. 18:55, utolsó frissítés: 2011. december 17. 09:27

A finnugor teória betonbiztosan áll a lábán, ennek ellenére egyesek Japánban, Mezopotámiában, Óceániában, a paradicsomban és a világűrben keresik a rokonainkat.


A magyar nép történelmében számos éles vita tárgyát képező momentum van, azonban egyik sem váltott ki annyi szembenállást és ellentétet, mint a magyar nyelv kialakulásának kérdése. Annak ellenére így van ez, hogy a nyelvtudomány jelenlegi álláspontja szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozik.

A finnugor nyelvrokonság elméletét bizonyított tényként ismeri el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a világ tudományos közélete is. A hivatalos elmélet képviselői leereszkedőnek tartják, hogy szakmai vitába szálljanak a más nézetet vallókkal, mondván, hogy dilettáns, tudománytalan álláspontokkal nincs mit kezdeniük. Ugyanakkor a finnugor elmélet is kikezdhető néhány ponton, azonban a másik oldal (turáni elmélet) komolyan vehető szakembereinek jóval kisebb mozgástér áll álláspontjuk kifejtésére, hisz nem áll mögöttük az akadémiai intézményrendszer. A magyar nyelv eredetére vonatkozóan azonban több alternatív elmélet is létezik, amelyek képviselői két összetevő miatt élesen ellenzik a finnugor elméletet.

Nyelv és nemzet

Egyfelől egy nép által beszélt nyelv eredetét és magának a népnek a származását külön kell választani. Az uráli és finnugor őshaza csak a nyelv kialakulásának helyszíne, ennek ellenére a finnugor nyelvrokonság elméletének keretén belül a magyarok uráli eredetét is tanítják. A finnugor őshaza elmélete elsősorban a régészeti adatokkal vagy inkább ezek nemlétével, vagy különféle értelmezéseivel egyeztethető össze nehezen. Egyes régészek szerint pedig az adatok alapján a nép finnugorságának elmélete egyenesen cáfolható.




Az alternatív elméletek állítják, a magyar népet alkotó etnikumok legnagyobb részének semmilyen uráli kapcsolata nincs (genetikai, régészeti, nyelvészeti), így a finnugor nyelvcsalád kialakulása csak nyelvcsere, felülrétegződés vagy közlekedőnyelv létével magyarázható. Másfelől fontos tényező, hogy a magyar nyelv ugyan mutat nyelvszerkezeti és szókincsi egyezéseket a finnugor nyelvekkel, de legalább olyan jelentős és alaprétegbeli kapcsolatai vannak más nyelvcsaládokkal, így például a török nyelvekkel is.

Az alternatív elméletek szerint a finnugor kapcsolat nem régebbi, mint a más kapcsolatok, vagy a finnugor nyelvű népek éppen a magyaroktól vették át saját nyelveiknek azt a rétegét, amelynek alapján ma a finnugor nyelvek közé sorolhatók. Az alternatív kutatók többsége sem tagadja a finnugor-magyar nyelvi kapcsolatokat, de szerintük ez nem zárja ki a más nyelvekkel való rokonságot.

Ugor-török vita

A magyar nyelv finnugor eredetéről először Sajnovics János jezsuita szerzetes értekezett 1770-ben, aki lappföldi útján tett nyelvészeti megfigyeléseit foglalta össze. A következő száz évben indulatoktól sem mentes vita folyt Sajnovics igazáról, az elmélet csak a 19. század közepére nyert egyértelmű tudományos igazolást.

Domokos Péter irodalomtörténész szerint a fordulópontot Budenz József 1872-es kinevezése jelentette, az egyetem újonnan alapított altaisztika tanszéke élére. Budenz Vámbéry Árminnal folytatott híres ugor-török nyelvészeti vitájukban bizonyította be a magyar nyelv finnugor származását, és azóta a nyelvtudomány mérvadó képviselői közül ezt senki nem kérdőjelezi meg. Vámbéry a vita után többé nem foglalkozott a kérdéssel.

Fontos megjegyezni, hogy a polémia lezártáig az ellentétes vélemények ütköztetése az akadémia keretén belül zajlott, és olyan emberek emelték fel szavukat a "lapp" rokonság ellen, mint Arany János, Vajda János vagy Jókai Mór. Mivel már a kiegyezés korában tartunk, az alternatív elméletek híveinek „feltűnt”, hogy a finnugor teória képviselői német származású nyelvészek, őket a bécsi udvar bérelte fel azzal a szándékkal, hogy hun-magyar rokonság helyére olyan elméletet gyártsanak, amely hosszútávon megtöri a magyarok gerincét, és elveszi lelki tartásukat.

A legtöbb finnugrizmust elutasító munka Trefort Ágoston, közoktatás- és vallásügyi miniszter, MTA-elnök állítólagos szavaira hivatkozik: "Mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben is csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát."

Az idézet hitelességét máig nem sikerült senkinek bebizonyítani, és a hazaáruló nyelvészekből is totális hiány mutatkozik. Igaz, hogy a finnugrizmus fő alakjaként számon tartott Hunfalvy Pál egy szepességi német családban született, viszont naplóját magyarul vezette, amelyből egyértelműen kiderül, nem szimpatizál az osztrák uralkodóházzal, sőt egy ideig Kossuth híve is volt. A Habsburgok állítólagos történelemhamisítási machinációiról többet itt lehet olvasni.

A magyar nép a történelem folyamán török, szláv, germán és egyéb csoportokat olvasztott magába. A magyar nyelvben mintegy 700 finnugor szó található, ezzel a ténnyel minden magára valamit is adó őstörténész számol, és igen, elméletileg lehetséges, hogy a magyar nép magja nem volt finnugor, csak átvette a környezetében élők nyelvét.

A török származás hívei épp azzal érvelnek, hogy a magyarban található kb. 700 finnugor szó nem egyéb, mint egyszerű jövevényelem, és a török a legősibb réteg. Azonban a magyar nyelv szerkezete bizonyítottan a finnugor családba tartozik így, ha volt egy ősibb nyelv, annak már nincs nyoma. Az autodidakta, műkedvelő nyelvészek többsége nem szívesen vizsgálja a nyelv alapvető szerkezetét, mivel ehhez komoly szakmai felkészültség szükségeltetne, ezért jellemző, hogy a szókinccsel, megfeleltetésekkel, szómagyarázatok keresésével foglalkoznak, és alaposan összekeverik az eredetet a származással.

Ebből a tevékenységből igazán humoros eredetmagyarázatok is születtek. Az alábbiakban a komolyan és kevésbé komolyan vehető alternatív elméleteket mutatjuk be röviden. Az alternatív nyelvelméletek inkább a multidiszciplináris elvre támaszkodnak, figyelembe veszik a régészet és a történettudomány eredményeit is. A nyelvészet ebben az esetben a történelem segédtudománya, és a helyén kell kezelni. Amikor egy nyelvelmélet olyan dolgot állít, amely történetileg nem igazolható, akkor a nyelvelmélet helytelen, nem a történettudomány.

A türk vagy turáni elmélet

A magyarság török eredetét a legjelentősebb és legrégibb alternatív eredetmítoszként tartják számon. A magyarok évezredek óta kapcsolatban álltak török népekkel (szkíta, szittya, alán, hun), komoly és megcáfolhatatlan antropológiai, nyelvi és néprajzi adatokkal bizonyítják állításaikat.
Legjelentősebb képviselője a kettős honfoglalás elméletét kidolgozó László Gyula, akinek meggyőződése volt, hogy “ha a nyelvészek nem irányították volna az obi-ugorokra az embertan kutatóinak figyelmét, magunktól sosem kerestük volna ott elődeinket, rokonainkat.


Kézai Simon már a 13. században a hunokat tartotta eleinknek, a kérdéssel foglalkozó későbbi korok képviselői is a Fekete-tengertől északra eső pusztai népeknél keresték őseinket. A Vámbérynél lezárult nyelvi vita a múlt század kilencvenes éveiben ismét kiújult, amikor Sára Péter 1500 török szót mutatott ki a magyar nyelvben. A török rokonítást a régészet alátámasztja. A finnugristák szerint azonban a rokonítható szavak köre a török nyelvek esetén sokkal távolabb esik az úgynevezett alapszókincstől (amit a nyelvek összehasonlításakor elsődlegesen vizsgálnak), mint a finnugor nyelvek esetében.

A sumer–magyar nyelvrokonság elmélete

A törökösök elméletével a tudományos megalapozottságú teóriák végére értünk, a továbbiakban az MTA által el nem fogadott, ugyanakkor nagy népszerűségnek örvendő változatokat tárgyaljuk. A sumer–magyar nyelvrokonság elmélete a 19. század és a 20. század népszerű elméletei közé tartozik. Kezdetben párhuzamosan létezett a sumer–magyar népi rokonság elméletével. Később a sumer–magyar nyelvrokonság híveinek egy része elvetette a magyar és a sumer (sumír) nép rokonságát, de fenntartotta a nyelvrokonság elméletét. Ma mindkét változat párhuzamosan él egymás mellett.

A sumerológia mind nyelvészeti, mind etnikai értelemben elveti a sumer–magyar rokonság elméletét. A 20. században a sumer nyelvrokonság pártiak megpróbálták összekapcsolni a finnugor nyelvrokonság elméletét a sajátjukkal. Elfogadták, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokona a finnugor nyelveknek, azonban a finnugor nyelveket a sumerból vezették le. Egy másik változat szerint a finnugor nyelvek a magyar nyelvből származnak, a magyar viszont a sumerból ered.

A sumer elméletcsoportnak a magyar nép eredetére vonatkozóan levont következtetése, hogy a magyarok sumerek és Mezopotámiából, Mezopotámia peremvidékéről, vagy a Kaukázus tágabb környékéről származnak, ahol érintkezésbe kerültek más, mezopotámiai eredetű népekkel. Az elméletet a múlt század közepén cáfolták meg, addig több ismert francia és angol tudós hitt a magyar rokonságban. Leghíresebb magyar képviselője a sumér elméletnek Bobula Ida volt, aki Ohióban írta meg híres angol művét, a Sumerian Affiliationst. A könyvben megrajzolta a vándorlás útvonalát Mezopotámiából Magyarországra, és kidolgozta az õsmagyar-sumer vallás gondolatát, amit a szétszóratás időszakában mágusnak nevezett sumérok megőriztek, sőt a bibliai háromkirályokat is mágusok-magyaroknak tartotta.

A sumér tant a Buenos Aires-i magyar kolóniában fejlesztették tovább. A Sumír-Magyar Tudományos Társaság vezetője, Badiny-Jós Ferenc Bobula Ida nézeteit elsajátítva kinyilatkoztatta, hogy a századforduló zsidó származású finnugristái államilag támogatva összefogtak az igazság eltaposásáért. Badiny-Jós igazsága pedig nem más, mint hogy Jézus és Mária magyarok voltak, a Boldogasszony a sumer anyaistennő. A tudományos társaság vezetője végül az ősvallást is újraalapította, saját magát pedig főpappá tette.

A japán–magyar nyelvrokonság elmélete

Az elmélet az évszázadok során több nyelvkutató munkájában is felbukkant, támogatói napjainkban is akadnak (pl. Grespik László). A japán és a magyar nyelvek közötti rokonságot a témával foglalkozó szakemberek döntő többsége elveti. Hívei Heinrich Julius Klaprothnak 1823-ban megjelent Asia Polyglotta című munkájából indulnak ki, melyben a szerző a japán nyelvet egyebek közt a finnugor nyelvekkel is egyezteti.

Magyarországon 1942-ben Pap Ferenc végzett leegyszerűsített, számba nem vehető japán–magyar szóösszehasonlításokat. A kérdéssel sokkal komolyabban foglalkozott id. Prőhle Vilmos, aki 1943-as munkájában leszögezi, hogy a japán nyelv csak az egész finnugor nyelvcsaláddal együtt hozható kapcsolatba a magyarral. Szóegyeztetésekkel nem is foglalkozik, inkább az általános struktúrával kapcsolatban tesz megállapításokat. Véleménye szerint a japán, mint urál-altaji nyelv (és így szerinte finnugor is) valódi rokon vonásokat mutat fel egyes urál-altaji nyelvekkel. Kazár Lajos 1996-os ó-japán–magyar nyelvhasonlításában is hasonlóképpen gondolkodik, azaz a japán nyelvet az urál-altaji (finnugor) nyelvek keretében hasonlítja a magyarhoz.

Az ősnyelv elmélete

Az elmélet szerint a magyar nyelv egységes szóbokor rendszere nem a nyelvtudomány által feltételezett mértékű utólagos keveredésekből jött létre. A szóbokrok hálózata átszövi a nyelvet, és ez a hálózat szerves és egységes. Az elmélet vallói szerint ezt a magyarban könnyen látható egyszerű tényt a hivatalos magyar nyelvtudomány tagadja és az általuk alapműnek tekintett Czuczor-Fogarasi szótárt, illetve a külföldön is használatos belső rekonstrukció módszerét semmibe veszi.

Alapítója Horvát István, a 19. század eleji pesti reformértelmiség egyik legrokonszenvesebb képviselője, egyetemi nyelvészprofesszor és az oklevéltan első jelentős magyarországi tudósa. A közéletből való kiszorulása után, súlyos szellemi és pszichológiai bajok közepette lelt rá a Biblia magyar neveire. Szerinte a paradicsomban az első emberpár magyarul társalgott (Ádám - ad ám, mármint almát). A teóriát a hetvenes években az emigránsok újrafejlesztették, és megállapították, hogy az első emberek a világűrből érkeztek. Egy 1985-ben New York-ban megjelent mű egyenesen azt állítja: a magyar Messiás-telepesraj Gyulafehérvár térségében landolt űrhajójával.

Távol-keleti, óceániai eredetmítoszok

Közös alapjuk a múlt ködébe vesző Mu kontinens, a civilizáció csendes-óceáni bölcsője, mely egy vulkánkitörés miatt süllyed el. A menekültek egy része Ázsián keresztül érkezett Magyarországra, mások Japánban, Polinéziában vagy a Fülöp-szigeteken leltek menedéket. A magyar és a filippínó nyelv rokonságát Kovács János fedezte fel, amikor filippínó felesége, Perie Alkoran egyszer csak így szólt hozzá: Baktass!


A Mu-elmélet 1977-ben ütötte fel a fejét Magyarországon, amikor Paál Zoltán egy ózdi vaskohász az utolsó manysi sámántól megkapta az Arvisurákat, a világkatasztrófa és a honfoglalás igaz történetével. Címe: regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából. Műfaja a regéhez áll a legközelebb. A történet a belső-ázsiai óhazában kezdődik, sokat foglalkozik a hunok történetével és életével.

Forrás: töriblog, mancs, wikipédia

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

MultikultRSS